Európában sereghajtó a magyar sajtószabadság
Közzétette éves sajtószabadság-jelentését a legnagyobb újságíró jogvédő szervezet, a Riporterek Határok Nélkül (RSF). Idén Magyarország a 89. helyet szerezte meg az összesen 180 országot értékelő listán.
Az igazi zuhanást a tavalyi 14 helyes visszaesés jelentette, az RSF országspecifikus értékelésében írja is, hogy a sajtószabadság tekintetében 2018-ban bekövetkezett negatív fejleményekhez képest „2019 viszonylag csendes év volt a magyar médiapiacon, különösebb változások nélkül a vállalatok tulajdonosi struktúrájában.”
Az RSF jelentése megjegyzi, hogy továbbra is a kormánybarát Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) uralja a médiapiacot, amit az állami hirdetések továbbra is komolyan torzítanak.
„Független újságírók számára egyre nehezebb az információszerzés, a parlamenti politikusokat nem kérdezhetik szabadon, és és nem vehetnek részt különböző nyilvános eseményeken. Kormánypolitikusok nem adnak interjút kormánykritikus sajtótermékeknek, körintézmények sajtóosztályai pedig rendre megtagadják a választ a független média kérdéseire”
- írják, majd hozzáteszik, a kormány ellenőrzését a média felett 2019-ben tovább erősítette, hogy újabb fideszes tagokat választottak a Médiatanácsba, ezzel tovább erősödött a kormányzati kontroll a nyilvánosság fölött. Nagyrészt ez indokolta Magyarország két hellyel hátrébb sorolását a ranglistán.
A 180-as listán így olyan országok vannak körülöttünk, mint Sierra Leone, Gambia, Lesotho, Izrael, Peru, Moldova, Észak-Macedónia és Szerbia. Az EU-tagországok közül már csak Bulgáriában rosszabb a szabad sajtó helyzete, mint nálunk.
Régiós összehasonlításban továbbra is Európában a legnagyobb a média szabadsága, miközben továbbra is a Közel-Kelet és Észak-Afrika maradtak a legveszélyesebb vidékek az újságírók számára.
A tavalyi eredményekhez képest viszont az ázsiai-csendes-óceáni térségben romlott a leginkább a szabad sajtó helyzete, amihez három állam: Ausztrália, Szingapúr és Hongkong járult hozzá legnagyobb mértékben.
- Az 5. helyről a 26.-ra csúszó Ausztráliában az újságírói forrásvédelem és ezzel az oknyomozó újságírás ellehetetlenítése,
- Szingapúrban a drákói szigorúságú fake news törvények,
- Hongkongban pedig a 2019-es kormányellenes tüntetések újságírókat érintő fejleményei okozták a megítélés romlását.
Fontosabb a független sajtó, mint valaha
„A 2020-as évtized meghatározó lesz az újságírás jövője szempontjából. A COVID-19 járvány nyomán látszik, mennyi minden fenyegeti a válságról való szabad, független és sokoldalú tájékoztatást”
- áll az RSF jelentésének bevezetőjében. A szervezet szerint a sajtószabadság-indexükön rendre rosszul szereplő országokban a kormányok most, a járvány kapcsán is a független tájékoztatás elnyomásán dolgoznak.
A 177. helyen szereplő Kínában, és a 173. helyen szereplő Iránban mostanra nagy bizonyossággal állítható, hogy cenzúrázták a koronavírus-járvány kitörésével kapcsolatos információkat. A 162. Irakban a Reuters újságírójának engedélyét vették el három hónapra, miután a hivatalos számokat megkérdőjelező cikket publikált.
Európában a járványhelyzet idején az Orbán-kormánynak teljhatalmat adó törvényt hozzák példának, ami a büntető törvénykönyv módosításával legfeljebb 5 év börtönre ítélheti a járvánnyal kapcsolatban „hamis híreket” terjesztőket.
Az RSF szerint ez a „túlságosan szigorú” rendelkezés „a magyar bíróságok és a politikai vezetők kezében újabb eszköz a független médiával szembeni nyomásgyakorlásra”.
A szervezet - megint általánosságban - arra figyelmeztet, hogy „az egészségügyi válság idején az autoriter kormányok a válságkezelés mögé bújva visszaélhetnek hatalmukkal, és a tüntetések ellehetetlenülése miatt az ellenállás is kisebb ezekkel szemben.
„Hogy ez az évtized ne legyen tragikus a szabad és független nyilvánosság számára, a társadalom tagjainak még inkább ki kell állnia azért, hogy az újságírók szabadon végezhessék a munkájukat” - mondta Christophe Deloire, a Riporterek Határok Nélkül főtitkára.