Tömeges tesztelésre és kiterjedt kontaktkutatásra van szükség

Nem verte nagy dobra a kormány, de csütörtökön egy online konferencia keretében a járvány kezdete óta először részletesen ismertették azokat az elemzéseket, melyek befolyásolják a hozott intézkedéseket - írja a Portfolio. A konferenciáról, melyen felszólaltak a kormány munkáját támogató kutatók és szakértők, előzetesen nem hirdették meg. Nem volt benne például az MTI fontos eseményeket tartalmazó naptárában sem. Utólag a szervező Innovációs és Technológiai Minisztérium kiadott egy közleményt, és az MTI-ben is megjelent pár rövid összefoglaló. Végül szombaton publikálták a videokonferencia teljes, két órás anyagát.

Ez, tekintettel arra, hogy a nyilvánosságot kizárólag az Operatív Törzs napi, jellemzően egy órásnál rövidebb, jellemzően korábban már ismert tényeket és adatokat ismétlő sajtótájékoztatóin tájékoztatják, melyeken alig-alig válaszolnak kizárólag írásban feltehető kérdésekre, hatalmas előrelépés. Például már Palkovics László miniszter nyitóelőadásából megtudhattuk, hogy egészen mostanáig a védekezés fő célja az volt, hogy időt nyerjenek az egészségügyi ellátórendszer alkalmassá tételére a járvány kezelésére.

Előadásából az is kiderült, hogy milyen szempontok alapján határozzák meg a következő lépéseket. A miniszter előadása szerint a legfontosabb kérdések közül az első, hogy hányan és milyen tünetekkel fognak kórházba kerülni? Palkovics tájékoztatása alapján az európai járványügyi központ áprilisi jelentése szerint a fertőzöttek 84-92 százalékát nem derítik fel, vagyis a fertőzötteknek ekkora hányada nem fordul orvoshoz tünetek hiányában, vagy a tünetek enyhesége miatt. Vagyis a megerősített esetek száma mindössze 7-12 százaléka lehet az összes fertőzöttnek. A kórházban megjelentek közül is 68 százalék tünetei enyhék, csupán 30 százalékuk szorul ápolásra, 2,4 százalékuk invazív lélegeztetésre. A konferenciáról beszámoló Portfolio megjegyzése szerint a magyar adatok alapján a fertőzöttek 52 százaléka szorul kórházi kezelésre, és 3,1 százalékuk állapota súlyos.

A második legfontosabb kérdés, hogy mi az elképzelhető legrosszabb forgatókönyv.

A konferencián elhangzottak szerint ha a vírus fertőzési rátája, vagyis a sajtóban sokat emlegetett R0 érték eléri vagy meghaladja a 2,2-t - egy fertőzött több mint két egészséges embert fertőz meg -, vagyis a járvány kontrollálatlanul terjed, a járványgörbe csúcsa körüli két hétben akár 2,5 millió magyar fertőződhetne meg, ez esetben 14 ezren szorulnának intenzív ellátásra és lélegeztetésre. A cél tehát az, hogy ezt a fertőzési rátát 1 közelében tartsák - egy fertőzött legfeljebb egy egészséges embert fertőzhessen csak meg. Ezt legegyszerűbben a távolságtartási és kézmosási szabályok betartásával lehet elérni. Épp ezért nagyon kényes kérdés, hogy ha egyáltalán, mikor és hogyan lehet lazítani a jelenlegi korlátozásokon. Ha ugyanis az R0 akár csak 1,3-ra nőne, az már kezelhetetlen járványt jelentene, mondta Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem matematikusa. Ez esetben ugyanis már meghaladná a lélegeztetésre szorulók száma a rendelkezésre álló kétezer lélegeztetőgépet.

Ki kell hát deríteni, hogy mi a találkozásoknak az a száma, aminél már menedzselhető a járvány. A konferencián elhangzottak szerint másfél hónapja azt mondták a matematikusok Palkovics miniszternek, hogy ha a 22-34 százalékkal csökken a társas érintkezések száma, akkor is legalább 7330 lélegeztetőgépre lehet szükség a járvány csúcsán - ezért döntöttek arról hogy még beszereznek hatezer lélegeztetőgépet. Ahhoz, hogy a jelenleg rendelkezésre álló kétezer gép is elég legyen, 40-49 százalékkal kellett volna csökkenteni az emberek közti kontaktusok számát. Ebben amúgy nem állunk rosszul, a felmérések szerint Budapesten például volt olyan időszak, amikor 90 százalékkal csökkent a kontaktszám. Ebben az időszakban a vidéki nagyvárosokban 80, a kisebb településeken 70 százalékos visszaesést tapasztaltak. Ennek eredménye lehet, hogy Magyarországon még április végén sem robbant be a járvány.

A mobilszolgáltatóktól kapott anonim adatok is megerősítik, hogy viszonylag nagy volt a szabálykövetés. Ezek alapján a februári referenciaidőszakhoz képest Budapesten április elején csak 46 százaléknyian mozogtak, és 36 százalékkal többen maradtak otthon.

A konferencián elhangzottak alapján pillanatnyilag olyan mértékben sikerült ellaposítani a járványgörbét, hogy ha folytatódnak a trendek, sosem lesz ötmillió fertőzött Magyarországon. Ez egyben azt is jelenti, hogy a nyájimmunitást sem fogjuk elérni soha. Vagyis csak akkor lehet immunizálni a lakosságot, ha lesz vakcina a vírus ellen. Amennyiben az nincs, akkor újfajta, kombinált stratégiát kell kidolgozni a járvány kezelésére, amely lehetővé teszi a visszatérést a valamennyire normális élethez, de megakadályozza az egészségügyi ellátórendszer túlterhelését is.

Ehhez csak a találkozások számának csökkentése nem elégséges, már csak azért is, mert ezzel a módszerrel elérhetetlen a nyájimmunitás. Röst Gergely szerint a kontaktszám manipulálása mellett a detektálási arány érdemi javítására is szükség van, magyarán sokkal szélesebb körben kéne tesztelni, és kiterjedtebben kéne végezni a kontaktkutatást is a potenciális fertőzöttek fellelése érdekében. Számításai szerint ha a fertőzöttek 15 százalékát azonnal detektálnák, és kontaktjaik 70 százalékát is sikerrel derítenék fel, még egy kontrollálatlanul terjedő járvány esetén is le lehetne felezni a járványgörbe csúcsát.