Trump többé nem hagyná, hogy orosz felderítőgépek szabadon repkedjenek az USA felett

Több 444 videó?
Szeretném
  • A hidegháború lezárultával a nagyhatalmak beleegyeztek, hogy időről időre kémrepülőik átrepülhessenek a másik országa felett.
  • Ez átláthatóvá tette a csapatmozgásokat, és azt, hogy hol milyen fegyvereket halmoztak fel.
  • Ez fontos információ, nagyban megnehezíti, hogy bárki titokban felvonultassa hadseregét.
  • A szerződés felmondásával Trump újabb elemet törölt a hidegháborút lezáró fegyverzetkorlátozásokból.

Az Egyesült Államok felmondja a Nyitott Égbolt egyezményt. Két napja jelentette először az amerikai sajtó, hogy Mike Pompeo külügyiniszter és Mark Esper védelmi miniszter kezdeményezik a kilépést az egyezményből, amit másnap Donald Trump elnök hivatalosan is bejelentett. Az amerikaiak Oroszország vélt szabályszegéseire hivatkoztak.

Hogy az amerikai kormány kilépést tervez az egyezményből, már 2019 októbere óta ismert, ekkor küldték meg a képviselőháznak azt az iratot, amiben jelezték, hogy Trump fontolgatja a lépést. Akkor az amerikaiak NATO-szövetségesei és más partnerei, elsősorban Ukrajna hevesen ellenezték ezt, mivel az egyezmény felmondásával az ő hozzáférésük is sérülne a fontos információkhoz.

A Nyitott Égbolt egyezmény ugyanis erről, fontos információkhoz való hozzáférésről szól. Hogy ez mennyire kényes kérdés, azt talán mindennél jobban jelzi, hogy bár az alapötletet, hogy a két szuperhatalom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió időről időre engedje átrepülni az országa felett a másik felderítő repülőit, Dwight D. Eisenhower amerikai elnök már 1955-ben felvetette Nyikolaj Bulganyin szovjet miniszterelnöknek, de végül a hidegháború lezárultáig, 1992-ig kellett várni egyáltalán arra is, hogy a felek aláírják a szerződést, ami aztán csak az új évezredben, 2002. január 1-én lépett életbe.

Az egyezmény aláírói vállalták, hogy évente adott mennyiségű átrepülést kell garantáljanak más országok felderítő gépeinek az ország légterén: az Egyesült Államoknak például évi 42 átrepülést kell biztosítania, Oroszországnak pedig 31-et - amiből nyolc átrepülés joga az Egyesült Államokat illeti.

Az orosz Tu-214ON, a Nyitott Égbolt Egyezmény végrehajtására szánt speciális felderítőgép, amelyet az amerikaiak szerint az egyezményben meg nem engedett szenzorokkal is felszereltek.Fotó: Dmitry Zherdin / Wikimedia Commons CC BY-SA 3.0

Az egyezményben szabályozták, hogy az átrepülések során a felderítőgépek milyen optikai és elektromos szenzorokat használhatnak - az átrepüléshez használt repülőgépeiket akkreditálniuk is kell, a legtöbb ország speciálisan erre kifejlesztett gépeket használ. A problémák is ebből adódnak: Oroszország lecserélte a korábban használt felderítőgépeit, az új gép, a Tu-214ON szenzorai pedig az amerikaiak szerint nem felelnek meg az előírásoknak, túl sok adatot képesek gyűjteni. Az amerikaiak azért is szerződésszegéssel vádolják az oroszokat, mert azok állítólag több esetben is megtiltottak bizonyos átrepüléseket, például az EU-ba ékelődő orosz enklávé, Kalinyingrád, illetve a Grúziával határos területek felett. A gyanakvás és vádaskodás kölcsönös, az oroszok is rendre szabályszegéssel szokták vádolni az amerikaiakat.

Ez valahol érthető is, az ilyen felderítő repülésekkel tényleg létfontosságú információkat lehet szerezni a másik ország csapatmozgásairól, fegyverrendszereiről - még ha ezt valamennyire korlátozzák is az egyezmény szabályai, melyek alapján például 30 centiméteresnél nagyobb felbontású fényképeket az ilyen átrepülések során nem lehet készíteni. Ez a felbontás ugyanakkor arra már elég, hogy meg lehessen különböztetni egymástól, teszem azt egy tankot és egy teherautót. Vagyis tényleg valós idejű információkkal szolgál.

Épp ez okoz aggodalmat most az egyezmény többi aláírójának. Az Egyesült Államok kilépése szinte biztosan magával hozza Oroszország kilépését is, így például az Oroszországgal alacsony intenzitású háborúban álló Ukrajna, mely a NATO partnereként hozzáférhetett a repülések során szerzett adatokhoz, ezentúl sokkal kevesebbet tudhat majd az orosz csapatmozgásokról.

Az amerikai illetékesek Trump bejelentése után - mely során az amerikai elnök amúgy arról beszélt, hogy "szerintem nagyon jó a kapcsolatunk Oroszországgal", és hogy "nagyon jó esély van rá, hogy meg tudjunk állapodni velük" - azt mondták, hogy az USA hat hónapon belül fog kilépni az egyezményből. Ők azt mondták, hogy az egyezmény felülvizsgálatakor "nagyon is világossá vált, hogy már nem áll az Egyesült Államok érdekében" az egyezmény fenntartása.

Pedig Mark Esper pár hete, amikor azzal vádolta Oroszországot, hogy nem hagy hozzáférést a grúz határ térségéhez és Kalinyingrádhoz, arról beszélt, hogy az egyezmény nagyon is fontos az amerikaiak NATO-szövetségeseinek, mert ez ad lehetőséget nekik az átrepülésekre és a felderítésre Oroszország felett.

Az amerikaiak szerint a 9M729 típusú orosz rakéta megsérti az INF-egyezmény előírásait.

A Nyitott Égbolt Egyezmény felmondása továbbá azért is aggályos, mert egy újabb, a jövőbeni katonai konfliktusok megelőzését szolgáló egyezmény felmondását jelenti azután, hogy az Egyesült Államok tavaly felmondta a közepes hatótávolságú atomfegyverek korlátozásáról szóló szerződést (INF) is. A szintén a hidegháború végén elfogadott szerződés az 500-5000 kilométeres hatótávolságú, atomfegyver hordozására képes rakéták és robotrepülők birtoklását tiltotta meg. Az amerikaiak ugyan Oroszországot is szerződésszegéssel vádolták - az amerikaiak szerint az oroszok 9M729 típusú rakétájának hatótávolsága beleesik a tiltott sávba -, de a valós oka az egyezmény által amúgy nem kötelezett Kína amúgy Oroszországot is aggasztó fegyverkezése lehetett, mivel korlátozta az amerikaiakat az arra adott válaszban.