António Guterres ENSZ-főtitkár – aki a Petersbergi Klímadialógus című kétnapos tanácskozáson szólalt fel videón keresztül – felhívást intézett a világ vezetőihez, hogy használják fel a koronavírus-járvány teremtette helyzetet „a világ jobbá tételére”, és az együttműködésükkel olyan más globális fenyegetésekkel is szálljanak szembe, mint a klímaváltozás.
A világjárvány eddig több mint 212 ezer ember életét követelte, és a regisztrált fertőzöttek száma meghaladja a 3 milliót. A vírus terjedését megfékezni hivatott kijárási korlátozások miatt a legtöbb ország gazdasági nehézségekkel kénytelen szembesülni.
Guterres szerint a járvány rávilágított, hogy mennyire ki vannak szolgáltatva a társadalmaink és a gazdaságaink az ilyen jellegű sokkhatásoknak. Az egyedüli válasz ebben a helyzetben a bátor, jövőképpel rendelkező és együttműködő vezetés, és „ugyanilyen vezetésre van szükség a klímaváltozás egzisztenciális fenyegetése esetében is” – mondta Guterres, aki felidézte, hogy az utóbbi évtized volt a legmelegebb a meteorológiai feljegyzések kezdete óta. Nagy ára lesz, ha nem cselekszünk a klímaváltozás feltartóztatása ügyében, de „a technológia a mi oldalunkon áll” – mondta.
A járványhoz hasonlóan a klímaváltozással sem tud egy ország egyedül megbirkózni, „a koronavírushoz hasonlóan az üvegházhatású gázok sem ismernek határokat” – mondta Guterres.
„Az elszigetelődés csapda. Egy ország sem képes boldogulni egyedül” – mondta az ENSZ-főtitkár. Elmondta, hogy a 20 legnagyobb fejlett és fejlődő ország együttesen a károsanyag kibocsájtások több mint 80 százalékáért felelős, és a 2015-ös párizsi klímavédelmi egyezményt az USA és Kína részvétele tette lehetővé. „A nagy kibocsátók hozzájárulása nélkül minden erőfeszítésünk hiábavaló” – utalt Guterres arra, hogy Donald Trump amerikai elnök kiléptette az USA-t az egyezményből.
Angela Merkel német kancellár is felszólalt a fórumon, azt mondta, Németország hajlandó lenne támogatni az EU egy nagyratörőbb célkitűzését a károsanyag-kibocsájtás mérséklésére, amivel 1990-hez képest akár 55 százalékkal csökkentenék 2030-ig az EU-s károsanyag-kibocsátást. A mostani célkitűzés 40 százalékos csökkentést irányoz elő. Fontos világossá tenni, „nem a klímavédelmen spórolunk, hanem fenntartható technológiákba fektetünk be” – mondta. (MTI)