Bár még bőven benne vagyunk a kijárási korlátozásokban, a Vox már hosszú cikkben temeti az irodai életnek azt a formáját, amit eddig megszokhattunk.

A világjárvány után sok apró, és több jelentősebb változást is tapasztalhat majd az irodai dolgozó a munkahelyén. Ezek a változások alighanem a gazdagabb, nyugati országokban kezdődnek majd. A Vox szerint ilyesmikre lehet számítani:

• Az épületbe belépve az ajtók érintés nélkül, automatikusan nyílnak.
• A liftben nem gombnyomással, hanem bemondással kell kiválasztani a célemeletet.
• Az irodák tele lesznek válaszfalakkal és jól elhelyezett íróasztalokkal, nem úgy, mint a megszokott nyitott irodatérben (ami ellen amúgy már régen is szóltak erős érvek).
• Az olyan közös terekben, mint például a tárgyalók vagy a konyhák, kevesebb székre lehet számítani, és kint lesz az utolsó tisztításról szóló dokumentum is.
• Sűrűbben és alaposabban takaríthatnak, antimikrobiális tulajdonságú anyagokból készült bútorokat használhatnak, továbbfejlesztett szellőzőrendszereket vezethetnek be, vagy UV-lámpák világíthatnak éjszaka az alaposabb fertőtlenítés kedvéért.
  

Persze mindez csak akkor történhet meg, ha egyáltalán visszamehetünk a régi irodába. A koronavírus-világjárvány nyomában jelentkező gazdasági világválsággal már most rengetegen elvesztették a munkájukat, sokan pedig, akik még mindig alkalmazottak maradnak, tartósan otthonról fognak dolgozni. Egyes munkáltatók a hosszú távú bérleti szerződések helyett rövidebbeket vagy rugalmas irodaterületet fognak választani, és az egyterű irodában is megváltozhat a közös munka.

Sok változás valójában csak a már a járvány előtt elindult ingatlanpiaci trendek kiteljesedése lesz, de ahogy már most látszik az online egészségügyi szolgáltatások felpörgésén (például sok terapeuta videóra váltott) vagy az alkohol-kiszállítás lazításán, az irodai élet sem lesz már ugyanolyan.

Egy friss MIT-jelentés szerint azoknak az amerikaiaknak a 34 százaléka, akik korábban bejártak dolgozni, a koronavírus miatt április első hete óta otthonról dolgozik. A Chicagói Egyetem szerint ez pont annyi, amennyi ember otthonról is tud dolgozni. Ez radikális változás: a járvány előtt mindössze 4 százaléknyian voltak olyanok, akik legalább a munkaidejük felében otthonról dolgoztak. Ugyanakkor már évek óta érezhető trend az otthoni munka terjedése a technológiai újításoknak köszönhetően, és a Vox szerint eléggé valószínű, hogy sokan azok közül, akik most alapból otthonról lépnek be a munkaerőpiacra, már otthon is maradnak.

A Global Workplace Analytics tanácsadócég igazgatója a lapnak azt mondta, pár éven belül az emberek 30 százaléka fog otthonról dolgozni heti többször. Kate Lister szerint a munkavállalók eleve nagyobb rugalmasságot igényeltek a munka és a magánélet között, és a járvány arra késztette a munkáltatókat, hogy ezt ők is átérezzék, tekintve, hogy most nekik is otthonról kell dolgozniuk. Korábban is lehetett tudni, hogy ennek lenne haszna, de a cégek szkeptikusak voltak, 

most viszont látható, hogy az otthonról végzett munka is jól működhet.

De más faktorok is közrejátszanak. Például az, hogy a gazdasági világválság miatt megszorításokra is szükség van, és a kirúgásoknál kevésbé fájdalmas, ha a bérleti díjakon próbálnak spórolni, és megengedik az embereknek, hogy otthonról dolgozzanak. Az otthoni munka miatt a cégeknek új technológiákba is be kell fektetniük, például eszközökbe vagy videokonferencia-szoftverekbe. Március első felében a munkáltatók az átlagosnál többet költöttek számítástechnikai kellékekre.

Egy közelmúltbeli PWC-tanulmány szerint a cégek kb. fele arra számít, hogy a világjárvány alatt a termelékenység csökkenni fog a távmunka feltételeinek hiánya miatt. Azoknak a cégeknek, amiknél az emberek egy ideje otthonról is dolgoztak, és útmutatásokat dolgoztak ki ehhez (például arra, hogy éjszaka mikor számíthatnak válaszra, hogyan tudják az alkalmazottak biztonságosan elérni a céges fájlokat, vagy hogy az alkalmazottak milyen otthoni eszközöket használhatnak) valószínűleg könnyebben megy az átállás.

A munkavállalók maguk is több pénzt költenek, hogy jobb otthoni munkakörülményeket teremtsenek maguknak. Egy belsőépítészeti cég szerint látszik a trend, hogy egyre többen nem csak beülnek otthon egy sarokba dolgozni, hanem igyekeznek egy külön szobát vagy elkerített részt kialakítani maguknak. Érdekes az is, hogy a munkatársak sokszor kénytelenek megértőbbek lenni, például ha a kutya vagy a gyerek besétál egy értekezlet közepén, nem tragédia, változnak a szigorú elvárások ilyen téren, talán közelebb is kerülünk egymáshoz – véli Lister.

Sok ember viszont nem érzi jól magát, ha állandóan otthonról kell dolgoznia, és szívesen visszatérne az irodai életbe. Csakhogy a közegészségügyi krízis elhúzódásával át kell alakítani az irodákat is, hogy az emberek biztonságban érezhessék magukat a munkahelyükön.

Az egyterű irodák terjedésével évekig csökkent a munkavállalók magánszférája. Korábban az iroda jellemzően azt jelentette, hogy az irodai dolgozónak külön irodája, vagy legalább egy elszeparált része van.

A legutóbbi gazdasági világválság után a cégek próbáltak többet elérni kevesebb hely felhasználásával, vagyis egyre több embert pakoltak közös, nyílt irodatérbe, ezt a gyakorlatot nevezik sűrítésnek.

Valószínűleg ez fog most megfordulni, hogy elegendő távolság legyen az emberek között. Lehet, hogy az egymással szembe vagy egymás mellé ültetett kollégák mostantól messzebb lesznek, és hátat fordítanak egymásnak, a korábban 10 fős tárgyalókba pedig már csak 5 fő férhet be. Az is lehet, hogy visszatérnek a sokat átkozott válaszfalak, hogy nehezítsék az esetleges fertőzések terjedését.

Egyes belsőépítészek szerint ez csak rövidtávú megoldás lehet, mert az emberek jellemzően szívesebben dolgoznának nagyobb térben együtt. A Cushman & Wakefield ingatlanos cég egy „Six Feet Office” nevű koncepciót tesztel, aminek az a lényege, hogy vizuálisan jelenítik meg az irodában a munkavállalók között esetleg szükséges távolságot, és segítsék őket, hogy egymástól mindig legalább 180 cm-re tudjanak lenni.

Az irodák kialakításánál és menedzselésénél valószínűleg figyelembe veszik majd az egészségügyi tanácsadók ajánlásait. Például kevesebb baktériumot megtartó és könnyebben tisztítható szöveteket használnak, a konyhában és a fürdőszobában több helyet biztosítanak, és nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogy a folyadékok milyen messzire fröccsenhetnek ki, de egyes cégek éjszaka UV-világítást is felhasználhatnak az irodák fertőtlenítésére vagy a tárgyalótermekben használat közben (ez egyre gyakoribb a kórházakban). Az automatizáció és a hangvezérlés is felértékelődhet, ezek raktárakban már most is elterjedtek, irodában még kevésbé.

A tömeges fertőzések elkerülésére az is egy megoldás, hogy csökkentik az egyszerre az irodában tartózkodók számát, például ahelyett, hogy mindenki 9 és 17 óra között dolgozna bent, az egyes csoportoknak máskor lehet a munkaidejük. Azt is át fogják gondolni, érdemes-e, és ha igen, mikor érdemes meetingeket tartani.

Arra számítanak, hogy két trend ütközik majd egymással: egyfelől kevesebb térre lesz szükség, hiszen sokan otthonról is tudnak majd dolgozni, ugyanakkor az új biztonsági protokollok értelmében több irodatér kell majd ahhoz, hogy az emberek megfelelő távolságot tudjanak tartani egymástól. Hogy a kettő hogy fér majd meg egymás mellett, még kérdéses.

A járvány miatt drámaian csökkent az igény az olyan irodákra, amiket több cég bérel együtt, vagy csak rövid távra bérlik őket, és egyelőre nem tudni, hogy ez csak átmeneti-e, vagy tartós lesz e a félelem a fertőzésveszélytől. A legkeresettebbek azok a terek lesznek, amik a felépülés során bizonyos mértékű ellenőrzést és magánszférát is kínálnak, miközben közegészségügyileg és gazdaságilag is sok szempontból bizonytalan lesz még a helyzet. (Vox)