Így lett 10-ből 25 százalékos szavazati arány az állami Mol részvényekből

Reggel 4 hírlevél
Amit tudni kell, minden reggel.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a napokban benyújtott egy törvényjavaslatot, ami alapján az állam hamarosan átadja a Mol részvényeinek 10 százalékát a Mathias Corvinus Collegiumot (MCC) fenntartó Tihanyi Alapítványnak. 

Tavaly a kormány szintén 10 százaléknyi Mol részvényt adott át a Corvinus Egyetemet fenntartó alapítványnak. (A két oktatással foglalkozó intézmény csak névrokon, amennyiben mindkettő Mátyás király latin nevéről van elnevezve. Az egyetem a budapesti Közgáz, az MCC pedig általános iskolásoktól az egyetemistákig  kínál képzéseket és kollégiumi férőhelyeket, szerte az országban és a határon túl is). 

A kétlépcsős adakozás után az államnál valamivel több mint 5 százaléknyi Mol részvény marad csupán. Azonban a részvények ebben az elosztásban több szavazatot érnek, azaz nagyobb befolyást biztosítanak a cégben, mint eddig.

Akármennyid van, csak 10 százalékig szavazhatsz

Még 2007-ben, az összes akkori parlamenti párt egyöntetű támogatásával fogadták el a "lex Mol"-nak is becézett törvényt, ami megengedi, hogy bizonyos stratégiailag jelentős vállalatok rendkívüli korlátozásokat vezessenek be a részvényesi jogok gyakorlásában. 

Például azt, hogy hiába van egy befektetőnek a vállalat 10 százalékánál is többet érő részvénye, akkor is legfeljebb csak 10 százaléknyi szavazata van a vállalat közgyűlésében. A Mol esetében pontosan ez a helyzet.

Annak idején a törvény azért született, hogy az osztrák OMV ne tudja részvények felvásárlásával átvenni az irányítást a Mol felett. A védekezési stratégia jól sikerült, az OMV végül egy orosz olajipari vállalatnak adta el a részvényeit, de az oroszok se tudták átvenni az irányítást, és végül a magyar állam vásárolta meg a papírokat. Az orosz Szurgutnyeftyegaztól megvett részvények képezték az állami tulajdon legnagyobb részét, és így összesen 25 százaléknyi Mol-papír volt állami tulajdonban a 10-es években. De a Lex Mol miatt csak 10 százaléknyi szavazata joga volt a kormánynak.

Szétosztották

Tavaly a Corvinus Egyetemhez került az állami csomagból 10 százaléknyi részvény, idén meg az MCC kap egy másik 10 százalékot, az államnál pedig marad 5 százalék. 

Így viszont már mind a 25 százaléknyi részvény átváltható szavazatra, hiszen 10 százalékos befolyása lesz az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának, 10 a tehetséggondozót fenntartó alapítvány kuratóriumának, és 5 az államnak. Így az összes részvény szavazatot is ér már.

Jó lehet ez a kormánynak?

A legizgalmasabb kérdés az, hogy a szavazatok megszaporodása egyben a kormányzati befolyás növekedését is jelentheti-e a Molnál? 

A válasz messziről nézve egy óvatos igen. Az állam ugyanis mindkét alapítványban benne lesz, azaz beleszólhat a kuratóriumi tagok kiválasztásába, és a kuratóriumoké lesz a szavazati jog a Mol közgyűlésein. Ráadásul a most részvényekhez jutó MCC kifejezetten a mostani kormányhoz kötődik szellemiségében, egyik alapítója Tombor András, akit Orbán Viktor egykori tanácsadójának, Habony Árpád barátjának is neveztek már. (Indexnek ez a portréja mutatja be részletesen a pályáját.) 

Ugyanakkor Semjén Zsolt mostani törvényjavaslata a részvényeket mindkét érintett alapítványnak a tulajdonába adja, és ez új helyzetet jelent, az eddigi alapítványi modellhez képest. Amikor ugyanis tavaly a Corvinus Egyetem alapítványa 10 százaléknyi részvényt kapott, akkor csak bizalmi vagyonkezelőként rendelkezhetett felettük - azaz a részvények után járó osztalékot használhatta, de nem volt igazi tulajdonos. Sőt, a törvény kifejezetten előírta, hogy a kormány (konkrétan a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő) élhetett továbbra is a részvények után járó a szavazati joggal.

Csakhogy ez az idei törvénnyel megváltozik: az alapítvány igazi tulajdonos lesz, és a részvényeket akár el is adhatja, amennyiben az állam nem él az elővásárlási jogával. Érdekes, hogy eredetileg tavaly is így nyújtották be a törvényt, de aztán egy kormánypárti módosító nyomán jött a vagyonkezelői megoldás, de most visszatérnek az eredeti koncepcióhoz. 

Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója beszél a Corvinus Egyetem fenntartóváltásának legfrissebb fejleményérõl tartott sajtótájékoztatón, az egyetem konferenciatermében 2019. április 24-énFotó: Mónus Márton/MTI/MTVA

Ugyanez a tulajdonosi konstrukció lesz érvényes a törvény elfogadása után az MCC esetében is, az ide köthető alapítvány rögtön tulajdonos lesz, vagyis a kuratórium saját belátása szerint élhet majd a szavazati jogával. 

A Közgáz és a Mol már összefonódtak

Az egyetem alapítványa esetében aligha kell a Mol mostani vezetésének attól tartania, hogy a menedzsment elképzeléseivel szemben szavaznának a kurátorok, hiszen a kuratórium elnöke maga Hernádi Zsolt, aki a Mol elnök-vezérigazgatója. A kuratóriumban benne van még Martonyi János is, aki a Mol igazgatóságának is tagja. Továbbá kurátor még Csák János volt londoni nagykövet (aki 1998-2000-ben a Mol elnöke is volt), illetve Lánczi András egyetemi rektor és Palotai Dániel, a jegybank ügyvezető igazgatója. A Mol és az egyetem szoros kapcsolatát jelzi, hogy tavaly nyár óta az egyetem elnöke egy másik Mol igazgatósági tag, Anthony Radev. 

Az MCC-t fenntartó kuratóriumban már nincsenek Mol-osok, igaz, itt a tagok változhatnak, amikor az állam beszáll az alapítványba, a részvények átadásával párhuzamosan. 

E kuratórium mostani elnöke Lánczi András - aki benne van a másik alapítvány kuratóriumában is - és ha tagsága megmarad, akkor már 20 százaléknyi Mol-részvény után járó szavazatra lehet befolyása. Az MCC-t fenntartó alapítvány kuratóriumának jelenlegi többi tagját itt nézheti meg.  

Összességében a részvények átruházásával megnőtt a részvények szavazati értéke, és az állam, legalább közvetve, továbbra is befolyásolhatja, hogyan szavazzanak e részvények után. Ugyanakkor a jelenlegi Mol-menedzsment és a Corvinus Egyetem közti személyi átfedések a részvények 10 százaléka esetében egyelőre garanciát jelentenek a cég számára a jó együttműködésre. Az MCC-hez került 10 százalékot inkább lehet Fidesz-közeli csomagnak tekinteni - és ez a jelenlegi felállás szerint kormányközeli szavazatnak számít. A maradék 5 százalék pedig egyértelműen kormányé. 

(A két alapítvány 10-10 százalékot kap a Richter részvényeiből is, de a gyógyszergyár esetében nem voltak szavazati korlátozások.)