Hét évig bolyongott a vadonban nyírás nélkül egy juh, hatalmas gyapjúfelhőként bukkant fel újra
Hét évvel ezelőtt komoly bozóttüzek pusztítottak az ausztrál Tasmania szigetén. Ennek a tűznek esett áldozatul Alice Gray családjának gazdálkodása is. A tűzben sok állat elszökött, és tulajdonosaik a tűz eloltása után azt gondolták, hogy az eltűnt állatok odaveszhettek.
De a menekülő állatok között volt egy fiatal bárány is, akiről szintén rég lemondtak, ám aki hét évvel később váratlanul beállított a farmra, megtermett birkaként, akit bizony egyszer sem nyírtak meg élete során. Hatalmas, szúrós gyapja nyomán Gray az angol prickly, azaz tüskés, szúrós kifejezés nyomán Prickles névre keresztelte.
A helyi riportok szerint a bárány még 2013-ban alighanem túl messzire vándorolt a gazdaságtól, később pedig hiába akart volna visszatérni, a tűz utáni helyreállítási munkákban új kerítést emeltek a 80 hektáros terület köré.
A család amúgy több ezer birkát tart, így a fiatal bárány eltűnése elsőre nem tűnt fel senkinek, ugyanakkor Gray apósa évekkel később többször is érdekes jelenséget szúrt ki a gazdaság szélén kihelyezett éjjellátó kamerák felvételein: egy nagy fehér, rendkívül bolyhos lényt. De komolyabb nyomozás akkor nem indult a különleges látvány eredete után, és Prickles megtalálásához végül a koronavírus kellett.
A járvány miatt elrendelt korlátozások miatt ugyanis a család tagjai is otthon ragadtak, ami nyilván egész mást jelent egy 80 hektáros gazdaság esetében, mindenesetre a hatéves Barclay születésnapjára barbecue-t rendeztek, és kitalálták, hogy lehetne a gazdaság egy olyan részén, ahol ritkán járnak. Ezért a terület egyik szélére mentek ki, és épp készültek nekilátni a sütésnek, amikor a kerítés túloldalán felbukkant a nagydarab fehér lény.
A születésnapból így a beszámolók szerint egy őrült hajsza lett a birka után, állítólag egyáltalán nem volt könnyű kézre keríteni a hatalmas, pufók állatot. A nyírások elmaradása miatt Prickles nagyjából ötször akkora volt, mint egy átlagos birka.
Mostanra Prickles megszokta már a gazdaságbeli életet, és sok időt tölt már a többi birkával, sőt, már kacsák és pulykák üldözésébe is beszállt. Ráadásul úgy tűnik, hogy jó egészségnek örvend. Szerencséjére merinó juhnak született, így az arcára nem nőtt szőr, a feltételezések szerint ezért élhette túl a vadonban ennyi éven át nyírás nélkül.
Ugyanakkor a család arra jutott, hogy Prickles nem élhet örökké együtt ennyi gyapjúval, ezért május elsejére szerveztek már neki egy alaposabb nyírást. Ebből pedig egy jótékonysági kezdeményezést is összehoztak: adományokat gyűjtenek, melyet az ENSZ menekültügyi hivatalának ajánlanak fel, hogy a koronavírus elleni küzdelmet segítsék a menekültek között. Ezen az oldalon bárki nevezhet, és az adományozás mellett meg kell tippelnie, hogy szerinte mennyit nyom majd a levágott gyapjú súlya, a nyertes pedig jutalmat kap majd.
Nem Prickles az első híres juh, amelyik évekig volt képes nyírás nélkül óriásira nőni: a Shrek néven ismertté vált új-zélandi merinón például 27 kilónyi gyapjú halmozódott fel. (Smithsonian)