Hárman maradtak versenyben a budapesti atlétikai stadion építésért - írtuk tegnap a G7 informácói alapján. A két osztrák vállalat – a Strabag és a Swietelsky helyi leányai – mellett a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Záév Zrt. a szintén kormányközeli Magyar Építő Zrt.-vel is ott van az utolsó körben. A Puskás Arénát is a Záév-Magyar Építő húzta fel, mondjuk úgy, hogy nem esélytelenek most sem.
A beruházásra eddig is milliárdokat költött az állam, a végső érték pedig valószínűleg 100 milliárd forint fölött lesz, 40 ezres befogadóképességével ugyanis a IX. kerületi Duna-partra tervezett építmény a Puskás Aréna utáni második legnagyobb ilyen stadion lesz az országban. Legalábbis egy ideig, eddig ugyanis arról volt szó, hogy a 2023-as atlétikai világbajnokság után visszabontják.
Viszont a G7 vette észre, hogy a stadionépítésre kiírt felhívás: az eredeti dokumentumban még úgy szerepelt, hogy a nyertesnek 14 531 ülőhelyes fix és további 22 795 ülőhelyes mobil lelátót kell kialakítania, később ezt módosították, és a most érvényes felhívásban már nincs ilyen megosztás. Az aktuális dokumentum úgy fogalmaz, hogy a feladat egy „40 ezer férőhelyes sportlétesítmény” építése.
Megkérdeztük a Budapest Fejlesztési Központot, hogy ez valóban azt jelenti, hogy mégsem bontják majd vissza a stadiont, és ott marad egy 40 ezres lelátó?
Fürjes Balázsék válasza szerint „a lelátókra vonatkozó műszaki adatok az eredeti ajánlattételi felhíváshoz képest nem változtak: a létesítmény alapállapotban 14.531 fix nézőhellyel rendelkezik, amely mobil lelátókkal további 22 795 férőhellyel bővíthető
A félreértésre az adhat okot, hogy a kivitelezésért felelő Beruházási Ügynökség a 2023-as atlétikai vb-re építteti meg a Központot, azaz a bővített – kerekítve 40 ezres férőhelyet adja meg egyes dokumentumokban. Ugyanakkor az ajánlattételi felhívás azt is tartalmazza, hogy a világbajnokság lezajlása után a mobil lelátók és az ideiglenes vizesblokkok, büfék visszabontása is a nyertes kivitelező feladata”.
A Nemzeti Atlétikai Központ tervezési és előkészítő építtetői feladatait a Budapest Fejlesztési Központ végezte, a létesítmény építtetője a Beruházási Ügynökség (BMSK).