A koronavírus minden negyedik áldozata idősotthon lakója Magyarországon

Az eddiginél részletesebb számokat osztott meg az operatív törzs arról, hogy a koronavírus fertőzöttek és az áldozatok hány százaléka kötődik idősotthonokhoz. (Érdekes lenne az egészségügy is, kérdeztünk arról is, de erre a megkeresésre nem kaptunk egyelőre választ.)

Az összesen igazolt 3284 koronavírus-fertőzött közül 773 idősotthon lakója, 128 idősotthon dolgozója. Vagyis 27 százalékuk kötődik idősotthonhoz. 

(Április közepi adatok szerint ez az arány 22,7 százalék volt, ezen felül pedig 30,6 százalék kötődött kórházi járványhoz vagy az egészségügyi ellátáshoz.)

Az eddigi 421 áldozatból 100 idősotthon lakója volt. Ez azt jelenti, hogy az áldozatok majdnem negyede idősotthon lakója volt. Készítettek budapesti, nem budapesti számításokat is, és nem meglepően külön arről is, hogy a fővárosi önkormányzatok intézményeiben mi a helyzet.

A Budapesten található idősotthonokban 471 fő lakó fertőződött meg, közülük 404-en fővárosi fenntartású idősotthonban él. 

A járvány 100 idősotthonos áldozatából 74 budapesti idősotthonban élt, közülük 65-en a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott idősotthonban. 

A fővárosban 12 idősotthonban jelent meg a fertőzés, ebből 7 intézmény a Fővárosi  Önkormányzat fenntartásában működik, a többi civil vagy egyházi fenntartású. 

A legrészletesebb adatokat a fővárosi fenntartású intézményekről adott az operatív törzs. Eszerint a Pesti útiban 305 lakó, 26 dolgozó fertőzödött meg, a lakók közül 42-en elhunytak. A Vázsonyi Vilmos Idősek Otthonában 55 lakó, 20 dolgozó fertőzödött meg, a gondozottak közül 18-an elhunytak. A Kamarerdei úti otthonban 41 lakó, valamint 13 dolgozó fertőződött, a lakók közül 4-en hunytak el. 

Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség által fenntartott zuglói Olajág Otthonban 51 lakó, 14 dolgozó szervezetében mutatták ki a vírus, 9-en elhunytak a gondozottak közül.

A többi idősotthonról ilyen részletes adatokat nem adtak ki, csak összefoglaló számokat. Ezek szerint az országban összesen eddig 32 idősotthonban igazoltak koronavírus-fertőzést, 12 budapesti és 20 vidéki intézményben, de a vidékiek közül csak 9 intézményben van elhunyt, összesen 26 fő. 

A vidéki idősotthonokban 302 gondozott és 51 dolgozó lett fertőzött eddig. A vidéki intézmények közül a legtöbb elhunyt (6 fő) az állami fenntartású mezőszilasi idősotthonban van, 5-en a seregélyesi, 4-en a szintén állami fenntartású borsodnádasdi otthonban éltek. Ebből a három vidéki idősotthonból kettő is Fejér megyében van, ami megmagyarázhatja, hogy miért magas a megyében a fertőzöttek száma.

Müller Cecília a „tájékoztatón” arról beszélt, hogy megnézte a fővárosi adatokat, kivonta azokból az intézményi fertőzéseket, és azt tapasztalta, hogy így is magas a fővárosi fertőzöttek száma, és ez fontos szempont a további lépéseket tekintve. 

Itt konkrét számokat az országos tiszti főorvos egyáltalán nem közölt, így nem tudni, mire gondolt. Budapesten 1587 fertőzött volt eddig összesen. Az idősotthonok adataiból az látszik, hogy minimum 550 körül lehet az idősotthonokhoz kötődő fertőzések száma, ez több, mint 30 százalék, de semmit sem tudni a fővárosi kórházak adatairól. Itt nyújthat némi támaszt, hogy korábban 30 százalék körül volt országos az egészségügyi ellátáshoz köthető fertőzöttek aránya. Ha nem az eddigi összes, hanem az aktív eseteket nézzük, egy hete folyamatosan csökken a fővárosi és a Pesti megyei aktív esetek száma. 

Az országos tiszti főorvos a földrajzi adatokat említve közölte azt is, hogy százezer lakosra nézve továbbra is Budapest és Pest megye a legfertőzöttebb, megelőzve a harmadik Fejért és Zalát. Ez így biztosan nem stimmel.

Budapest tényleg vezeti ez a listát (köszönhetően az intézményi fertőzéseknek, amit Budapest esetében Müller itt nem említett, de Zala megyénél fontosnak tartotta megjegyezni), de Pest megye az első háromban sincs.

Százezer főre jutó összes eddig fertőzött:

• Budapest: 90,58
• Fejér: 79,85
• Zala: 63.43
• Pest megye: 32.86

Müller Cecília esetleg összevonta a budapesti és a Pest megyei adatokat (bár itt megyei bontásokról beszélt), de akkor Fejér nem a harmadik lenne. Mielőtt döntetenek arról, hogy mi lesz a Budapestet és Pest megyét érintő intézkedésekkel, remélhetően összeszámolják még újra. 

Kérdésünkre válaszolva közölték azt is, hogy a haláleseteknél a lakóhelyet tüntetik fel a statisztikákban, nem azt a települést, ahol elhunyt az áldozat.