A belga titkosszolgálat szerint kínai kémek próbáltak hozzáférni biofegyver- és vakcinakutatásokhoz

Szavazz az elmúlt 7 év 7 legjobb cikkére!

Kínai kémek éveken át próbáltak beférkőzni a biológiai hadviselés és a vakcinagyártás legismertebb belga szakértőinek életébe és munkájába a belga hírszerzés szerint. A jelentésekben arról is írtak, hogy a kínaiak ezen kívül egy brit gyógyszergyártó óriásvállalat, a GlaxoSmithKline belga kirendeltségét, illetve több belga high-tech vállalatot is megtámadtak. 

Erről az EUobserver írt cikket, miután megismertek több, 2010 és 2016 között készült bizalmas belső jelentést, amelyeket azért állított össze a hírszerzés, hogy a kínai katonai, tudományos és orvosi kémkedés veszélyire figyelmeztessék a belga hatóságokat. 

Ugyan a biológiai fegyverek használatát egy 1975-ben elfogadott nemzetközi egyezmény tiltja, az EUobservernek nyilatkozó szakértők szerint ettől függetlenül még sok ország végez kapcsolódó kutatásokat. Ezek sokszor összekapcsolódnak virológiai és epidemiológiai kutatásokkal is, és többnyire védelmi célúnak mondják őket, vagyis senki nem akar védtelen lenni egy esetleges támadással szemben.  

A belga belbiztonsági szolgálat, a Veiligheid van de Staat (VSSE) jelentései alapján amúgy nemcsak a kínaiak érdeklődőek a belga kutatásokkal kapcsolatban, de az ország egyik legismertebb biofegyver-szakértőjének például gyanús orosz asszisztense volt, míg egy másik belga szakértő, Martin Zizi a honlapján írt arról, hogy amerikai, orosz, kínai és még afrikai irányból is próbáltak hozzáférni a munkájához. 

De a megismert dokumentumok szerint a fő veszélyt mégis a kínai aktivitásban látták a belga hírszerzők. Egy név nélkül nyilatkozó belbiztonsági forrás szerint pedig Kína az egyetlen fél, amelyik kifejezetten a biofegyverekre és vakcinákra összpontosítva kémkedett Belgiumban. 

A lap által idézett jelentések szerint a VSSE elsőnek 2010-ben figyelmeztetett arra, hogy Kína nagyon érdeklődik a belga kutatók munkája iránt: ekkor környékezhették meg Martin Zizit, aki korábban a belga hadsereg biofegyver-ellenőre volt, ekkor pedig a Brüsszeli Szabadegyetem kutatója. A hírszerzés szerint Zizi egy kínai kutatóval barátkozott össze, akit aztán bevezetett a belga főváros tudományos és katonai köreibe. De a kínai kutatónő korábban a kínai hadsereg katonai orvosa volt, és a VSSE szerint erős a gyanú, hogy ekkor még mindig szoros kapcsolatokat ápolt hazájával és még szorosabbakat egykori munkaadójával. Egy belga belbiztonsági forrás szerint a nő egyértelműen a kínai civil hírszerzés (MSS) ügynöke volt. 

A jelenleg Kaliforniában élő Zizi a lapnak arról beszélt, hogy nem ért egyet a titkosszolgálat ítéletével: a kínai kutatónő a PhD-hallgatója volt, és valóban összebarátkoztak, de a nő sosem titkolta, hogy volt katonai múltja, és soha nem volt semmi gyanús a viselkedésében, ahogy nem is mutatta be őt kutató ismerőseinek. 

A VSSE jelentései szerint Kína emellett célba vette Jean-Luc Galát, egy másik jelentős belga szakértőt, aki a hadsereg és a magánszektor által közösen finanszírozott biofegyver-kutató intézet, a Centre de Technologies Moléculaires Appliquées (CTMA) vezetője. Gala nyugalmazott ezredes, aki hat évvel ezelőtt az EU által támogatott misszióban vett részt Afrika ebolasújtotta térségében. Ekkor Guineában is dolgozott, mobillaborokban teszteltek gyógyszereket a betegség ellen. 

Az intézet a Leuveni Katolikus Egyetem kampuszán működik, és a VSSE jelentése szerint pár évvel ezelőtt két fura kínai szervezet is ugyanebben a épületben nyitott irodát. A papíron kereskedelmi, illetve fejlesztési területen érdekelt kínai cégek tényleges tevékenységéről nagyon keveset lehetett megtudni, olyannyira, hogy az egyik vállalat vezetője többek között épp azért lett gyanús a belga hírszerzésnek, mert öt évet húzott le úgy az országban, hogy senki nem tudta, mivel is foglalkozik. 

Li Ko-csiang kínai miniszterelnök az EU-Kína csúcs idején Brüsszelben, 2019 áprilisábanFotó: JOHN THYS/AFP

A jelentések szerint a hírszerzés már ennél a két szervezetnél gyanút fogott, de az igazán gyanús projekt csak ezután következett: Kína ugyanis egy jelentős méretű tudományos-ipari „okosparkot“ kezdett építeni szinte közvetlenül az egyetem mellett, Louvain-la-Neuve városában. 

A projekt az eredeti tervek szerint 2021 végére készülne el, de az építkezést idén tavasszal megakasztotta a koronavírus. Összesen 23 kínai és belga tudományos és techvállalkozás kaphatna majd itt helyet, és több mint 800 kínai kutató és vállalkozó dolgozhat majd itt. 

Mint az EUobserver megjegyzi, hasonló volumenű tudományos-technológiai kínai beruházásra még nem volt példa az Európai Unióban. A VSSE pedig egyáltalán nem nyugodt a beruházás miatt: jelentésük szerint nem szerencsés, hogy a techpark közvetlenül amellett az egyetem mellett kap majd helyet, ahol számos jelentős belga technológiai és kutatóintézet működik. A már említett CTMA mellett két jelentős vakcinakutató is működik a közelben, 

A 700 millió eurós beruházást Hszi Csin-ping elnök jelenlétében jelentették be még 2014-ben, de a belga hírszerzés már akkor riadót próbált fújni, és arról tájékoztatták a belga hatóságokat, hogy az egyetem melletti kínai létesítmény a gazdasági-ipari kémkedés nagyon komoly veszélyét hordozza magában. A VSSE szerint ugyanis ha esetleg maga a park nem is közvetlenül a kínai hírszerzés projektje, akkor is remek átjárót biztosíthat a kémeknek a jövőben. 

A VSSE a rákövetkező években többször is igyekezte figyelmeztetni a döntéshozókat az okosparkprojekt veszélyeire, főleg arra, hogy lehetetlen lesz átvilágítani a parkba érkező több száz, évek alatt akár több ezer kínai állampolgárt. 

Az EUobserver által megismert jelentések ugyan nem említették külön a  GlaxoSmithKline Biologicals nevű brit székhelyű, multinacionális gyógyszeripari óriásvállalatot, amelynek két laborja is a közelben működik, de a lap több forrás alapján írt arról, hogy a GSK lehet a kínai mozgolódás egyik kiemelt célpontja. 

Egyre gyanúsabbak

Az elmúlt években Belgiumban egyre nagyobb figyelem irányul a kínai kémtevékenységre: 2019 októberében Belgium az egész EU-ból kiutasította Szung Hszin-ninget, a brüsszeli Konfuciusz Intézet igazgatóját, aki akkor már több mint tíz éve élt Belgiumban. A VSSE szerint a belga tudományos élet köreibe abszolút bejáratos Szung végig Pekingnek kémkedett. (A világszerte elterjedt Konfuciusz Intézetek papíron a kínai nyelv és kultúra megismerésére létrehozott nonprofit intézmények, amelyek Peking támogatását élvezve, de helyi felsőoktatási intézményekkel együttműködve fogadnak diákokat. Az utóbbi években több országban váltak gyanússá ezek az intézetek, Svédországban az összeset bezáratták, az Egyesült Államokban pedig a legrégebben működőt szüntették meg.)

A belga hírszerzés szerint Szung mellett bőven akadhattak még kínai ügynökök az országban: az egyikük az a korábban már említett kutatónő, aki Zizi közelébe próbált férkőzni. ő az EUobserver információi szerint a mai napig Belgiumban él, és egy gyógyszeripari cégnél dolgozik. A titkosszolgálat szerint Galát behálózni próbáló kínai is az országban van, a lap szerint a Leuveni Egyetem kampuszán működő két gyanús kínai iroda egyikében dolgozik. A lap a VSSE jelentéseit megismerve további kínai személyeket is azonosított (de nem nevezett meg), akik még mindig Belgiumban tevékenykednek, és korábban felkeltették a belga titkosszolgálat figyelmét. 

Az EUobserver megkereste a kínai EU-missziót is, amelynek képviselője tagadta, hogy a kínaiak bármi törvénytelent követtek volna el, és szerinte a kínai kormány arra buzdítja a kínai vállalkozókat, hogy tevékenykedjenek minél többet külföldön, de mindig a helyi és a nemzetközi szabályokat betartva. 

A VSSE nem kívánt válaszolni a lap kérdéseire a dokumentumokkal kapcsolatban, nyilatkozatában ugyanakkor ismét ipari kémkedéssel vádolta meg Kínát. A titkosszolgálat szerint ugyanis az ambiciózus „Made in China 2025” névre keresztelt program keretében, amelynek célja, hogy Kína minél több, stratégiailag jelentős szektorban saját tudással és technológiával rendelkezhessen, Peking minden lehetséges eszközt bevet. És ez nem csak a nemzetközi kutatókkal való együttműködés, illetve stratégiailag jelentős területen dolgozó vállalkozások felvásárlásának formájában történik meg, hanem ipari kémkedés formájában is.

A VSSE válaszában arra is kitért, hogy a kínai befolyásolási és kémkedési próbálkozások és ennek veszélyei ma már jóval világosabbak a belga politikai és gazdasági szereplők számára, és a titkosszolgálat segítséget is nyújt a vállalkozásoknak, hogy védekezni tudjanak a külső támadások ellen. 

Az elmúlt években egyébként EU-szerte fokozódott az óvatosság a kínai gazdasági nyomulással, cégfelvásárlásokkal szemben: tavaly februárban elfogadtak egy ellenőrzési rendszert, amely a stratégiai szektorban akadályozza az európai cégek felvásárlását. Az EUobserver uniós forrásokra hivatkozva ír arról is, hogy már az EU-ban is felfigyeltek a kontinens egyetemei körül felbukkanó kínai szereplőkre, és az Európai Bizottság elkezdett összeállítani egy ajánlási listát is arról, hogy az intézmények hogyan akadályozhatják meg a kínai befolyásolási kísérleteket.