Főként Nyugat-Európából került be hozzánk a koronavírus, és leginkább hazatérő magyarok hozták be

Igen érdekes tudományos vizsgálattal, az első magyar genomikai járványelemzéssel készült el egy, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont kutatói által vezettt, de ötnél is több hazai tudományos műhely összefogásával létrejött tudóscsapat.

A kutatók alapvetően azt vizsgálták, hogy honnan származtak a hazánkban lévő vírusok és mennyire aktívan terjedtek belföldön. A kutatás azt mutatja meg, hogy márciusban, a világjárvány első hónapjának végén, közvetlenül a hazai korlátozó intézkedések bevezetésekor mi zajlott az országban. 

A begyűjtött vírusminták számítógépes elemzése alapján - ezt a SZTAKI platformján végezték - a következő dolgok derültek ki:

• A vírus behurcolása Magyarországra viszonylag szűk időintervallumon belül, egymással párhuzamosan több európai, főleg nyugat-európai országból történt meg. A pécsi kutatók elemzése szerint a gyakorlatban a nyugat-európai országokban nagyjából egyszerre bevezetett korlátozások hatására viszonylag szűk idősávon belül sok magyar tért haza egyszerre és a vírus nagyrészt ők hozták magukkal. 
• Feltártak más kontinensekről érkezett vírusokat is, az Egyesült Államokból és Kínából.
• A kutatók hangsúlyozták, hogy ez nem zárja ki, hogy korábban is érkezhetett fertőzés, de az általuk vizsgált időintervallumra a fentiek az igazak.
• A hazai korlátozó intézkedések kezdetekor már már leírható helyi terjedési láncolatokat találtak a genetikusok, március közepén az ország több pontján is látszottak helyi fertőzések.
• A vizsgálat részben arra is visszamenőleges választ ad, hogy miért úsztuk meg eddig ilyen jól: azt írják, hogy nálunk és az egész közép-európai régióban “szerencsés időzítés volt” a korlátozások akkori bevezetése. “Ez jó eséllyel hozzájárult ahhoz, hogy a számos behurcolási eseményből nem lett számos nagyobb terjedési láncolat vagy akár járványos gócpont” - írták a pécsiek összefoglaló jelleggel.
• Egy a tanulmányt értelmező fb-posztban a pécsiek azt írták, hogy “Nyugat-Európa és az ottani szörnyű forgatókönyv” időt adott a régiónknak arra, hogy idejében vezessen be intézkedéseket. Az így nyert időben pedig bővíteni lehetett az egészségügyi és diagnosztikai kapacitásokat, “amit éppen a mostani folyamatos harcban kell majd jól használni.”
• A tudósok legfontosabb üzenete a lakosságnak a vizsgálat alapján az, hogy “Senki se ringassa magát téveszmékbe, a vírus még itt kering köztünk, nagyon fontos ennek tudatában lenni.”

Itt olvasható el a pécsi virológusok közérthető facebookos ismertetője a kutatásról.

Itt pedig maga a tanulmány angol nyelvű verziója.