Liftben játszódik az első koronavírusos thriller, és ez nem véletlen

Horváth Bence
életmód
2020 május 26., 21:09

Az első, a koronavírusról szóló nyomasztónak szánt film egy kanadai thriller, a Corona lett: Mostafa Keshvari filmjét már vetítik is a streamszolgáltatók, és a film a víruspánik idején egy liftben összezárt pár emberről szól.

link Forrás

És ugyan a trailer alapján a Corona nem tűnik egy különösebben jó filmnek, de az tény, hogy keresve se nagyon lehetett volna jobb helyszínt találni egy koronavírusos nyomasztó alkotáshoz (maximum egy óceánjáró fedélzetét). A liftekben ugyanis összeér minden ijesztő elem, amit a járvány a felszínre hozott: a kis helyre összezárt emberek, a bezártság, a kitörés lehetetlensége, az idegenek közelsége.

Nem véletlen, hogy miközben a járvány első hullámának lecsengésével egyre több országban tér vissza az élet a régebbi kerékvágásba, abban azért sok szakértő egyetért, hogy lesznek dolgok, melyek soha többé nem lesznek már ugyanolyanok, és erre az egyik gyakran emlegetett példa éppen a liftek használata lett.

Pedig ha van valami, ami nélkül elképzelhetetlen a városi élet, az pont a lift. Én például egy liftnélküli, háromemeletes ház legfelső emeletén élek, és esténként, amikor megyek haza a kutyasétáltatásból, rendszeresen eszembe jut, hogy ez a maximum, négyemeletes lift nélküli házba már nem költöznék. És a három- és négyemeletes épületek nem is számítanak magasnak. Az a fajta városi élet, amit ma ismerünk, nem alakulhatott volna ki a liftek nélkül, és a becslések szerint ma világszerte 18 millió lift szállít embereket a világ városaiban, és se lakótelepek, se toronyházak, se irodaházak nem működhetnének ezek nélkül.

Az irodaházak helyzete különösen sokat kerül most szóba, ahogy a világ egyre több országában oldják fel fokozatosan a korlátozásokat, és az emberek többsége elkezd visszatérni a munkahelyére. Arról korábban már mi is írtunk, hogy a járvány után egész biztos nem lesz ugyanolyan az élet az irodákban, és biztos, hogy a változás egyik frontja az emeletek közötti utazás kérdése lesz.

photo_camera Fotó: Vachira Vachira/NurPhoto via AFP

A liftekkel kapcsolatban két veszélyforrás szokott rendre felmerülni: egyrészt hogy itt másokkal egy szűk térben összezárva kell utaznunk, másrészt hogy a lift utasok nélkül is veszélyes lehet, hiszen tudni, hogy különféle szilárd felületeken akár napokig is elélhet a vírus, ahogy azzal kapcsolatban is zajlanak kutatások, hogy tud-e a levegőből fertőzni a vírus, azaz veszélyes lehet-e, ha közvetlenül előttünk egy fertőzött személy utazott benne maszk nélkül, és mondjuk köhögött párat.

Ezekre a kérdésekre pontos válaszok persze még nincsenek: rengeteg kutatás és modellszámítás zajlik jelenleg is azzal kapcsolatban, hogy pontosan milyen körülmények között mekkora eséllyel tud fertőzni a vírus, és a témáról nyilatkozó szakértők szerint a liftek esetében nagyon sok múlhat a lifteken magukon is: mennyi idő alatt tesznek meg két emelet közötti távolságot, mennyi ideig van nyitva az ajtajuk, van-e belső légkeringető rendszerük és így tovább. Ami azért körvonalazódik az eddigi eredményekből, hogy annak tényleg kicsi az esélye, hogy egyedül utazva fertőződjünk meg, ha betartjuk az amúgy is javasolt higiéniai tanácsokat.

A bizonytalanságok ellenére az elmúlt hetekben rengeteg épületüzemeltető és egészségügyi szakértő gondolkozott azon, hogy hogyan lehetne átalakítani a liftezési szokásainkat, hogy azok jobban passzoljanak egy járvány utáni világba. Ami biztos problémát fog jelenteni, hogy kis túlzással ahány ház, annyiféle lift, azaz egységes viselkedési és higiéniai szabályrendszert nehéz lesz kialakítani.

A liftek kultúrtörténetét megíró német kutató, Andreas Bernard a Citylab-nek beszélt arról, hogy a liftek a városi zsúfoltság epicentrumát jelentik. Számára is épp azért lett izgalmas kutatási terület a lift, mert ez az a hely, ahol az anonimitás és az intimitás egyedülálló módon ér össze: nemcsak összezárva utazunk idegenekkel, de ráadásul mindezt mozdulatlanul is megtéve.

Nem véletlen, hogy a 19. század végétől kezdve gyakori sajtótéma volt, hogy hogyan érdemes a liftekben elhelyezkedni és viselkedni, a 20. század elején például fellángoltak a viták arról, hogy le kell-e venniük a férfiaknak a kalapot a liftben, ha már áll benn egy nő is. Ezek a kérdések mára nagyjából rendeződtek, de az alapdilemma megmaradt: a lift egy fura köztes helyet jelent a közterület és a magánterület között, íratlan, de mindenki által osztott szabályokkal. Mint a Citylab megjegyzi, Erving Goffman szociológus épp ezért jutott arra a hetvenes években, hogy a liftben utazók többsége az "udvarias figyelmetlenség" (civil inattention) magatartását sajátítja el, és az emberek általában kölcsönösen nem vesznek tudomást egymásról.

De az ilyesmi jóval macerásabb lesz egy olyan világban, ahol a liftek potenciális veszélyforrásként jelennek meg. Erre válaszul már elkezdtek megjelenni az első technológiai válaszok, például a thaiföldi bevásárlóközpont liftjében, melyet gombok helyett pedálokkal lehet irányítani, vagy abban a liftben, ahol földre ragasztott matricákkal érnék el, hogy a bennálló utasok ne egymás felé, hanem a négy sarok felé nézzenek.

link Forrás

Az szinte biztos, hogy a túlzsúfolt liftek világának sok helyen vége lehet: nemcsak az etikett, de vélhetően az irodaházak, társasházak és bevásárló központok szabályzata is szigorúbban fogja maximalizálni, hogy hányan utazhatnak egyszerre majd egy liftben. Járványügyi szakértők szerint ugyanakkor érdemben minimalizálhatjuk a fertőzés veszélyét, ha betartunk pár alapvető higiéniai szabályt: ha bármihez hozzáértünk a liftben, ne érjünk az arcunkhoz, amíg alaposan kezet nem mostunk. Ugyanígy fontos lehet a maszkviselet, nem csak a saját magunk védelmében, de azért is, hogy ha mi esetleg tünetmentes fertőzöttek lennénk, ne adhassuk tovább a vírust. És igen, érdemes energiát fektetni abba is, hogy ha egy olyan lift ajtaja nyílik ki előttünk, melyben valaki maszk nélkül utazik, akkor inkább ne szálljunk be, hanem várjunk egy kört.

A zárt térben a vírus terjedését vizsgáló amerikai kutató, Richard Corsi szerint hamarosan majd megjelenhetnek világszerte a liftekben a maszkviselést előíró kiírások, ahogy azon sem lepődne meg, ha egyre több helyen kérnék csendes, beszéd nélküli együttliftezésre az embereket, ahogy ez Dél-Korea több épületében már meg is történt.

link Forrás

Közben persze a liftgyártók is óriási lendülettel kezdtek fejlesztésekbe: a modernebb felvonókhoz ma már lehet újféle légkeringető rendszereket, UV-s fertőtlenítő rendszert és egyre többféle érintesmentes irányító technológiát is rendelni. Ezeknek egy része eddig sem volt ismeretlen: sok amerikai kórház liftjében például már eddig is működtek fertőtlenítő rendszerek. De a jövőben arra lehet számítani, hogy ezek más középületekbe, illetve magánépületekbe is terjedni fognak.

Ahogy arra is lehet számítani, hogy a jövőben épített épületekbe eleve nagyobb lifteket fognak tervezni, hiszen a megfelelő távolságot biztosítani képes liftek felértékelődnek, lakás- vagy irodavásárlásnál ez is egy bedobható szempont lehet.

koronavírus felvonó lift