Az év végéig felfüggesztené a kormány a börtönzsúfoltsági kártérítések kifizetését, derül ki egy kedden éjszaka, Semjén Zsolt által benyújtott javaslatból. Az országgyűlés februárban már döntött a felfüggesztésről, de az csak június 15-ig van érvényben. 

Szintén februárban fogadták el azt a törvényt, amely előírta a kormánynak, hogy az - egyelőre elmaradt - nemzeti konzultáció eredménye alapján dolgozzon ki „a bűncselekményekből származó károk enyhítéséről szóló és a bűncselekmények áldozatainak érdekeit érvényre juttató új szabályozási rendszert” május 15-ig. Ezt a határidőt most október 31-re módosítanák. 

Az indoklás szerint azért van szükség haladékra, mert a járványhelyzet nem tette lehetővé az új kártalanítási rendszer kidolgozását. Azt a szabályt viszont változatlanul hagyják, ami szerint szeptember 30-áig biztosítani kell, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek átlagos kihasználtsága ne haladja meg a száz százalékot.

A kormány az év elején a gyöngyöspatai szegregációs üggyel párhuzamosan emelte országos témává, hogy számos elítélt sikerrel perelte a magyar államot nemzetközi fórumokon azért, mert túlzsúfolt börtönökben tartották őket fogva. A kormány szerint a „börtönbiznisz” sérti az állampolgárok igazságérzetét, és fel kell számolni ezt a gyakorlatot, „olyan jogi keretre van szükség, amely megakadályozza, hogy egyes csoportok üzletszerűen visszaéljenek a joggal”.

A strasbourgi bíróság embertelennek és megalázó bánásmódnak minősítette a magyar börtönökben uralkodó körülményeket. Egy pernyertesnek például 17 emberrel kellett megosztania egy 30 négyzetméteres cellát, nem beszélve a tetvekkel teli ágyakról vagy a 40 fokos hőségről. 2018-ban az alapvető jogok biztosa is borzasztó körülményeket talált egy budapesti börtönben.