Megtalálták egy ember hamvait a töki önkormányzat páncélszekrényében, de nem firtatták, hogyan és miért került oda, hanem eltemették
Az újságírók és az újságok létének az az értelme, hogy rákérdezzenek a miértekre, a mikorokra és a hogyanokra. Ettől nagyon-nagyon ritkán érdemes csak eltérni. De most pont ez az eset van.
Tök község önkormányzatának egyik Facebook-bejegyzése és az alá írt komment, illetve az arra adott önkormányzati válasz ugyanis olyan, minden túlzás nélkül tökéletes irodalmi alkotást hoztak létre, amit a tények ismerete csak elrontani tudna. Pedig egyébként kevés érdekesebb kérdés van, mint az, hogy ki is az a Kálmán László, hogy hogyan halt meg és a hamvai utána miért éppen egy önkormányzati páncélszekrénybe kerültek. No meg az is, hogy ha már odakerültek, miért feledkeztek meg róluk és egyáltalán mennyi ideig bújkáltak ott azok a hamvak. Na és most, hogy megtalálták az urnát, miért nem akarnak tudni semmit az előzményekről?
Ezernyi kérdés, de bármelyik megválaszolása elrontaná ezt a tökéletesre csiszolt, meghaladhatalanul titkozatos, Örkény István szelleme által írt novellát:
Kedves Lakosság!
2020.06.03-án 10 órai kezdettel veszünk búcsút a Református temetőben Kálmán Lászlótól, akinek hamvait az Önkormányzatunk páncélszekrényében találtuk meg. Külön köszönet jár a Töki Református Egyházközségnek és Wollner István Tiszteletes Úrnak, aki elvállalta a búcsúbeszédet. Kérem, aki ráér és ismerte az elhunytat kísérje el utolsó útjára!
Áldás békesség!
Istvánné Csepilek Hogy került oda ?
Tök Község Önkormányzata Tisztelt Csepilek Istvánné! Nem kerestük a "miértet, a mikort, a hogyant"! Részünkről megtettük, amit a jóérzésünk diktált!