Miközben már világszerte több mint 100 ezer ember halt meg az új típusú koronavírus okozta világjárványban, mindenki amiatt izgul, hogy sikerül-e mihamarabb kifejleszteni a vakcinát ellene.

Donald Trump amerikai elnök az elmúlt hónapban többször is arról beszélt, hogy nagyon ígéretes kutatások folynak a hidroxi-klorokint (hcq) tartalmazó gyógyszerekkel kapcsolatban, amiket a malária mellett a lupusban és reumatoid artritiszben szenvedő betegek szednek rendszeresen, világszerte. Trump azt mondta, ez fordulópontot hozhat, és amit ő látott, az alapján jöttek jó eredmények, nagyon erős jelei vannak annak, hogy működhet a Covid-19 ellen is.

Már azelőtt is, hogy Trump erről kezdett beszélni, nemzetközi tanulmányok a hcq potenciális gyógyító hatása iránti érdeklődést váltottak ki, a médiában is felkapták, így jutott el a híre a Fehér Házhoz is.

A közelmúltig Magyarország volt a hidroxi-klorokin-szulfát egyik legnagyobb exportőre, a legtöbb ilyen gyógyszert az USA-ba vitték, de miután felmerült, hogy a szer hasznos lehet a koronavírus elleni küzdelemben, a magyar kormány megtiltotta az exportját, hogy az esetleges hazai igényeket ki tudja elégíteni. 

Ráadásul több mellékhatása is van, az egyik, hogy bizonyos esetekben károsítja a szívet, és a szívbetegek eleve kitettebbek a Covid-19 betegségnek, nekik így veszélyes is lehet a gyógyszer. Egy, Trump szavain fellelkesült amerikai bele is halt abba, hogy túladagolta magának az online gyógyszertárakban is beszerezhető, évtizedek óta használt gyógyszert, és tömegével kezdték el felvásárolni a patikákból.

A Washington Post utánajárt, hogyan terjedt el a világon a lehetséges gyógymód híre.

A hcq potenciális gyógyhatásával kapcsolatban már január végén elindult a diskurzus Kínában: a sajtó ekkor kezdett el emlegetni olyan korábbi tanulmányokat, amikben a gyógyszereket súlyos akut légzőszervi szindrómánál tesztelték. (Ezek a 2005-ös tesztek soha nem jutottak el emberi kísérletekig.) A vuhani koronavírus-kutató központ is adott ki olyan közleményt, miszerint a szer a Covid-19 ellen is használható lehet.

Renée DiResta, a Stanford Internet Observatory műszaki kutatási vezetője hasonló trendeket látott februárban a Facebookon és az Instagramon. Egyre több poszt született erről, nem sokára Nigériában, Vietnamban és Franciaországban is írtak róla, a franciáknál február végén és március elején terjedt el a hcq híre.

A reménykedés, amit márciustól Trump kijelentései is növeltek, leginkább egy könnyen darabokra szedhető francia kísérleten alapul. Egy dán-holland-brit szakértői csoport arra jutott, hogy a bizonyítékok az „említésre alig méltó” kategóriába tartoznak, és Anthony Fauci, az amerikai járványügyi hatóság elnöke is ugyanígy próbálta hűteni a lelkesedést egy fehér házi sajtótájékoztatón. (A Trumpnak rendszeresen ellentmondó szakértőt egyébként a folyamatos fenyegetések miatt komolyabban kell védeni.) De egy másik ellenőrző csoport sem találta klinikai használatra alkalmasnak az eredményeket.

Április 3-án maga a folyóirat, ami eredetileg közölte a francia tanulmányt, kijelentette, hogy az nem üti meg a lap tudományos sztenderdjeit. Addigra az amerikai közösségi médiát is elöntötte a hír. A Starbird szerint így:

• Először Paul Sperry konzervatív szerző posztolt a tanulmányról március 9-én és 11-én, ezt elkezdték továbbosztani.
• Aztán március 13-án egy blockchain-befektető, James Todaro linkelte egy Google-dokumentumba, amit együtt írt Gregory Riganóval a potenciális gyógymódról.
• Elon Musk, a Tesla vezére retweetelte a dokumentumot március 16-án, és azt írta: „Talán érdemes átgondolni a klorokint a C19-re.”
• A tanulmányról aztán beszámolt a Gateway Pundit, a Breitbart és a Blaze is.
• Végül megjelent a Fox Newson, először Laura Ingraham műsorán március 16-án, aztán a Fox News Sean Hannity és Tucker Carlson által vezetett műsoraiban is beszéltek a szerről, és azóta is ígéretes gyógyszerként beszélnek róla.
• Donald Trump először március 19-én említette a hcq-t egy fehér házi sajtótájékoztatón. Innentől márciusban óránként tízezrével jelentek meg a témában posztok a Twitteren. Maga Trump, a fia, Donald Trump Jr. és az ügyvédje, Rudy Giuliani is posztolt a szerről március végén.
• Trump aztán április 3-án, 4-én és 5-én is beszélt a hcq-ról, április 6-án pedig a téma ellepte a Twittert.

Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) 2005-ben folytatott teszteket hcq-val a SARS-szal szemben, és az eredmények szerint a gyógyszerek virusellenes hatásokat mutattak a sejttenyészetekben, de egereken végzett kísérletekben már nem működött. David Boulware, a Minnesotai Egyetem gyógyszerészprofesszora azt mondta, ez „egy vörös zászlóféle”, és egy CDC-szóvivő szerint „nem klinikai vizsgálat volt, nem vizsgálta a klorokin emberre gyakorolt hatását sem”.

A WHO igazgatója, Tedros Adhanom Ghebreyesus is figyelmeztetett a szerrel kapcsolatban, azt mondta, sok olyan esetet ismer az orvostudomány, ahol papíron működnie kellett volna a kezelésnek, de a gyakorlatban mégsem sikerült.

A hidroxi-klorokin-szulfátot most élesben tesztelik New York államban, de még túl kevés idő telt el ahhoz, hogy bármilyen eredményre is juthassanak. Február 20-án még Janet Diaz a WHO-tól azt mondta újságírói kérdésre, hogy egyelőre más gyógyszereket részesítenek előnyben a teszteléseknél.

Március 29-én viszont az Élelmiszer- és Gyógyszerügynökség sürgősségi felhasználási engedélyt adott több millió dózisra a gyógyszerekből, hogy a kórházakban szétosszák az USA egész területén, mondván: „a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok alapján ésszerű feltételezni, hogy a konkrét gyógyszerek hatékonyan alkalmazhatók a Covid-19 kezelésében”. Csakhogy szakértők szerint nincs erre semmilyen tudományos bizonyíték sincs, és a kormányzati hátszelet élvező szervezet azt a látszatot kelti, mintha a koronavírus ellen lenne valamiféle védelem.

Eközben viszont Trump bejelentése után sok helyen hiány alakult ki a hcq-alapú gyógyszerekből, többen, akik lupusra vagy reumatoid artritiszre szedik rendszeresen, arról panaszkodtak, hogy nem jutnak hozzá a gyógyszerükhöz. Sőt, olyanok is voltak, akik tévesen más gyógyszert vettek, aminek a hangzása hasonlít a hidroxi-klorokinéhez, egy arizonai férfi például meghalt, miután klorokin-foszfátot vette be, az ugyanis hasonló a klorokinhez, de akváriumok tisztítására szokták használni.

A Washington Postnak nyilatkozó kutatók szerint veszélyes lehet, ha túlságosan egyféle gyógyszerre koncentrálnak, és nem vesznek észre más, ígéretes kezeléseket. Egy világjárvány esetén mindenkinek fontos betartani a tudósok ajánlásait, az interneten található pletykák a legkevésbé megbízható információforrások, a politikusok pedig még a legjobb szándékok ellenére sem képesek tudományos tanácsadásra – írja a lap, aminek a Fehér Ház nem volt hajlandó nyilatkozni.