A kormány szakértője kötelező maszkviselést javasol

Olyan tájékoztatót tartott Oroszi Beatrix, a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakértője a koronavírus járványról, ami vélhetően az Operatív Törzs napi feladata lenne, de ott hiába várunk erre. 

Ez az előadás azon a csütörtöki online konferencián hangzott el, amit ugyan nem vert nagy dobra a kormány, de a járvány kezdete óta legalább először ismertették részletesen azokat a szakmai elemzéseket, amelyek alapján meghoznak vagy nem hoznak meg intézkedéseket. (Már persze ha nem mérnek mást.)

A magyarországi járványgörbe egy erősen elfojtott járvány képét mutatja annak köszönhetően, hogy az emberek szigorúan betartják a korlátozásokat, az egymás közötti kontaktusok száma drasztikusan, 70-90 százalékkal csökkent. 

A közösségi korlátozási intézkedések hatékonyak voltak a járvány elfojtásában, értékes időt nyerve azzal, hogy az ország készültségi szintjét emeljék az eleinte a szakértők által is döbbenten kísért koronavírus ellen.

A hosszú távú elfojtásnak azonban legalább három nem kívánt következménye van: 

• nem alakul ki a nyájimmunitás, 
• a szigorú korlátozó intézkedések miatt a gazdaság jelentősen lassul, az emberek elveszíthetik a munkájukat, ez is visszahathat később az egészségükre
• a karantén-kimerülés és az ezzel járó mentális és egyéb betegségek növekvő terhe

Magyarországon egyre inkább szelídül a járvány, az új esetek növekedése lassul. Ami nem jelenti azt, hogy vége van, de a vírust sikerült kontrollfelügyelet alá vonni. 

Az látszik, hogy Magyarországon a vírus leginkább zárt közösségekben, egészségügyi ellátórendszerekhez, illetve szociáiis intézményekhez köthetően terjed. Ezek kicsi járványok, 2-3 fős fertőzési láncok, „amik nem tudnak utat törni maguknak a társadalom széles rétegei felé”.

Oroszi Beatrix számokat is megosztott arról, hogy a fertőzés hogyan terjed az egészségügyi intézményekben és a szociális otthonokban. Az akkori, 2284 eset 30,6 százaléka kötődött kórházi járványhoz vagy az egészségügyi ellátáshoz. 433 ápolt és összesen 266 egészségügyi dolgozó fertőződött meg. (34 kisebb járványt fedeztek fel összesen 20 kórházban). 

Szociális otthonokhoz kötődik az esetek 22,7 százaléka (519 fertőzött). 

Ha ezeket a zárt közösségekben terjedő járványokat nem nézzük, akkor a közösségi terjedés viszonylag alacsony jelenleg Magyarországon. 

Oroszi elismerte, hogy kevés az elvégzett teszt Magyarországon. Az operatív törzs sokadik kérdésre sem akarta elárulni, hogy a feltüntetett tesztek száma ennyi letesztelt embert jelent, vagy ennyi elvégzett vizsgálatot. Most kiderült, hogy az utóbbit. Az április 20-án jelzett 52409 tesztet valójában 32503 főn végezték el.

Oroszi Beatrix szerint a járvány első szakaszában a tesztelés leginkább azt követte, hogyan tudják a járvány lefolyását monitorozni. Az 1000 lakosra jutó 3,3 letesztelt ember „nem sok, ezzel egyáltalán nem vagyunk a világ élvonalában, és bár a járvány első fázisában ez a tesztelés elég volt, nem ez volt a fő stratégia a járvány megfékezésére, de a továbblépéshez bővíteni kell a tesztelést”. 

A reprodukciós arányszám (vagyis az, hogy egy beteg hány másikat fertőz meg) a koronavírus esetében 2-2,5 lenne korlátozások nélkül. Magyarországon a reprodukciós szám folyamatosan csökken, 1 körüli érték körül mozog, vagyis stagnál. Ami azt jelenti, hogy jelen pillanatban nem lehet hirtelen tömeges növekedésre számítani. Bár vannak új esetek, csökken a fertőzés növekedési üteme, szelídülni látszik a járvány, de ez nem jelenti azt, hogy vége van.

A vírus terjedése megállításának leghatékonyabb módja az lenne, ha a társadalom 50-60 százaléka immunis lenne rá. Ez védőoltással könnyen megoldható lenne, de egyelőre nincs vakcina. A vírus szabadon engedésének óriási negatív következménye lenne az egészségügyi ellátórendszerre, így nem lehet cél jelenleg az 50-60 százalékos nyájimmunitás elérése. „A cél az, hogy kitartsunk addig, amíg védőoltás nem áll rendelkezésre” - mondta Oroszi Beatrix. 

A további stratégiát úgy kell megválasztani, hogy ugyan minden egyebet dominál a járvány visszaszorítása, lassítása, de ezt olyan intézkedéscsomagokkal kell megtenni, hogy a káros gazdasági és társadalmi következményeket a lehető legalacsonyabb szinten tartsák. 

A járványos terjedés folytatódni fog, amikor ismét nő majd a közösségi kontaktusok száma, ezért nem szabad a korlátozó intézkedéseket egyik pillanatról a másikra drasztikusan megszüntetni, csak fokozatosan, nagyon óvatosan, a járványügyi helyzet folyamatos monitorozásával. 

A korlátozó intézkedések enyhe lazítása mellett a tesztek számának jelentős növelését javasolják. Az így megtalált új fertőzötteket a lehető leggyorsabban és legszigorúbban különítsék el két hétre. A tesztek számának a növelését azzal indokolta, hogy át kell állni a „Tesztelünk, hogy a helyzetet utólag igazoljuk” stratégia helyett a „tesztelünk, hogy a helyzet elébe menjünk” stratégiára. 

És - a tesztek növelése mellett egy újabb hazai tabut megtörve - kötelezővé tennék a maszk viselését az egészségeseknél is, ha közösségbe mennek. Hiszen mostanra már itthon is bizonyosság vált, hogy a tünetmentesek is fertőzhetnek.