• A kormány egy péntek esti rendelettel különleges gazdasági övezetté nyilvánította a gödi Samsung-gyár területét, az ottani adóztatás jogát pedig átadta a fideszes többségű megyei önkormányzatnak.
• Ezt a város ősszel megválasztott polgármestere, Balog Csaba is csak a Magyar Közlönyből tudta meg, és arra számít, hogy a kormány a veszélyhelyzeten túl is fenntartja a rendelkezést, vagyis nem kapják vissza az iparterületet.
• Az önkormányzatnak még vannak tartalékai, de hosszabb távon a bevételkiesés problémát jelenthet, miközben az sem egyértelmű, hogy a megyei önkormányzat milyen pénzeket oszthat vissza. 

Volt valamilyen egyeztetés a városvezetéssel, mielőtt megjelent, hogy elveszik a gyár területét Gödtől?

Nem történt ilyen. Korábban annyi volt, hogy iparterületi fejlesztéseket szeretett volna a kormány. Erről volt már egy határozata, miszerint nagyjából egy hónappal ezelőttig alá kellett volna írni egy együttműködési szerződést a hatóságokkal, hogy fejleszthessenek. Ebben volt egyeztetés, de a határozat nem tükrözte a tárgyalások eredményeit. Ennek ellenére folytatódtak az egyeztetések, de csak péntek este a Magyar Közlönyből értesültem erről a drámai változásról. 

Volt olyan vitás kérdés a Samsung és az önkormányzat között, amit most könnyebben át tudnak vinni a megyei önkormányzaton?

Egy olyan egyeztetés volt, aminél patthelyzetben alakult ki a Samsung és a katasztrófavédelem között. A Samsung fejlesztéséhez kellett volna tartani egy közmeghallgatást is, amit az önkormányzatnak kell megszerveznie. Mi még a határidőre megszerveztük, de a veszélyhelyzet miatt nem kerülhetett rá sor. Jeleztük is a kormány és a katasztrófavédelem felé, hogy így nem lehet megtartani.

Ez a bővítés arról szól, hogy az eddigi közel 40 hektáros terület mellett még egy 80 hektárnyi területet beépítenének. A beépítés következtében a veszélyes anyag felhasználása máshogy oszlik meg, ezért újra kellett tervezniük, hogy mik a veszélyeztetett területek. 

Ehhez kellett volna, hogy a lakosok tudják véleményezni, hogy például miért nem viszik át a veszélyesanyag-tárolót a lakosok közeléből a másik oldalra, ha már ilyen sok területe van a Samsungnak. 

Ilyen demokratikus tárgyalásokra lett volna lehetőség ezen az új közmeghallgatáson, amit a katasztrófavédelemnek figyelembe kellett volna vennie, de nem ez alapján kellett volna a döntést meghoznia. 

Valószínűleg ezt lehetett a mostani rendelet célja, hogy erre ne legyen szükség, és ne kelljen meghallgatni a lakosok véleményét, és úgy lehessen megadni az engedélyt a bővítésekre. De erre anélkül is lehetett volna mód, hogy átvegyék az irányítást az adóbehajtás és az utak kiépítése felett. 

Azt írta, hogy ezzel a döntéssel a költségvetés harmada esik ki. Mekkora összegről van szó?

Ez nagyrészt iparűzési adó, de beletartozik az építményadó, telekadó, de még a gépjárműadó is, amit már egyébként is elvett a kormány. Most a költségvetés egyharmadával céloztuk meg a kieső összeget, de folyamatosan pontosítjuk a gazdasági elemzéseket. Az idei évre most úgy néz ki, hogy akár másfél milliárd is lehet, amit elbukik az önkormányzat. És ha pesszimista költségvetést nézünk, akkor ez már közelebb áll a feléhez, mint a harmadához.

Szerencsére inkább csak hosszú távon jelent problémát. Mivel ebben az évben jól terveztünk a költségvetéssel, és nem herdáltuk el a pénzeket, van kellő tartalék a Samsung területeinek eladásából, hogy az idei évet biztosan kihúzzuk. Tehát nem az a kérdés, hogy az idei évben lesznek-e problémák. 

De a rendeleten érződik, hogy a kormány hosszú távra tervezi, és nem csak a veszélyhelyzet miatt járt el így. 

És ha hosszú távra tervezi, akkor ott problémák lesznek a fenntarthatósággal. Pont voltak olyan beruházási terveink, amik később bevételt termelt volna. Most az ilyen beruházásokat buktuk el. Ezzel gyakorlatilag visszakényszerítettek minket abba a pozícióba, ahol arra kell hagyatkoznunk, hogy milyen támogatásokat ad a kormány. Ha az önkormányzatoknak segélyként kell kérniük a támogatásokat, onnantól kezdve az nem egy önálló gazdálkodó szerv, hanem csak a kormány kihelyezett vagyoni végrehajtója. 

Mi utal arra, hogy ez hosszabb távra szól, mint a veszélyhelyzet?

A veszélyhelyzet indikálta, hogy meghozzák a döntést. Ezért gondolhatnánk, hogy a veszélyhelyzetről van szó, de valójában a kormányrendelet hatálya június 15-ig szól. A helyi önkormányzatoknak megvan az apparátusa, hogy kivesse a helyi adókat, feldolgozza a bevételeket, a költségvetésben is számoltak ezzel a bevétellel, tehát tudják, mi a teendő. De ha csak két hónapra adják át a megyei önkormányzatnak, akkor vajon mennyi időbe telik, hogy ki tudják vetni az adót, hogy fel tudják használni? Ha lejár a rendelet hatálya, akkor utána Pest megye lesz a jogosult vagy pedig a helyi önkormányzat? Ezek azok a tisztázatlan kérdések, amik miatt azt gondolom, hogy a kormány arra számít, hogy meghosszabbítja a rendelet hatályát. Különben nem lenne értelme két hónapra meghozni egy ilyen szintű rendeletet. 

És mi volt a praktikus érv a megyei önkormányzatok bevonása mellett? Ők mennyivel tudnak hatékonyabban együttműködni a Samsunggal a munkahelyek megvéséséért?

Én értem, hogy a cél a munkahelyek megszerzése és biztosítása, de pont a legutóbbi közmeghallgatáson jelezte a Samsung, hogy a munkavállalóinak kevesebb, mint a fele magyar, és csupán egy-kétszáz gödi dolgozója van a gyárnak. Tehát ha mindenképpen a munkahelyek védelme a cél, akkor inkább olyan területet kellett volna keresnie a kormánynak, ahol nagyobb munkanélküliség merült fel, és nem pedig külföldi vendégmunkásokat alkalmaznak.

A gyakorlatban mit jelent a rendeletnek az a része, hogy a megyei önkormányzat visszaoszthatja a beszedett adókat?

Mivel semmilyen egyeztetés sem volt, ezért nagyon nehéz most hirtelen állást foglalni. De a szövegben az áll, hogy a közgyűlés által bevezetett helyi adó az, ami visszaosztható. Ez mintha nem is az iparűzési adóról és a másfél milliárdról szólna, hanem ha új adót vezetnek be, akkor az lesz, amit visszaosztanak. Nagyon sok ellentmondás van ebben a két rendeletben, amiknek az értelmezése időigényes. A kormánynak be kell látnia, hogy a rendeletek meghozása bizonyos feladatokkal jár. Veszélyhelyzet ide vagy oda, többet kell tennie, hogy könnyen értelmezhetőek és végrehajthatóak legyenek ezek a feladatok.

Ebben a helyzetben milyen mozgástere maradt az ön kormányzatnak?

A sok tisztázatlan hézag között felmerül a gyanú, hogy ezt az Alkotmánybíróság sem tartja elfogadhatónak. Ezért most előkészítjük az állásfoglalásunkat, és megkeressük a bíróságot. Valamint szeretnénk kérni, hogy minél nagyobb szinten csatlakozzanak hozzánk más politikai szereplők, akik látják, hogy milyen súlyos kihatása van a döntésnek. Mert bár a 136-as rendelet csak Gödről szól, mi vagyunk az első célpontja. De a 135-ös már általánosan sérti az önkormányzatok jogait. Ezzel foglalkozni kell. Remélem, nemzetközi szinten is támogatni fogják, hogy ne legyen lehetősége egy kormánynak veszélyhelyzetre hivatkozva ennyire drasztikus döntéseket hozni, amivel az önkormányzatok helyzetét ellehetetlenítse.

A gyár bővítését eddig is sokan ellenezték, de eddig legalább bevételekre számíthattak. Most hogy állnak a helyiek a gyárhoz?

Még jobban fel vannak háborodva. Volt is egy demonstráció, amin mi is zajongtunk egy kicsit a Samsungnak, mert a gyár nagyon nagy zajt bocsát ki, amivel teljesen felrúgja a csendes, békés város hangulatát. Üzenni akartunk, hogy nem ezt szeretnék a lakosok. Nem gyárra, iparűzési adóra, hanem békére van szükségünk. Az iparűzési adó legfeljebb arra jó, hogy fenntarthassuk ezt a békét.