Nem teljes őrültség újranyitni az iskolákat

Szavazz az elmúlt 7 év 7 legjobb cikkére!

A gyerekek úgy fogócskáznak egy dán iskolában, hogy a másik megérintése helyett az árnyékára kell rálépni. 

Ebből persze érdekes az is, hogyan alakulnak át ősi játékok járvány idején, de amire most szinte az egész világ figyel, hogy Dániában április közepén újranyitottak a bölcsődék, óvodák és iskolák, Európában először. Bár még kevés idő telt el, bő tíz nap, eddig nem erősödött vissza a járvány jelentősen a lépés miatt.

Svédországban és Izlandon eleve nem zárták be ezeket az intézményeket, ezért érdekes a dán kísérlet, amit rövid időn belül több ország is követni fog. Norvégiában most hétfőtől járhatnak az alsósok újra iskolába, Új-Zélandon keddtől, Izraelben május 3-ától, Hollandiában, Ausztriában, Csehországban, Franciaországban, Svájcban, Belgiumban és Horvátországban május közepétől, de a lista folyamatosan bővül.

Mette Frideriksen dán miniszterelnök egy újranyitott dán iskolában április 15-énFotó: PHILIP DAVALI/AFP

Azt nem lehet állítani, hogy minden szülő nyugodt a döntés miatt, egyre bővül a „ne legyen kísérleti nyúl a gyerekem” mozgalom. Őket érvekkel próbálják meggyőzni.

Az újranyitásnak vannak pedagógiai (sokkal kevésbé hatékony a távoktatás, szegényebb országokban nem is minden diák számára érhető el, a gyerekek társas érintkezése csökken) és gazdasági magyarázatai is: a szülők így vissza tudnak térni a szintén újranyitó munkahelyekre, hiszen a gyerekeket most nem lehet lepasszolni őrzésre a járványban legveszélyeztetettebb korosztályba tartozó nagyszülőkhöz. Svédországban például ezért is voltak végig nyitva a kisebbeket fogadó intézmények.

De nem csak gazdasági szempontok miatt nyitják újra az bölcsiket, ovikat és az alsóbb osztályokat. A tervnek zöld jelzést adó egészségügyi szakemberek arra hivatkoznak, hogy nagyon kevés kisgyereknél okoz egyáltalán bármiféle tünetet a koronavírus, és jó eséllyel alig fertőznek a legfiatalabbak. (Van rá persze példa, de kevés az ilyen eset.)

A szintén nyitásra készülő Hollandiában a nemzeti közegészségügyi intézet írt egy összefoglalót arról, hogyan hat a gyerekekre a koronavírus. Azt ők is hangsúlyozzák, hogy új vírusról van szó, de az eddigi ismereteik alapján a gyerekek csekély szerepet játszanak a vírus terjesztésében.

Emlékeztetnek arra, hogy már az iskolák bezárásának szükségességéről is nagy viták folytak, mert akkor is tudni lehetett, hogy a gyerekek kevésbé kapják el a kórt, és vélhetően nem fertőznek annyira, mint a felnőttek. De mivel akkor tényleg alig lehetett tudni valamit a vírusról, feleslegesen nagy kockázatot vállaltak volna, ha nem lépnek. 

Azóta figyelemmel követték a holland betegek adatait, vizsgáltak koronavírusos családokat, folyamatosan tanulmányozták a nemzetközi példákat. Nincs arra utaló jel, hogy a fertőzött családokban a 12 év alattiak kapták el először a vírust. A háziorvosi adatok is azt erősítik, hogy gyerekek alig fertőződnek. Azok, akik mégis elkapták, szinte mind tünetmentesek voltak, vagy csak enyhe panaszokkal járt a betegség. Az antitest-teszteknél is alacsony volt az antitestek száma a fertőzött gyerekekben, vagyis a szervezetük nem reagált durván a vírusra. 

Az adatok alapján tehát arra jutottak, hogy a 20 év alattiak kevésbé fertőznek, mint az idősebbek, ezeket a megállapításokat szűrték le nemzetközi tapasztalatokból is. Izlandon például, ahol végig nyitva voltak az általános iskolák, és közben nagyon sok tesztet végeztek, azt mutatták ki, hogy a 10 év alattiak között jóval kisebb volt a fertőzöttek száma, mint a kamaszoknál és főleg az időseknél. 

Valódi saját tapasztalatokat nyilván csak akkor szereznek majd, ha a gyors iskolabezárások miatt egy hónapja elkülönített gyerekek újra elkezdenek közösségbe járni. De azért a megnyitott intézményekben is számos új szabályt vezetnek be, hogy csökkentsék a járványok kitörésének lehetőségét a közösségben.

A holland kormány bőven adott időt és autonómiát az intézményeknek, hogy a járvány miatti leállás és a mostani kéthetes tavaszi szünet alatt alaposan megszervezzék a gyerekek visszatérését május 11-e után. Egy példa az egyik holland iskolából, de nagyvonalakban hasonló a helyzet mindegyikben:

Hogy csökkentsék az együtt lévő gyerekek létszámát, kettéosztották az osztályokat. Az osztály egyik fele hétfőn és csütörtökön jár be, a másik kedden és pénteken. Amikor nincsenek bent, akkor a kiosztott feladataikat csinálják otthon, ami eleinte szokatlan volt, mert például normál esetben nincs házi feladat Hollandiában. Szerdán azoknak tartanak a tanárok távoktatást, akik valamilyen okból még távol maradnak az iskolától. (Ha például van a családban a járvány szempontjából magas kockázatú hozzátartozó vagy maga a diák az, akkor az orvossal kell egyeztetni az iskolába járásról.)

Dán oktatótábla gyerekeknek a vírusrólFotó: Ritzau Scanpix via AFP

Hollandiában 4 évesen kezdődik az általános iskola, 12 évesek a legidősebbek. A végzős osztályokkal az általunk ismert iskolában kivételt tesznek. Náluk nem bontják ketté az osztályokat, hogy közösen tudjanak felkészülni a ballagási műsorukra. De az egyben tartott osztályok is csak két nap járhatnak be a héten. 

Pár alapszabály: 

  • A gyerekeknek egymás között nem kell megtartani a másfél méteres távolságot, de a felnőtteknek igen. Ahogy figyelni kell arra is, hogy a gyerekek és a felnőttek között is lehetőleg tartsák a 1,5 métert. 
  • A szülők nem mehetnek be az iskolába, de a tanárt lehet keresni telefonon, mailben, videóhívással. 
  • Időben egy kicsit elcsúsztatják az osztályok érkezését és távozását, hogy ne legyen tumultus. 
  • A tornatermet egyelőre nem használják. 
  • Tüsszögő, köhögő taknyos, torokfájós vagy lázas gyerekek és tanárok nem járhatnak be az iskolába. Ha az iskolában jelentkeznek tüntetek, a szülők jönnek a gyerekért és hazaviszik. 
  • A gyerekek kezet mosnak rögtön az iskolába érkezés után, és napközben is többször. 
  • A törölközőket papírtörlőkre cserélik. 
  • A közösen használt dolgokat rendszeresen fertőtlenítik. 

Azok a tanárok, akik a járvány szempontjából különös kockázatnak vannak kitéve, távoktatásban folytatják. 

Norvégiában is nagyjából ezek a szabályok, itt hat hét után térhetnek vissza a 6-11 éves gyerekek. Legfeljebb 15 fős csoportokban tanulhatnak, az iskola játszóteret is felosztják. A kisebbek eddig nagy asztalok körül csoportosultak, mostantól minden gyereknek külön asztala lesz, amit a felsősök üres termeiből hoznak át. A szülők aggódnak, az iskolák ezt a hangulatot úgy próbálták meg oldani, hogy a nyitás előtt igyekeztek minden információt megadni arról, hogy milyen körülmények között folytatódik az oktatás. 

Kevesebb pad, nagyobb távolságFotó: BO AMSTRUP/AFP

Akárcsak enyhe, koronavírusgyanús tünetekkel sem mehetnek be gyerekek, csak azután, ha egy napig tünetmentesek voltak. Ha a családban van igazolt fertőzött, a gyerekeknek is otthon kell maradniuk a karantén idejére. De ha csak tüneteket mutatott az egyik családtag, és koronavírus nincs hivatalosan igazolva, a gyerek pedig tünetmentes, akkor mehet iskolába. 

Nem javasolják, hogy a gyerekek használják a tömegközlekedést, a diákokat próbálják megtanítani arra, hogy tartsák az egy métert egymás között, ne osszák meg egymással az ételeiket. A közös étkezőket pedig beosztás alapján használják a csoportok. Játékot nem lehet bevinni, az iskolai tableteket, számítógépeket és közös eszközöket pedig fertőtleníteni kell. Kitesznek extra kézfertőtlenítőket is. 

Norvégiában több szülő is arra hivatkozott, hogy az óvodákat már egy héttel korábban kinyitották, és több óvónő is megfertőződött. Azt a kormányok sem hallgatják el, hogy vélhetően nőni fog a fertőzöttek száma az iskolák megnyitásával, de tömeges terjedésre nem számítanak. (Dániában még nagyobb ugrás sem volt egyelőre.) Ugyanakkor több tesztet végeznek majd, és folyamatosan figyelik az eredményeket. Jelenleg úgy tűnik, hogy az egészségügyi rendszer megbirkózik majd azzal, ha az iskolanyitások miatt emelkedik a fertőzöttek száma. 

Azokban az országokban, ahol az iskolák újranyitását engedélyezték, csak az alsóbb osztályokról van egyelőre szó. A kamaszoknál már nem annyira egyértelmű, hogy nem fertőződnek meg, Franciaországban volt olyan gimnázium, amin végigsöpört a járvány. A példaként hozott holland nemzeti közegészségügyi intézet is adott magyarázatot arra, hogy az általános iskolák miért nyílhatnak meg, a középiskolák pedig egyelőre miért nem. Hollandiában ugyanis az általános iskolákba a szűkebb környékről járnak gyerekek. (A holland szülőknél teljesen normális, hogy megbíznak az állami oktatásban, és a távolság alapján döntenek arról, hogy hova íratják be a gyerekeiket: a legközelebbi általános iskolába. (Nem úgy mint nálunk, ahol már a legkisebbeknél vadásznak a szülők a jó hírű óvodákra, iskolákra, akár hosszabb utakat is bevállalva.) A középiskolákba ugyanakkor már nagyobb távolságról járnak be a diákok, ha mégis kitör a járvány egy intézményben, így már nehezebb lenne kordában tartani.

Ausztriában a végzős osztályok tanulói május 4-én mennek először iskolába, két héttel később pedig az általános iskolások (14 éves korig) és a speciális iskolák tanulói is visszaülnek az iskolapadokba. A középiskolások csak május 29-e után térhetnek vissza - jelentette be pénteken Heinz Fassmann osztrák oktatási miniszter. Itt is megosztják az osztályokat, a hét egyik felében a diákok egyik fele, a másikban a másik jár. Ének- és tornaórát egyelőre nem tartanak, és könnyítenek azzal is, hogy a diákok nem írnak iskolai dolgozatot, illetve nem elvárás, hogy a teljes tananyagot le kell adni az év végéig. Ugyanakkor a miniszter javasolta, hogy az iskolák tartsanak nyári foglalkozásokat a tanulásban lemaradt diákoknak. 

Az MTI híre szerint az osztrák iskolákban az osztályterem kivételével kötelező lesz a szájmaszk viselése; a gyerekek a tervek szerint a tanszerek mellett otthonról viszik magukkal a szájmaszkot; az intézmény gondoskodik ugyanakkor "pót-szájmaszkokról", arra az esetre, ha az otthonról hozott megsérül vagy elveszik. Azok a tanárok, akik a fokozottan veszélyeztetett csoporthoz tartoznak, továbbra is otthon maradhatnak; a tanórákat viszont digitális eszközök segítségével kötelesek megtartani. 

Svájcban is kinyitnak az általános iskolák május 11-én, de a közép- és szakiskolák csak június 8-tól.

Franciaországban ugyanakkor a tanárok szakszervezete jelezte, hogy sztrájkolni fognak, mert szerintük még nem biztonságos visszaengedni a gyerekeket az iskolákba. Azt szeretnék, hogy

  • az iskolák megnyitása előtt végezzenek vérvizsgálatot az iskolák minden alkalmazottján és diákján
  • fertőtlenítsék az oktatási intézményeket
  • biztosítsák a védőfelszerelést.

Magyarországon egyelőre nincs konkrét terv az újranyitásra, majd valamikor ezen a héten lesz. Orbán Viktor korábban azt mondta, hogy figyeli Ausztria menetrendjét, ott nyitnak az üzletek, iskolák, múzeumok. „Egy kicsit talán gyorsabban is haladnak, mint ahogy az az én életösztöneim szerint Magyarországon helyénvaló lenne" - vélekedett. Fegyelmezett, nyugodt "nyomkövetést" javasolt, "ne haladjunk olyan gyorsan, mint az osztrákok, de nagyon ne is maradjunk le".

Vannak olyan időszakok, amikor kulcsfontosságú, hogy mindenki gyorsan megbízható információkhoz juthasson. Mi a 444-nél minden nap ezen dolgozunk.

Amennyire tőlünk telik, igyekszünk segíteni eligazodni ebben a gyorsan változó, bizonytalan helyzetben.

De ehhez nekünk is szükségünk van a ti segítségetekre. A lap már eddig is csak a ti támogatásotokkal tudott működni, és a most következő időszakban ez várhatóan még inkább így lesz. Ahogy lelassul a gazdaság és az élet, teljesen érthető módon kevesebb lesz a hirdetés is.

Nekünk viszont most kell a legjobban teljesítenünk, amikor a legnagyobb szükségetek lehet ránk. Hogy a legpontosabb információk birtokában tudjatok döntést hozni a saját életetekről, egészségetekről, biztonságotokról.

Ezért arra kérünk, hogy ha teheted, támogasd a munkánkat. Akár néhány száz forint is számít.

Koronavírus Hírek, háttér
Kapcsolódó