A hazai gyermekprostitúcióról szervezett online kerekasztal beszélgetést kedden a Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Tanszék, valamint a BCE TársadalmiNem- és Kultúrakutató Központ. A megszólalok között volt B. Aczél Anna, a Rákospalotai Leánynevelő Intézet korábbi igazgatója, Toszeczky Renáta, a Baptista Szeretetszolgálat Emberkereskedelem elleni programjának szakmai vezetője, valamint Gelencsér Anna corvinusos hallgató.
Magyarországon a 18 év feletti prostitúciós tevékenység akkor büntetendő, ha a szexmunkás olyan lakásban fogadja a kuncsfatjait, ami nem a sajátja, vagy olyan közterületen árulja a testét, ahol az nem megengedett. A türelmi zónákat, ahol engedélyzett a prostitúciós tevékenység, a hatóságok jelölik ki. A gyakorlatban ezt kevés helyen lépik meg, így a prostituáltakat bárhol előállíthatják. A 18 év alatti prostitúció viszont emberkereskedelemnek, nagyon súlyos bűncselekménynek számít. Kevés szó esik róla, pedig nagyon is jelen van Magyarországon.
2014-ben a hatóságok 271 gyermekprostitúció elleni fellépésről adtak számot, 2015-ben már csak 100-ról, de a látens esetek miatt a szakemberek szerint ennél jóval több gyerek válik prostitúció áldozatává.
A kutatásokból egyértelműen az látszik, hogy bár egyre divatosabbá válik a kiskorú fiúk prostitúcióra kényszerítése is, azért legnagyobb részben fiatal lányokat érint ez a probléma. Az is nagyon jellemző, hogy az áldozatok mélyszegénységből, marginalizálódott családokból, és nem ritkán kisebb etnikumokból, Magyarországon a romák köréből kerülnek ki.
A gyerekek esetében szinte kivétel nélkül a család környezet befolyásolja azt, hogy prostituálttá válnak.
„Szinte kivétel nélkül mélyen traumatizált gyerekek lesznek prostitúció áldozatai, akik családon belül már elszenvedtek valamiféle szexuális abúzust. Nem ritkán épp maga a család az, aki prostitúcióra kényszeríti a gyereket, hogy így jussanak kereseti forráshoz” - mondja Gelencsér Anna.
A családon belüli gyerekek felé elkövetett szexuális erőszakról korábban mi is írtunk cikket, amiben bemutattuk, hogy a legtöbb esetben az apák, nagyapák, férfi családtagok az elkövetők.
„Egy családon belül többször abuzált gyerek azt érzi, hogy nincs más választása, mint engedni a férfiaknak. Volt egy kislány, aki azt mondta, hogy akkor legalább haszna legyen belőle, ezért prostituáltnak állt” - mondja B. Aczél Anna, aki sokáig leánynevelő intézetben dolgozott.
A családon belüli abúzus közvetetten viheti bele a kiskorú gyerekeket a prostitúcióba, de családok közvetlenül is szexmunkára kényszeríthetik a gyerekeiket vagy adhatják el emberkereskedőknek, hogy ezzel pénzhez juthassanak. A mélyszegénység és a kiszolgáltatottság hatalmas táptalaja a gyermekprostitúciónak.
„Az utolsó 10-15 évben családi vállalkozás is lett a prostitúcióból. Volt egy kislány, aki azt mondta, hogy most rajta van a sor, mert az anyukája és nővére is prostituáltként keresi a kenyerét, és most már ezen a nyáron ő is megy dolgozni. A nők keresete bekerül a családi kasszába, a férfiaknak pedig az a feladatuk, hogy megvédjék a prostituáltként dolgozó családtagjaikat” - magyarázza B. Aczél.
Ha nem a család a futtató, akkor gyakran úgynevezett "lover boyok" a stricik, akik szerelmet hazudnak a lányoknak, majd fokozatosan beleviszik őket a prostitúcióba. B. Aczél szerint egy ilyen kapcsolat akár odáig is elmehet, hogy a fiatal lány még több kiskorú lányt gyűjt maga köré, akik helyette végzik el a munkát, ő pedig már csak nagyon keveset dolgozik, afféle madame-má válik a futtatója oldalán.
„Volt nálunk az intézetben egy színtársulat, akik előadtak egy jelenetet arról, hogy egy szerelmet hazudó férfi megpróbált rávenni egy kiskorú lányt, hogy legyen prostituált, a lány viszont felpofozta. Az előadás utáni beszélgetésben nagyon érdekes volt, hogy ezek a kiskorú lányok megpróbáltak mentséget találni a stricinek, mert elhitték, hogy a férfi tényleg nagyon szereti a lányt és majd elveszi feleségül” - meséli B. Aczél.
A kiskorú lányokat nem csak szerelemmel, hanem nagyon sokszor pénzzel is el lehet csábítani, főleg ha külföldre szánják őket. A külföldi magas jövedelem nagyon kecsegtető a fiatal lányoknak, akik ezzel tudnák segíteni szegény családjuk megélhetését, másrészt már ekkor tudják, hogy a nyolc általánosukkal esélyük sem lesz elhelyezkedni a munkaerőpiacon.
B. Aczél Anna és Toszeczky Renáta, a Baptista Szeretetszolgálat munkatársa úgy látja, hogy az egyik legnagyobb probléma az az, hogy ezeket a kiskorúakat a magyarországi keretek között nagyon nehéz kimenteni a prostitúcióból.
Ha kiemelnek gyereket egy családból és elhelyezik egy gyermekotthonban, akkor ezzel egyáltalán nincs még megfékezve a prostitúció. A gyerekek kijárhatnak a gyermekotthonból, ilyenkor pedig a stricik vagy a családjuk ott várja őket a kapuban, és a szabadidő alatt újra munkára kényszerítik őket.
Másrészt a magyar gyermekotthonok nincsenek felkészülve az ilyen gyerekek érkezésére.
„Az a helyzet, hogy ma Magyarországon nem nagyon lehet hová fordulni egy prostituált gyerekkel, mert a gyermekotthonok nem terápiás intézetek, ezt tudomásul kell venni, ők oktatnak, nevelnek, de nem tartanak terápiát. Pedig erre a terápiára nagy szüksége lenne ezeknek a gyerekeknek, mert nem tudnak kialakítani egy megfelelő énképet magukról. Egy kislány azt mondta nekem, hogy képzeljem el, hogy 20 ezer forintot adtak érte, hát ér-e ő annyit?” - mondja B. Aczél.
Toszeczky Renáta, aki maga is több védett házban dolgozik, ahol felnőtt prostituáltak fordulnak meg, azt mondja, hogy az egy nagy probléma, hogy ma Magyarországon nincsenek védett házak gyerekek számára. Az viszont hatalmas előrelépés, hogy kijelöltek három olyan speciális gyermekotthont, ahol most már fogadják a prostitúció áldozatait is. Ők más problémás gyerekekkel laknak együtt, például fogyatékossággal élőkkel vagy szerhasználókkal, és klinikai szakpszichológus foglalkozik velük.
B. Aczél szerint ahhoz, hogy ezeket a gyerekeket meg lehessen menteni azután, hogy bekerültek a gyermekotthonokba, egy fokozatos rendszer kiépítésére lenne szükség. A gyerekeket először olyan védett házban kellene elrejteni, ahol a külvilág, a strici vagy a családjuk nem találhat rájuk, miközben komoly szakmai munka, terápia folyik a gyerekekkel. Második lépcsőként egy kevésbé izolált környezetbe kell helyezni őket, harmadik lépcsőként pedig visszatérhetnének a normális életben, de úgy, hogy bármikor segítséget kérhetnek, folyik egyfajta mentorálás. Ez a rendszer a felnőtt prostituáltaknál nagyon jól működik, de a gyerekekre még nincs kidolgozva.
Ahhoz pedig, hogy megelőzzék a gyermekprostitációt nagyon sok mindennek kellene teljesülnie. Egyrészt szükség lenne a prevencióra az oktatásban, segíteni kellene ezeket a mélyszegénységben élő családokat, nagy figyelmet kellene fordítani a gyerekek oktatására, megmutatni nekik, hogy más is lehet a jövőjük, mint a családjaiknak.
Fontos lenne az is, hogy a hatóságok a megfelelő embereket büntessék meg. Sokszor a kiskorú lányokat büntetik meg, amiért tiltott helyen állnak vagy ellopták a kuncsaftjuk pénzét, de a futtatókat alig állítják elő. Ha pedig mégis, akkor nagyon ritkán születik ítélet, ugyanis az ügyészségnek nincsenek eszközei arra, hogy bizonyítsák az emberkereskedelmet. B. Aczél szerint az is hatalmas probléma, hogy a kuncsaftokat sem büntetik meg, akik jellemzően önbizalomhiányos férfiak, akik élvezik, hogy hatalmat gyakorolhatnak egy gyerek felett.
Végül pedig a társadalmi gondolkodásnak is változnia kellene a gyermekprostitúcióról, ugyanis jelenleg nagyon tabu téma és a prostituált gyerekek feletti ítélkezés sem ritka. A kerekasztal beszélgetés résztvevői szerint sok olyan véleményt lehet hallani, miszerint ezeknek a gyerekeknek ilyen a természetük, ezt hozzák otthonról, ők mások, mint a többi gyerek.