75 évvel a megírása után jelenik meg Simone de Beauvoir regénye

Idén jelenhet meg először Simone de Beauvoir egy regénye, amit korábban azért nem adtak ki, mert túl intimnek, személyesnek ítélték, írja a Guardian.

A francia írónő és filozófus, a feminizmus második hullámának egyik legfontosabb gondolkodója 1954-ben írta meg Les inséparables című művét, ami egy szenvedélyes és tragikus barátság története, ami közte és egy fiatal lány, Elisabeth “Zaza” Lacoin között bontakozott ki. Lacoin 21 éves korában, agyvelőgyulladásban halt meg. 

Az egyes szám első személyben megírt regény azt meséli el, hogy hogyan került a két lány egy osztályba, és hogyan szövődött közöttük barátság, ami a fiatal lány haláláig tartott. A könyvet kiadó 2 Seas ügynökség szerint a két lány elválaszthatatlan lett egymástól, és Lacoin halála nem sokkal azután következett be, hogy a lány családja nagyon hevesen tiltakozott az ellen, hogy a fiatal lány járni kezdett a filozófus Maurice Merleau-Ponty-val, akivel Beauvoir-on keresztül ismerkedtek össze. 

A regény az ügynökség szerint túl intim volt ahhoz, hogy Beauvoir élete során megjelenhessen, és a régóta elfeledett szövegre nemrég talált rá a lánya egy archívumban. Sylvie Le Bon-de Beauvoir végül előszót írt a rövid regényhez, és átadta egy kiadónak. 

A regény 2021-ben angolul is megjelenik majd, a kiadó Vintage szerkesztője, Charlotte Knight szerint a történet két fiatal nő barátságáról szól, akik mindketten küzdenek azokkal a konvencionális elképzelésekkel szemben, melyek megszabnák, milyennek is kéne lennie egy nőnek. 

Beauvoir az önéletrajzában írt arról, hogy amikor kész lett a regény, megmutatta partnerének, Jean-Paul Sartre-nak, de a férfi nem volt elégedett a művel, és akkor Beauvoir is egyetértett vele, arra jutott, hogy a regény nem ragadná meg az olvasó érdeklődését. A Zarával való barátságának emlékét végül egy másik önéletrajzában, az Egy jóházból való úrilány emlékei című művében írta meg. 

Sylvie Le Bon-de Beauvoir amúgy kevéssel anyja halála után, 1986-ban olvasta a regény kéziratát, és már akkor gondolt arra, hogy ki kéne adni, de aztán rengeteg teendő merült fel az életmű más szövegeivel, és emiatt nem került rá sor. 

Simone de Beauvoir élete során több kéziratot is megsemmisített, olyan művekét, melyekkel nem volt elégedett, de ezzel a regénnyel nem tette ezt. Halála előtt pedig azt mondta a lányának, hogy azt kezd az utána megmaradó kéziratokkal, amit csak akar.