Ha már úgyis tízezrével kerülnek kórházba emberek, a WHO gigantikus gyógyszerkísérletbe kezdett
Világjárvány van, melynek megfékezéséhez sürgősen gyógyszerekre volna szükség, ám az új gyógyszerek előállítása rendkívül időigényes: laboratóriumi kísérleteket követnek klinikai tesztek, majd ismétlődnek a folyamatok, mire végül szerencsés esetben másfél-két, normálisan pedig inkább tíz év múlva kézbe vehetjük a letesztelt, bizonyítottan hatásos és az emberéletre veszélytelen gyógyszert, ami már terápiásan is használható. Most erre nincs idő, adott viszont a lehetőség, hogy már meglevő gyógyszerekkel végezzenek világszerte klinikai kísérleteket.
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) március 20-án, pénteken pont egy ilyen kezdeményezést jelentette be. A "Szolidaritás" névre keresztelt globális klinikai teszt során - melynek módszertanát olyan mértékben leegyszerűsítették, hogy még a járvány miatt leginkább leterhelt kórházak is csatlakozhassanak hozzá - négy, már létező, de más célból kifejlesztett gyógyszer hatékonyságát vizsgálják a covid-19 gyógyításában, illetve az azt okozó SARS-CoV-2 vírus elpusztításában, írja a Science, az American Association for the Advencement of Science amerikai tudósszrevezet szakfolyóirata.
Most elsősorban olyan hatóanyagot keresnek, amelyek képesek lassítani vag megakadályozni a vírus szaporodását az emberi szervezetben. Ez egyrészt segíthet a fertőzöttek gyógyításában:
- lerövidítheti a betegség lefolyását, amivel értékes erőforrásokat szabadíthat fel a túlfeszített ellátórendszerben;
- életeket is menthet azáltal, hogy megelőz súlyos eseteket;
másrészt megelőzésre is használható lenne a legfontosabb erőforrás, a naponta fertőzöttek tucatjaival találkozó egészségügyi dolgozók védelmében.
A WHO nagy globális klinikai tesztjében négy, a járvány során bevetett, más célból kifejlesztett, részben még kísérleti hatóanyag:
- az alapvetően maláriagyógyszer chloroquine/hydroxychloroquine-ra>
- a HIV-fertőzés kezelésére kifejlesztett gyógyszerkombóra, a Lopinavir és ritonavir (LPV/r) párosára;
- az LPV/r és az interferon-béta kombinációjára;
- és az eredetileg az ebola ellen kifejlesztett antivirális szerre, a remdesivirre.
A "Szolidaritás" tesztprogramban tényleg ékegyszerűségű szabályokat állítottak fel. A hagyományos klinikai vizsgálatokkal szemben itt a toborzást, mint lépést ki is hagyhatják: az alanyok azok, akik eleve kórházi kezelésre szorulnak a covid-19 miatt. Kezelőorvosaik szimplán megadják a páciens adatait, illetve a kórházban rendelkezésre álló gyógyszereket, majd a rendszer kisorsolja, hogy az adott pácienst melyik szerrel kezeljék. További dokumentáció már nem is szükséges - a kísérletben most elsősorban a végeredményre koncentrálnak, bár a kevésbé túlterhelt kórházakban folyamatos teszteléssel akár a gyógyszerek hatásmechanizmusát is felderíthetik.
A rendszer ugyan nem az aranystandardnak számító duplavaktesztes kísérleti felállás, a placebóhatást nem tudja kiszűrni, de az jelen körülmények között nem is volna a legetikusabb eljárás, illetve a WHO szerint jelen esetben mérlegelni kellett a gyorsaság és a tudományos szigor között, és az előbbi javára döntöttek. A gyorsaság amúgy is jellemzője a projektnek. Ana Maria Henao Restrepo, a WHO immunizációs osztályának vezetője szerint a "Szolidaritás" ötlete két hete merült fel, és a jövő hétre már a kísérleti eredmények rögzítését szolgáló adatközpontok is felállhatnak.
A Science röviden összefoglalta azt is, mit tudunk eddig a most vizsgált szerekről.
Remdesivir
A remdesivirt eredetileg tavaly, a kongói ebolajárvány idején tesztelték először élesben. Ott nem bizonyult hatásosnak, de az már egy korábbi, 2017-es laboratóriumi vizsgálat szerint két régebb óta ismert koronavírustörzs, a SARS-ot illetve a MERS-et okozó ellen hatékonynak bizonyult. A Remdesivir antivirális szer, a vírusok szaporodását gátolja az RNS-polimeráz enzim gátlásával
A Remdesivirt már a járvány kezdetén bevetették, az Egyesült Államokban Washington államban és Kaliforniában is feljegyeztek egy-egy esetet, amikor a gyógyszer javított egy fertőzött állapotán. Ez persze még nem elég bármilyen következtetés levonására, de például a világ legjobbjai között számon tartott kínai Fudan Egyetem oktatója, Csiang Sibo ennek a klinikai alkalmazásában látja a legnagyobb potenciált.
Ugyanakkor józan paraszti ésszel úgy tűnik, a vírus szaporodását gátló Remdesivir a betegség korai szakaszában lehet igazán hatékony, mert megakadályozza, hogy a vírus a szervezetben elszaporodva súlyos tüneteket váltson ki. Az Iowai Egyetem koronavírus-kutatója, Stanley Perlman szerint ez némileg csapdahelyzetet is okoz, mert miközben igazán az enyhe tünetekkel jelentkező pácienseknek kéne adni, a remdesivir rendkívül drága kísérleti gyógyszer, amit ráadásul ellenőrzött körülmények között, intravénásan kell adagolni. Vagyis olyan betegek foglalnának kórházi ágyakat, akinek amúgy enyhék a tüneteik, és akiknek talán szükségük sincs rá igazán, mert akár saját immunrendszerük is képes megbirkózni a fertőzéssel.
Chloroquine/hydroxychloroquine
Ez az a gyógyszer, amiről Donald Trump szokásos nagy bölcsességében már pénteken, minden ezirányú vizsgálat lefolytatása előtt kijelentette, hogy "game changer" - és amit az elnök szavain fellelkesült amerikai már bele is halt, hogy túladagolta magának az amúgy online gyógyszertárakban is beszerezhető, évtizedek óta használt gyógyszert.
A WHO eredetileg nem tervezte tesztelni ezt a gyógyszert, de a hirtelen támadt érdeklődés hatására változtatott a döntésén. Ezt feltétlenül indokolja a tény, hogy amúgy egészen elenyésző mennyiségű adatunk van csak arról, hogy a szer, amit most tömegével vásárolnak fel a patikákból, egyáltalán hatásos-e - miközben azt eddig is tudtuk, hogy a mellékhatásai rendkívül súlyosak még hagyományos terápiás használatban is.
Annyiban nem érdemes túlzó várakozásokat támasztani a szerrel szemben, hogy korábban két másik vírussal szemben a biztató laborkísérletek után az emberkísérletekben nem bizonyultak hatásosnak, a főemlősökkel végzett tesztek alapján meg kifejezetten úgy tűnt, hogy még rontanak is a helyzeten. "Sorra tesztelték már különböző vírusokon, de emberre még sosem hatott. Egyszerűen túl nagy adagban kell adni" - mondta erről a Science-nek Susanne Herold, a Giesseni Egyetem tüdőfertőzés-szakértője.
A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján az is homályos, hogy a Covid-19 ellen hatékony-e. Kínában már húsznál is több tanulmány született a témában, de ezek eredményei nehezen hozzáférhetők. Egy, a szert hatásosnak mutató francia tanulmánnyal szemben módszertani kifogások merültek fel. Közben vannak arra utaló jelek is, hogy a hydroxychloroquine többet árt, mint használ. Számos mellékhatása közül az egyik, hogy bizonyos esetekben károsítja a szívet. Ez amúgy sem túl jó, de az már most biztosnak látszik, hogy a szívbetegek eleve kitettebbek a covid-19 betegségnek, rájuk különösen veszélyes lehet ez a gyógyszer.
LPV/r
Ez a hatóanyagkombináció az AIDS megelőzésében nagyon hatékonynak bizonyult. Ezek a vírus szaporodását gátolják, HIV-fertőzés esetén annyira hatékonyan, hogy megakadályozzák a betegség kialakulását. Az LPV/r-t szedő HIV-fertőzöttek vérében olyan alacsony a vírusszám, hogy maguk már nem is számítanak fertőzőnek.
Laborkísérletek alapján az LPV/r a koronavírusok szaporodását is gátolják. Selyemmajmokon végzett kísérletekben a MERS-t okozó koronavírus ellen hatékonynak is bizonyult. Az emberkísérletek eredményei ennél ellentmondásosabbak. Mi is beszámoltunk a New England Journal of Medicie-ben március 15-én publikált tanulmányról, mely szerint Vuhanban, ahol 199 beteggel végeztek teszteket, csak egészen minimális, statisztikai értelemben jelentéktelen javulást eredményezett az LPV/r - igaz, a vuhani kutatók saját bevallásuk szerint is rendkívül súlyos állapotú betegeken tesztelték a szert, akiknek az ötöde végül bele is halt a betegségbe. Vagyis az is megeshet, hogy túl későn kapták a gyógyszert, mely, mint minden más, a vírusok szaporodását gátló hatóanyag, elsősorban a betegség korai szakaszában, a betegség kialakulásának megelőzésében lehet igazán hatékony.
LPV/r+interferon-béta
A "Szolidaritás" tesztek során megvizsgálják az LPV/r és egy gyulladásszabályozó, az interferon-béta kombinációját is. Selyemmajmokon végzett kísérletekben ez is hatékonynak bizonyult, és a gyógyszerkombóval Szaúd-Arábiában hagyományos klinikai teszteket is végeznek most - igaz, ott egy másik koronavírusbetegség, a MERS gyógyításában. A már idézett Susanne Herold szerint a gyulladásszabályozó használatának is vannak kockázatai. Szerinte, különösen akkor, ha a betegség késői szakaszában adják, az interferon-beta súlyosabb szövetkárosodást okozhat.
A gyógyszerkutatás állása iránt érdeklődőknek szívből ajánlom még Tóth András vonatkozó cikkeit a Qubiton: