Tömegével esnek ki hátrányos helyzetű gyerekek az oktatásból, civilek és tanodák válságkezelést sürgetnek
A hátrányos helyzetű gyerekek egy része a digitális munkarend bevezetésével teljesen kiesett az oktatásból, ezért 25 tanoda és civil szervezet sürgeti a kormányt, hogy hozzon intézkedéseket az érdekükben.
Maruzsa Zoltán államtitkárnak címzett nyílt levelükben azt írják, sok családban, ha van is okostelefon, többen kénytelenek osztozni rajta, így képtelenség részt venni a távoktatásban. „Az országos kompetenciamérés 2017-es adataiból azt a következtetést lehet leszűrni, hogy a tanulók ötödéhez nem jut el a digitális távoktatás. Ha ennek csak a fele lenne valóban így, akkor is százezer olyan tanuló lehet az országban, aki hónapokra kiesik az oktatásból.”
Felidézik, hogy a Maruzsa által korábban javasolt szükségmegoldások szintén elérhetetlenek. A Digitális Jólét Pontok közül például több zárva van, de ha nyitva is vannak, sok gyerek nem fér hozzájuk megfelelő közlekedés és információ hiányában.
Ebben a cikkünkben mi is írtunk olyan iskoláról, ahol a gyerekek 15-20 százalékát képtelenek elérni, és az ételosztáshoz kapcsolódóan, papíron próbálják eljuttatni nekik a feladatokat. A levél írói szerint azonban ez „nem teszi lehetővé, hogy a gyerekek segítséget, vagy magyarázatot kérhessenek a pedagógusoktól, így aki számára csak ez a megoldás maradt, az is le fog maradni a tanulásban, de van, akihez még ilyen módon sem jut el semmilyen információ”.
Azt írják, civilek, cégek és magánszemélyek próbálnak segíteni a nehéz helyzetben levőkön, de valójában az állam feladata lenne egyenlő hozzáférést biztosítani az oktatáshoz.
Ezért arra kérik az államtitkráságot, hogy dolgozzanak ki válságkezelő akciótervet a hátrányos helyzetű gyerekek számára. Azt javasolják:
- mérjék fel, hány olyan gyerek van a közoktatásban, akivel az iskola egyáltalán nem tudta felvenni a kapcsolatot,
- mérjék fel, hány olyan gyerek van, akivel fel tudta venni az iskola a kapcsolatot, de eszközök híján vagy az otthoni körülmények miatt nem tudnak részt venni az oktatásban,
- állami forrásokkal, forprofit és civil szervezetek összefogásával kezdeményezzék a családok megfelelő eszközökkel és internetkapcsolattal való ellátását,
- mérjék fel, hogy mely településeken lehet szükség arra, hogy ingyenes, szélessávú wifi-szolgáltatást építsenek ki, amelyhez szabadon tudnak csatlakozni azok, akiknek nem megoldott az otthoni internethozzáférés,
- dolgozzanak ki akciótervet a járványveszély elmúlta utáni időszakra a szülőket, iskolákat, tanodákat és civil szervezeteket bevonva.
Az aláírók közt számos ismert, szegénységben élőkkel foglalkozó szervezetet találunk. A teljes lista:
- Bagázs Közhasznú Egyesület
- Civil Kollégium Alapítvány
- Civil Közoktatási Platform
- Digi Tanoda Alapítvány
- E-tanoda
- Főnix Mozgalom
- Haver Informális
- Zsidó Oktatási Alapítvány
- InDaHouse Hungary Egyesület
- Iskolakultúráért - Esélyteremtésért Egyesület
- Jobb Élet Közhasznú Egyesület
- Kállósemjéni Diákokért és Ifjakért Egyesület
- Láthatatlan Tanoda - Rosa Parks Alapítván
- Létra Tanoda
- Liget Műhely Alapítvány
- Magyar Környezeti Nevelési Egyesület
- Miért Ne Közhasznú Humán Szolgáltató Alapítvány
- Motiváció Oktatási Egyesület
- Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége
- Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
- Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete
- Széchenyi Tanoda Szolnok
- Szülői Hang
- Tanítanék Mozgalom
- Tarisznya Táborok Alapítvány
- Új Start Alapítvány