Április elején 18 millió forintot adtak össze cégek és magánemberek a tatabányai Szent Borbála Kórház PCR-berendezésére, ami a legpontosabban képes megmutatni, hogy valaki aktuálisan fertőzött-e koronavírussal. Máshol is történt már ilyen, Berettyóújfaluban 14 millió gyűlt össze.
A tatabányai gyűjtést két helyben működő cég, a Hilltop borászat és egy orvostechnológiai vállalat, a Beckton Dickinson Hungary Kft. kezdeményezte. Mivel a teszteléshez nemcsak gépre, hanem speciális laboratóriumra is szükség van, ami a tatabányai kórházban nincs, a Beckton Dickinson gyárában viszont igen, úgy tervezték, hogy a gépet majd ott fogják beüzemelni. A cég vállalta, hogy ingyen tesztelik a tatai és a tatabányai kórházban levett mintákat.
Beszállt a kampányba Bencsik János, a térség fideszes országgyűlési képviselője is, aki elmondása szerint maga is beadott a közösbe félmillió forintot. Április 1-én azzal biztatta az adományozókat, hogy ha lesz helyben PCR-készülék, akkor
Két nappal később azt is leírta egy kommentben, hogy bár nem tudja, Magyarországon összesen hány PCR-készülék van, de
Tatabányán nincs, és hamarosan eljön az idő, amikor nagy szükség lesz rá.Április 10-én aztán bejelentette, hogy 69 kisebb-nagyobb adományból összejött a szükséges pénz. 18 millió forint elég volt arra, hogy megvegyék a PCR-gépet „a hozzá tartozó kiegészítő berendezésekkel, műszerekkel, és néhány millió forint arra is maradt, hogy a tesztek készletének a feltöltését is el lehessen indítani” - mondta Bencsik ebben a lenti videóban.
Azt nem tették közzé, hogy az összegyűlt pénz hány teszt elvégzésére elegendő, de a tatabányai önkormányzat kérdésünkre azt írta, információik szerint nagyjából kétezerre.
A közös öröm helyett azonban jó néhány kommentelő összerúgta a port Bencsik képviselővel, köztük olyanok, akik állításuk szerint maguk is adományoztak. Az bosszantotta fel őket, hogy Bencsik azt írta, „egyelőre arról született döntés, hogy a »gyanús« eseteket vizsgálják” majd a géppel.
Ehelyett többen arra számítottak, hogy ha már nem az állam, hanem civilek vásárolnak meg egy drága eszközt, akkor azt legalább széleskörű tesztelésre fogják használni. Ezekben a napokban még szó sem volt reprezentatív tesztelésről, ahogy a kórházba kerülők és az idősotthoni dolgozók kötelező teszteléséről sem, amit ezen a héten ígért meg a kormány.
A reklamálók a Hilltop eredeti felhívására hivatkoztak, ami úgy kezdődött, hogy „a nagyon széleskörű, könnyen hozzáférhető tesztelés is az egyik hatékony kulcsa az új koronavírus-fertőzés terjedés megfékezéséhez. Ezért érezzük kiemelten fontosnak, hogy a Környén felállított géppel mi is segítsük a veszélyhelyzet gyorsabb lezárását”.
Bencsik egyrészt odaszólt a Hilltopnak: „Az adománygyűjtésnek (és minden más segítségnyújtásnak) van egy peremfeltétele: megkérdezem az adományban részesítendőt arról, hogy mire van szüksége és mire kívánja használni az adományt. Sajnos ezt a Hilltop elmulasztotta. Amennyiben jóhiszeműen közelítjük meg az esetet, akkor egyszerűen azt is mondhatjuk erre, hogy gyakorlatlanok voltak. A reakciójukból viszont inkább arra lehetett következtetni, hogy nekik volt egy elképzelésük, s az már kevésbé érdekelte őket, hogy a kedvezményezett félnek mi a szakmai meglátása a kérdésben. Ilyen esetekben célszerű körültekintőnek lenni...”
Másrészt azzal védekezett, hogy a műszer a kórház tulajdona, a vezetőség dönt a működtetéséről, ők pedig „még a gyűjtés előtt egyértelművé tették, hogy elsősorban a gyanús eseteket vizsgálják. Pozitív minta esetén a családi és munkahelyi kapcsolataikat is”.
Ez részben igaz: április 7-én arról írtak a kórház Facebook-oldalán, hogy a Beckton Dickinson felajánlása „csak a Szent Borbála Kórház gyógyítási munkájához elengedhetetlenül szükséges tesztek gyors elvégzéséről szól”. De rögtön hozzátették:
„Érzékeljük azonban a közösség igényét arra vonatkozóan, hogy a tesztelést szükséges lenne szélesebb körre kiterjeszteni. Ennek a lehetőségét a kórház és a vállalat szakértői együtt megvizsgálják és a javaslatukról a későbbiekben adnak tájékoztatást.”Ilyen tájékoztatás azonban egyelőre nem jelent meg.
Azóta úgy elszabadult a fertőzés a kórházban, hogy Müller Cecília országos tisztifőorvos zárlatot rendelt el, miután 26 dolgozó produkált pozitív tesztet, és 61 embert küldtek karanténba fertőzés gyanújával. A tisztifőorvos határozata alapján az RTL Híradó arról számolt be, hogy a dolgozók egy része a tünetek megjelenése után is napokig járt munkába. Elhunyt egy 41 éves beteghordó is, akiről a szintén a kórházban dolgozó felesége azt mondta, a hivatalos tájékoztatással ellentétben nem volt alapbetegsége.
Szücsné Posztovics Ilona, Tatabánya ellenzéki polgármestere kedden nyílt levélben kérte Orbán Viktort, hogy a kormány biztosítson pénzügyi forrást az egészségügyi és szociális dolgozók rendszeres szűréséhez. „A hétvégi tragikus esemény mélyen megrázta Tatabánya lakosságát, és felvetette a kérdést, hogy az állami egészségügyi rendszer kellő módon vigyáz-e a munkavállalóira” - írta, és az önkormányzat nevében tízmillió forintot ajánlott fel a helyi érintett dolgozók tesztelésére.
Kérdés, miért van szükség ekkora önkormányzati felajánlásra hetekkel azután, hogy az adományozók összedobták a pénzt a kórház saját PCR-berendezésére és - az önkormányzat szerint - kétezer tesztre. Ezzel kapcsolatban megkerestük a kórházat, az operatív törzset és az önkormányzatot is, de csak utóbbitől kaptunk választ:
„Tudomásunk szerint a PCR készüléket - általunk ismeretlen okból kifolyólag – még nem kezdték el használni, a gép jelenleg is a kórházban van”-írták. Vagyis az önkormányzat úgy tudja, a gépet még csak el se vitték annak a cégnek a laboratóriumába, ahol elvileg használni akarják. Hozzátették, hogy a polgármester felajánlása arra vonatkozott, „hogy amennyiben anyagi akadálya van a rendszeres tesztelés megkezdésének, úgy az önkormányzat hajlandó hozzájárulni a költségekhez”.
Müller pénteken azt mondta az operatív törzs tájékoztatóján, hogy a megyei tisztifőorvos már a betegségek halmozódása előtt elrendelte a széleskörű tesztelést a kórházban, „legfőképp az egészségügyi dolgozók körében”. Elmondása szerint a tesztelés jelenleg is zajlik, és a kórház összes dolgozójára kiterjed. Arról nem volt szó, hogy hol elemzik a mintákat.
Megkerestük Bencsik Jánost is, hogy tudomása szerint használják-e a gépet, és ha igen, milyen protokoll szerint. Azt válaszolta, „a PCR készüléket a Szent Borbála Kórház vásárolta meg, s jelenleg is a kórház tulajdonában van. Működtetésével kapcsolatos kérdésekben nem rendelkezem hatáskörrel, így kérdéseire a Kórház vezetése tud választ adni.”
A kórház Facebook-oldalán egy érdeklődő kommentre április 17-én azt írták, „a beüzemelés folyamatban van, szeretnénk mielőbb elindítani a tesztelést”.
”Köszönöm a választ. Ezek szerint lesz hír róla ha működni fog” - kérdezett vissza a kommentelő. „Igen” - válaszolták.