Úgy tűnik, tévesek voltak a tesztek, amelyek a felgyógyult koronavírusos betegek újrafertőződését mutatták

Új fejezet kezdődik a 444 életében.
Érdekel

Továbbra is a koronavírus-járvány egyik legnagyobb kérdése, hogy aki átesett a fertőzésen, az egyben immunissá válik-e, vagy később akár újra megfertőződhet. Korábban Dél-Koreában, Kínában és Japánban is regisztráltak olyan eseteket, amikor egy felgyógyultnak hitt beteg negatív teszt után ismét pozitív lett

Dél-koreai szakértők akkor azt gyanították, inkább arról lehet szó, hogy a vírus reaktiválódott a betegek testében, mint arról, hogy újrafertőződtek volna, de nem tudtak semmi biztosat. Ugyanígy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) sem tudta mire vélni a dolgot.

Fotó: LLUIS GENE/AFP

Mostanra a dél-koreai hatóságok arra jutottak, hogy a teszt az elhalt vírusok RNS-ét érzékelte, ami a PCR-teszt korlátaiból fakad. Ez ugyanis nem tudja minden kétséget kizáróan megállapítani, hogy élő vagy már elpusztult vírust érzékel-e, azaz falspozitív eredményhez is vezethet, írja az Independent.  

Vasárnap Maria van Kerkhove, a WHO munkatársa is megerősítette a BBC-nek, hogy nem újrafertőződésről vagy a vírus reaktiválódásáról van szó, hanem arról, hogy a teszt a tüdő gyógyulása során elpusztult sejteket érzékeli pozitívnak. 

A szöuli járványügyi szakértői csapat szerint a betegek szervezete által termelt antitestek miatt nagyon kevés, vagy nulla az esélye az újrafertőződésnek. 

Ezek tehát biztató eredmények, hiszen arra utalnak, hogy akik átestek a fertőzésen, azok hosszabb távon immunissá válhatnak. Áprilisban Jakab Ferenc, a koronavírus akciócsoport vezetője is arról beszélt, hogy ha valaki elkapja az új koronavírust, az rögtön utána valószínűleg nem kapja el újra. Azt mondta, az eddigi kutatások szerint azoknál, akiknél enyhe vagy tünetmentes a fertőzés, kevesebb antitestet mutatnak ki a vizsgálatok, de az alapján, amit a koronavírusokról tudunk, még náluk is valószínűsíthető, hogy a fertőzés után 1-3 évig valamiféle védettséget élveznek az újrafertőződéssel szemben.

Frissítés: A cikk eredeti változatában hibásan az szerepelt, hogy „a szöuli járványügyi szakértői csapat szerint nagyon kevés, vagy nulla az esélye annak, hogy a betegek szervezete által termelt antitestek újrafertőződést okoznának”.