A négy fal közé zárva gyorsabban lesz a pszichés terrorból fizikai erőszak

nők elleni erőszak
2020 április 12., 14:52

A koronavírus-járvány világszerte ráirányította a figyelmet a családon belüli erőszakra, amelynek áldozatai most különösen nagy veszélynek vannak kitéve. Kínától az Egyesült Államokon át Európáig a szokásosnál jóval többen kérnek segítséget azért, mert lelki vagy fizikai erőszakkal szembesülnek a négy fal közé zárva. 

Azon túl, hogy az áldoztok most a nap 24 órájában össze lehetnek zárva bántalmazójukkal, maga a válság is súlyosbíthatja a helyzetet. Korábban a 2008-as gazdasági összeomlás és a Katrina hurrikán pusztítása idején is megfigyelték, hogy hirtelen megnőtt a családon belüli erőszak áldozatainak száma. 

Olaszországban, Spanyolországban és Franciaországban nagyjából tíz nappal a szigorú kijárási tilalom bevezetése után kezdtek özönleni a bántalmazásos esetekről szóló hírek. Nagy-Britanniában két hét alatt 25 százalékkal nőtt a telefonon segítséget kérők száma.

Előzetesen sehol sem gondoskodtak az áldozatok extra védelméről, de az olasz és a francia kormány utólag üres szállodai szobákat ajánlott fel, hogy elkerüljék a fertőzés terjedését. A spanyolok és a franciák ezen kívül arra biztatják a nőket, hogy kérjenek segítséget a gyógyszertárakban. A Kanári-szigeteken még kampányt is indítottak a hatóságok, hogy akinek segítségre van szüksége, csak mondjon annyit a patikusnak: „Maszk-19”.

Grönlandon pedig, ahol csaknem az emberek harmada élt át gyerekként szexuális bántalmazást, egészen szigorú intézkedésre adták a fejüket: a fővárosban betiltották az alkohol árusítását.

link Forrás

Hétfőn António Guterres ENSZ-főtitkár is arról beszélt egy videóban, hogy 

a járvány megfékezéséhez szükséges korlátozások bántalmazó férfiak csapdájába csalhatják a nőket,akik most a rendőrségre, az egészségügyre és a szociális ellátórendszerre is kevésbé számíthatnak. Ezért arra szólította fel az országokat, hogy támogassák az online segítő szolgáltatásokat, a témával foglalkozó civil szervezeteket, és biztosítsák, hogy az igazságszolgáltatás utolérje az elkövetőket.

A romantikus köntösbe csomagolt elnyomástól a fizikai bántalmazásig

Magyarországon civil szervezetek által idézett, reprezentatív kutatások szerint közel negyedmillió nő él bántalmazó kapcsolatban. Novák Katalin család- és ifjúságügyi államtitkár arra számít, hogy a járvány idején növekedni fog az áldozatok száma. Azt mondta, a kapcsolati erőszak nem magánügy, de továbbra is működnek a titkos menedékházak, a krízisközpontok, valamint a félutas házak is. 

Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) igazgatója múlt héten arról beszélt az Inforádiónak, hogy mostanában egyre több kapcsolati erőszakkal összefüggő hívást kapnak, köztük súlyos esetekről is. 

Az OKIT-nál jelentkező áldozatok egy részét az Ökumenikus Segélyszervezet titkos menedékházaiba irányítják, ahol nők és gyerekeik hosszabb távon elrejtőzhetnek. 

A múlt héten három embert is így helyeztek el náluk, online tanácsadásra pedig 3-4 napon belül tízen jelentkeztek, miközben máskor hetente ketten szoktak.Rácsok Balázs, a szervezet szociális igazgatója szerint ebből a növekedésből még nem lehet hosszú távú következtetéseket levonni, mindenesetre az ügyfeleik már most jelentős feszültségekről számolnak be. 

Hasonlót tapasztalnak a PATENT nőjogi szervezetnél is, ahol a szokásos heti kettő helyett három napon kínálnak telefonos jogsegélyt, két további napon pedig chatügyeletet indítottak. De hiába bővítették a szolgáltatásokat, olyan sok a megkeresés, hogy még mindig vannak, akik nem tudják elérni őket ügyeleti időben. 

„Ha valaki össze van zárva a bántalmazójával, nehéz telefonon segítséget kérnie. Sokkal könnyebb viszont chaten írni nekünk, és közben úgy tenni, mintha éppen a gyerekkel tanulna az asztalnál, és nagyon elmélyedne vele a Pál utcai fiúkban” - mondta Spronz Júlia, a szervezet munkatársa. Ettől függetlenül mostanában is előfordul, hogy valaki a fürdőszobában elbújva telefonál nekik.

Szerinte elsősorban azért veszélyes a bezártság, mert ebben a helyzetben sokkal gyorsabban eljuthatnak a romantikus köntösbe csomagolt elnyomástól a konkrét fizikai bántalmazásig.„A családon belüli erőszak alapja, hogy az egyik fél hatalmat akar gyakorolni a másik felett. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, teljesülnie kell néhány előfeltételnek. Ilyen például az izoláció, ami viszonylag korán szokott jelentkezni, és az áldozat támogatói hátterének, rokonainak, ismerőseinek leépítését jelenti. A második feltétel, hogy az áldozat minél inkább kiszolgáltatott legyen, például ne vállaljon munkát. Ezt nemcsak úgy lehet elérni, hogy rázárják az ajtót, hanem akár úgy is, hogy azt mondják neki, »annyira szeretlek, nem akarom, hogy bepiszkold a kezed a munkával«. A harmadik feltétel pedig az, hogy az áldozat elveszítse a valóságérzékelését, felvegye a bántalmazó fél szemüvegét, és elhiggye magáról, hogy tényleg egy semmirekellő.”

photo_camera Fotó: Kamil Zihnioglu/AP

Spronz szerint járvány idején felgyorsul ez a folyamat, hiszen „hiányoznak azok a kapaszkodók, amelyek normális körülmények között ott lennének”. Ilyen kapaszkodót jelenthetnek a rokonok, az ismerősök vagy akár a tanárok, orvosok, vagy „azok a virtuális sorstárs-közösségek, akikkel most szintén akadályozottabb a kapcsolattartás”.

„Lehet, hogy ami máskor két évbe telne, most két hét alatt megtörténik” - mondta Spronz. Az utóbbi hetekben ő is találkozott olyan áldozatokkal, akik azt mondták: 

„Eddig sosem ért hozzám, mindig kínosan ügyelt, hogy csak szidjon, leszóljon, de most rádobott az ágyra.”Az ilyen eseteket már a konkrét fizikai erőszak előszobájaként kezelik. 

Van, aki csak este hétkor tud beszélni, mert olyankor nincs otthon a férje

Az Ökumenikus Segélyszervezet munkatársai a már korábbról ismert, bántalmazó kapcsolatban élő ügyfelekkel is nehezebben tudnak kapcsolatot tartani. „Van, aki titokban, munka után szokott bejönni hozzánk egyórás tanácsadásra. De mióta nem kell bemennie a munkahelyére, folyton ki kell találnia valamilyen ürügyet a párjának, hogy éppen sétálni vagy vásárolni megy ki az utcára” - mondta Rácsok Balázs.

A tanácsadást most ők sem személyesen, hanem online intézik, akkor, amikor az érintettnek a legjobb. „Aki este hétkor tudja megoldani, mert olyankor nincs otthon a férje, azzal este hétkor beszélünk”. 

A veszélyhelyzet idejére leállított vagy takaréklángra tett hivatalok, szolgáltatások miatt azok az áldozatok is nehezebben lépnek egyről a kettőre, akik már úton vannak afelé, hogy kilépjenek egy bántalmazó kapcsolatból. „Át kell gondolnunk például, mi legyen azzal az ügyfelünkkel, aki most csináltatna saját bankkártyát, hogy ne a közös számlára érkezzen a fizetése.” Nehézségekbe ütközik az is, akinek orvosi ellátásra lenne szüksége, a háziorvoshoz sem lehet csak úgy bemenni. „Ezeket most háromszor átgondoljuk” - mondta Rácsok. 

Ezekben a hetekben a rendőrséggel közösen próbálnak megoldást találni az olyan helyzetekre is, amikor például a távoltartási végzés olyan személyt érint, ahol hatósági karanténba került a család. „Egy ilyen esetben szükség lehet arra, hogy az intézményünk is segítsen, de akkor meg kell oldani az izolációt. Nem biztos, hogy ez minden menedékházban vagy családok átmeneti otthonában megoldható. Van, ahol az Ökumenikus Segélyszervezet erre átmenetileg saját tulajdonú családi házat tud biztosítani” - mondta.

A PATENT-nél is rengeteg megkeresést kapnak arról, hogyan lehet most bírósághoz, gyámhivatalhoz, orvoshoz fordulni. „Nehéz most bemenni a kórházba, és látleletet felvetetni. Vagy el lehet képzelni, hogy ha valaki most észleli a gyerekén a szexuális bántalmazás jeleit, milyen nehéz dolga van, hogy találjon egy hozzáértő gyereknőgyógyászt” - mondta Spronz. 

Kisebb az esélye, hogy bárkinek feltűnik 

Bár a bántalmazásos ügyekben amúgy is óriási a látencia, azaz rengeteg ügyre soha nem derül fény, járvány idején ez még inkább igaz lehet. Az áldozatok kevesebbet találkoznak azokkal a személyekkel, akik észrevehetik és jelenthetik az ilyen eseteket, legyen szó gyerek vagy felnőtt áldozatról. 

Amellett, hogy a tanárok és a háziorvosok nehezen elérhetők személyesen, a család- és gyermekjóléti szolgálatok munkatársai is csak krízishelyzet, súlyos veszélyeztetettség vagy hatósági megkeresés esetén mehetnek ki személyesen egy családhoz. Egyébként mindent telefonon vagy elektronikusan kell intézniük.

Ez csökkenti az esélyét annak, hogy felfigyeljenek azokra az esetekre, amelyek még nem fajultak konkrét fizikai bántalmazásig. „A családok most ritkábban vannak kapcsolatban a tanárokkal és a háziorvossal, számukra is kevésbé látszódnak a problémák. Az esetek nagy részére valószínűleg csak a veszélyhelyzet után derül fény” - mondta egy szakember, aki vezető beosztásban dolgozik egy önkormányzati integrált szociális intézményben.

„A családsegítők jelentős része most a kríziskezeléssel foglalkozik. Kiváltják a gyógyszereket, segítenek bevásárolni, ők is az önkormányzatok által meghatározott stratégiai tervet teljesítik” - mondta Takács Imre, a Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesületének elnöke.  

Szerinte, ahogy máskor, most is leginkább akkor juthat el egy bántalmazásos eset a hivatalos szervekhez, ha maga az áldozat jelenti, másképp nem. Mindenesetre abban a krízisotthonban, amit közvetlenül ismer, egyelőre nem növekedett az ügyfelek száma. 

„Ez a legnehezebb kérdések egyike a középosztálytól lefelé, ahol az áldozatok nem tudnak elköltözni, és bérelni egy lakást. Annyi szociális, érzelmi és anyagi függőség köti őket” - mondta. 

Találkozott például olyan nővel, aki azért nem akart feljelentést tenni, mert a párja azzal fenyegette, hogy a faluban élő rokonain fog bosszút állni. „Ilyen esetben bekerülhet egy krízisotthonba, amivel nyomást gyakorolhat a bántalmazóra, de teljesen akkor sem fogja elvágni a hazavezető utat. Azért sem, mert például állami gondozott volt, nincs se kutyája, se macskája, és tudja, hogy három gyerekkel, gyesből, nulla megtakarítással nem fog tudni mihez kezdeni.”

Ha ön úgy érzi, családon belüli vagy kapcsolati erőszak áldozata és segítségre van szüksége, vagy környezetében élőkön látja ezt, több lehetősége van segítséget kérni. Ha sürgős segítségre van szükség, legjobb, ha az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálatot (OKIT) hívja a +36-80-20-5520 telefonszámon, vagy felkeresheti az Ökumenikus Segélyszervezet krízisambulanciái közül a lakóhelyéhez legközelebb esőt. A PATENT-et a +36-70-220-2505-ös számon hívhatja, a NANE-t pedig +36-80-505-101-esen.