A Spiegel szerint abszurd, hogy Magyarország kapja a legtöbb pénzt az EU koronavírus-segélyalapjából
2020 április 18., 16:23
Rengeteg EU-pénzt tudna a kormány a járványra átcsoportosítani, ha akarna
Amióta járvány van, azóta magyarázzák a magyar kormány tagjai, hogy az Európai Unió semmilyen segítséget sem adott Magyarországnak - míg mondjuk a Türk Tanács tagjaira vagy éppen Kínára megbízható szövetségesként számíthatunk, ha védőfelszerelésre van szükségünk.
Ezalatt Németországban abból lett felháborodás, hogy Magyarország több pénzt kap az EU-tól, mint a járvány által sokkal jobban sújtott, és egyébként is jóval népesebb Olaszország.
- Van akkor brüsszeli pénz, vagy nincs?
A válasz egy kicsit bonyolultabb annál, mint hogy igennel vagy nemmel lehetne rá válaszolni, de ha egyetlen szóval kellene, akkor a válasz az, hogy
- Lehetne.
Az EU legnagyobb járványügyi támogatási csomagja, amivel a magyar kormány is élhetne, az a kohéziós támogatások átcsoportosítása. Ez nem olyan pénz, amit az EU a semmiből elővarázsolt, és odaadhatja Magyarország kormányának, ilyen pénze ugyanis az EU-nak nincs. Csak annyival gazdálkodhatnak az EU-s intézmények, amennyit a tagállamok - többek között a magyar kormány - biztosítottak. Még csak hitelt sem vehet fel az Európai Bizottság, szigorúan csak azt a keretet költheti, és csak arra a célra, amit a tagállamok még 2013-ban megszavaztak számára. (A következő évek költségvetéséről pont idén kellene dönteniük egyébként.) Amit most költhetnek, az a 2014-2020 közti pénzügyi ciklusra elfogadott keret.
Ebben a ciklusban a szegényebb tagállamok nagyon sok pénzt kaptak az EU-tól, és ezt nem költötték még mind el (a szabály szerint 2022 végéig ráér elszámolniuk vele). Ezeket a pénzeket normális esetben a tagállamok kormányainak meg kell pályáztatnia, a saját költségvetésükből elutalniuk a pénzt a pályázati győzteseknek, és ha már teljesült a pályázat, és ellenőrizték a tagállami hatóságok a helyes költést, akkor ki lehet küldeni a számlákat Brüsszelnek, ahonnan ezután néhány hónappal utalják csak el a támogatást a kormányoknak.
A mostani járvány miatt ezt a rendszert radikálisan egyszerűsítette az Európai Bizottság: a ciklusban még ki nem fizetett pénzeket lényegében minden ellenőrzés, papírmunka és bürokratikus eljárás nélkül azonnal felvehetik a tagállamok, amennyiben a járvány elleni védekezésre használják. Járvány elleni védekezésnek számít az is, ha olyanokat segítenek belőle, akik elvesztették a munkájukat, vagy kevesebb pénzt keresnek a járvány idején.
Az Európai Bizottság úgy számolt, hogy Magyarországnak 5,6 milliárd euró, azaz 2000 milliárd forint áll még rendelkezésére, ennyi EU-s támogatás után nem küldött még számlát Brüsszelbe a magyar kormány, azaz akár ennyit is költhet a járvány okozta gondok enyhítésére az eredetileg tervezett célok helyett. Ez elképesztő összeg, a magyar kormány a saját védekezési alapját 663 milliárd forintban határozta meg, és feltöltésére megsarcolták többek között az önkormányzatokat és a pártokat is.
A magyar kormány álláspontja szerint az Európai Bizottság nem jól számolt, mert hiába nem keletkeztek még Brüsszelbe kiküldhető számlák erről a pénzről, ezt az összeget már mind megpályáztatták, az esetek egy részében a magyar kormány már az előleget is kifizette. így már egyetlen szabadon elkölthető cent sem maradt a rendszerben, állítja a magyar kormány.
Volna mit költeni, ha lenne rá akarat
Ez azonban legfeljebb papíron van így, és a pénz egy részét még át lehetne csoportosítani. A legegyszerűbb ez ott lenne, ahol a győztesek nem vállalkozások, illetve ahol még szerződést sem kötött a győztesekkel az állam, azaz nem kezdtek beruházásba, hanem még csak gondoltak rá.
Március végén, a magyar kormány saját statisztikái szerint 248 milliárd forintot érő olyan pályázat volt a rendszerben, ahol az elvi döntést már meghozták a nyertesről, de szerződést még nem kötöttek velük. Az ilyen esetek többségében nagyobb károkozás nélkül lehetne átcsoportosítani a pénzt a járvány okozta károk enyhítésére.
További 2210 milliárd forintnyi olyan győztes pályázat volt, ahol szerződést már kötöttek ugyan, de még egy fillért sem utaltak el a kedvezményezetteknek belőle. Ezekben az esetekben kellő körültekintéssel szintén meg lehetne vizsgálni, hogy károkozás nélkül át lehet-e csoportosítani a már megítélt pénzeket.
Hogy ez miért nem történik? Az ügyben a kormányt élesen kritizáló Ujhelyi István szocialista EP-képviselő szerint azért, mert "a felcsúti stadion páholyában egy kockás papíron már odaadták ezeket a pénzeket valakiknek". Vagyis az ellenzéki politikus feltételezése szerint azért nem csoportosítja át a pénzeket a kormány, mert a pályázatok kedvezményezetteinek gyarapodása fontosabb a kormánynak.
Ujhelyi szombaton egy szavazást is indított az oldalán, ahol olyan a tételeket vett sorra, amelyeket szerinte a legkönnyebb lenne átcsoportosítani, és állította szemben olyan célokkal, mint például a kórházak ellátása megfelelő védőfelszereléssel. A szerinte halasztható pályázatok között szerepel például egy közel 13 milliárdos tétel, amit kormányzati kommunikációra kötöttek le. Meg egy 1,8 milliárdos, amit "nemzeti kastély- és várprogramra” szánnak.
A rendszerben a legtöbb még elköltetlen pénz egyébként csatornázásra menne az eredeti elképzelések szerint, vagyis önkormányzatok volnának a kedvezményezettek. Április elején még 37,5 milliárd forint volt ebben a rendszerben úgy, hogy még nem hirdettek pályázati győztest, és további 45,8 milliárd, amire ugyan már van szerződés, de még nem fizették ki.
Útépítések és vasúti fejlesztések elhalasztásából is rengeteget lehetne a védekezésre átirányítani, több tízmilliárd forintnyi ilyen beruházás még nem kezdődött el, hanem csak papíron létezik. De lehet, hogy annak a már megítélt, ám még ki nem fizetett 124 milliárd forintnak sem kell a mostani helyzetben mind kimennie, amit a kormány így pántlikázott fel: "piaci forrásokból nem, vagy nem megfelelő mértékben finanszírozott, gazdaságilag életképes projektek támogatása hitel és vissza nem térítendő támogatással kombinált pénzügyi eszköz". Ugyanis lehet, hogy itt olyan vállalkozások is kapnának segítséget, amelyek a most következő időszakban nem tudnának úgysem elindulni, viszont a felszabadított pénzből már működő vállalkozásokat lehetne megmenteni a csődtől.
Az egyházi épületek energetikai fejlesztésére szánt 540 millió forintot sem költötték még el, csak papíron osztották szét a pályázók között, ahogy az iskolai menzák 590 milliós felújításából sem valósult még meg semmi.
De ha ezeket halaszthatatlannak is gondolnánk, akkor is ott van még 649 millió forint a "Tematikus együttműködés erősítése az ifjúságügy, egészségügy, közösségfejlesztés és társadalmi felzárkózás terén a Kárpát-medence EU-tagállamaival” nevű programból, amit még szintén nem utaltak el a pályázat győzteseinek.
Ujhelyi István számításai szerint a papíron lekötött pénznek akár a felét, ezer milliárd forintot is át lehetne csoportosítani. "Ha megmenthető félmillió ember munkahelye azzal, hogy elhalasztunk infrastrukturális beruházásokat, akkor bűn nem élni a lehetőséggel, csak azért, mert valakik már kiszámolták, hogy ez a pénz nekik jut majd."