Orbán Viktor újabb Soros-terves nemzeti konzultációt indít
„A járvány egy súlyos dolog, nem lehet vele játszani, szerintem itt az ideje, hogy bevessük a nemzeti konzultációnak az eszközét” - mondta péntek reggeli rádióműsorában Orbán Viktor. Elmondta, hogy a kérdőív nagy része már elkészült, de délelőtt még foglalkozik vele, és már délután megindíthatják a nemzeti konzultációt, ha sikerül lezárnia.
A koronavírusról és a gazdaság újraindításáról fog szólni, vagyis milyen intézkedéseket hagyjanak érvényben, milyeneket vezessenek be, hogyan gondolkodjanak a gazdasági válságkezelésről. „És meg fogom kérdezni, mert azt meg kell kérdeznünk, hogy azt a Soros György-féle tervet, hogy adósrabszolgaságot eredményező örök kötvényeket bocsássunk ki, amelynek nincs lejárata, csak egyfolytába' fizetni kell, amíg élünk, sőt még az unokáinknak is. Hogy ez bevezessük-e?” - mondta a miniszterelnök, aki egy hónappal ezelőtt ugyanebben a rádióműsorban jelentette be, hogy itt a második Soros-terv, miután Soros György írt két cikket az örökjáradék-kötvényekről.
Egyébként a kormány a járványhelyzet előtt is éppen nemzeti konzultációt tervezett indítani, csak az még többek között a Szeviép-ügyről és a gyöngyöspatai romák kártérítéséről szólt volna.
A miniszterelnök az elmúlt 10 év egyik legjobb döntésének nevezte, hogy bevezették a rendkívüli jogrendet, mert járvány idején a gyorsaságot tartja a legfontosabbnak. „Minden döntést az adott pillanatban kell meghozni. A rendkívüli jogrend ezt lehetővé tette” - tette hozzá. Elmondta, hogy volt, amikor az éjszakai fejlemények alapján kellett döntéseket hoznia, és „egy hajnali döntéssel nem lehet megvárni a parlament esti szavazását”.
Majd hozzátette, hogy már nem szükséges a helyzet kezeléséhez rendkívüli jogrend. Ezért ha a parlament elfogadja az ide vonatkozó törvényt, akkor a kormány többé nem alkothat rendeletet olyan ügyben, amiben törvényt kell hozni. De mivel fel kell készülni a járvány második hullámára, ezért fenn kell tartani a járványügyi készültséget.
Mivel a miniszterelnök szerint arra is fel kell készülni, hogy még a második hullám előtt egy-egy idősotthonban vagy kórházban is felszaporodhatnak a fertőzések, ezért csütörtökön arra utasította az Operatív Törzset, hogy hozzon létre egy bevetési egységet, ami azonnal megjelenik ott, ahol nagyobb számban alakulnak ki fertőzések.
A fennmaradó járványügyi készültségről azt mondta, hogy ehhez három fontos dolog kapcsolódik:
- Az Operatív Törzs működése folytatódik;
- a kórházat járványügyi irányítási rendszere fennmarad;
- a tisztifőorvos pedig megerősített jogköröket kap.
„Ennyiben fog eltérni az életünk mondjuk a nyáron a korábbi időszakhoz képest. Ez a három dolog az, amivel le tudjuk írni a járványügyi készültséget, ez a jelentése” - tette hozzá.
„Annyi saját magyar gondunk, bajunk van, hogy kevés idő marad a Magyarországon kívüli események pontos nyomon követésére” - jegyezte meg az EU költségvetésével kapcsolatban. Itt a Deák téri késeléssel kapcsolatban megjegyezte, hogy „hiába fogtuk el azonnal az elkövetőket, ez nem adja vissza az életüket. tegnap tüntetés volt ezzel kapcsolatban”. Azért az uniós költségvetési tervről elmondta, hogy az ekörüli vita most annyiban más, hogy „hozzábiggyesztettek” egy mintegy 750 milliárd eurós csomagot, ami részben hitel, részben támogatás, aminek a vírus által okozott gazdasági károk enyhítését szolgálnia. De hozzátette: „Ennek a 750 milliárdnak a létrehozása nem munkával történik. Mert egyébként az szokott történni, hogy dolgoznak az emberek, mi mindannyian, és befizetünk egy összeget az Európai Unióba, azt ott jól összekavarjuk, meghatározzuk a közös célokat, és szétosztjuk. Tehát ott minden szétosztott forint vagy euró mögött munka van. Most azonban azt találták ki az unióban, hogy ne így legyen, hanem a 750 milliárd eurót hitelből vegyük fel közösen. És a magyar embernek itt a piros lámpa kigyullad a fejében.”
Hozzátette, hogy a visszafizetésre is közösen kell garanciát vállalni, tehát a magyar állampolgároknak a görög, az olasz vagy a francia hitel visszafizetéséért, „tehát ha ők nem tudják, akkor majd ön visszafizeti”. Emlékeztetett, hogy a szlovákoknak is részt kellett vállalniuk a görögök kimentéséből, amikor azok csődbe mentek. Orbán Viktor azt mondta, nem utasítja el ezt azonnal, bár berzenkedik ellene az ösztönvilága, „hanem azt javaslom higgadtan, nyugodtan tanulmányozzuk ezt át, és döntsük el, akarunk-e ilyen útra lépni, ami évtizedekre is meghatározhatja Magyarország jövőjét”.
Azt a rendszert, ami alapján szétosztanák az uniós fejlesztési pénzeket, a miniszterelnök abszurdnak és perverznek nevezte, mert szerinte több forrást juttat a gazdagoknak, mint a szegényeknek.