A korábban állami fenntartásban működő Budapesti Corvinus Egyetemet (BCE) a kormány terveinek megfelelően tavaly szervezték ki egy alapítvány alá, az intézmény finanszírozásához pedig az állam saját részvénypakettel járult hozzá, ugyanis az egyetemet fenntartó alapítvány kapja az állam 10 százalékos Richter- és 10 százalékos Mol-részvénycsomagja utáni osztalékot.
Idén azonban a bezuhanó olajár és a koronavírus terjedése miatt nem túl jók a Mol kilátásai, a cég be is jelentette, hogy nem javasolnak osztalékfizetést erre az évre. Ez súlyosan érintheti a BCE költségvetését is, tavaly ugyanis 13,5 milliárd forintot kaptak a két pakett után, és ennek jóval nagyobb része a Moltól érkezett. Ez az összeg mindenképp fontos alapja volt az egyetem kb. 15 milliárdos költségvetésének.
Idén azonban csak a Richter 1,2 milliárdjára számíthatnak.
A BCE szerint ettől még nem kerül veszélybe az egyetem finanszírozása, az ugyanis több forrásból történik, de ennél többet nem mondtak a G7 kérdéseire. Toronyai Gábor, az egyetemi szakszervezet elnöke viszont azt mondta a lapnak, hogy bár az egyetemet működtető alapítványnak valóban lehetnek tartalékai, amik lehetővé teszik a finanszírozást bő egy évre, viszont ha jövőre sem fizet osztalékot a Mol, akkor szorult helyzetbe kerülhet az egyetem.
A kormány egyébként éppen a napokban terjesztette ki más egyetemekre is a BCE finanszírozási modelljét, melyről a Corvinus esetében azt mondták, hogy kevesebb benne a bizonytalanság, mint az évről évre megítélt állami támogatásokban. Ez csak azért furcsa, mert - ahogyan látszik is - a tőzsdei cégek vezetése is évente dönt az osztalékfizetésről. (G7)