Dőlnek a szobrok

külföld
2020 június 11., 15:11

A George Floyd halála után kirobbant, világszerte tartó tüntetéssorozat egyik meghatározó szála lett erre a hétre a köztéri szobrok ledöntése, megrongálása vagy elszállítása. Brit, belga és amerikai szobrok dőlnek le, emiatt pedig újra felizzott a vita a gyarmatosító és rabszolgatartó múlttal való szembenézésről.

A leglátványosabb vége Edward Colston XVII. századi bristoli rabszolgakereskedő szobrának lett. Miután a tüntetők vasárnap ledöntötték, elhúzták a szobrot a kikötőbe, majd a folyóba dobták.

link Forrás

A helyszínválasztás egyáltalán nem volt véletlen: Colson hajóiról rendszeresen dobták a vízbe az Afrikából szállított rabszolgákat. Ezt még Bristol polgármestere, Martin Reeves is „történelmi költészetnek” értékelte: „az embernek, aki rabszolgákat dobatott le a hajóiról, a szobra is a víz alatt végzi”.

Valójában persze nem végezte ott: a szobrot kiemelték, és a hatóságok elszállítják. A polgármester azóta azt mondta, városi szintű párbeszédet kezdenek arról, mi legyen a sorsa.

photo_camera Fotó: Hasan Esen/Anadolu Agency via AFP

Londonban a rabszolgákat tartó Robert Milligan szobrát távolították el, igaz ott nem kellettek hozzá tüntetők kötéllel és kalapáccsal, a területet tulajdonló hatóságok maguk távolították el, John Briggs kerületi polgármester támogatásával.

Sadiq Khan londoni polgármester pedig bejelentette, felülvizsgálják a brit főváros köztéri szobrait, a rabszolgatartók és ültetvényesek szobrait pedig várhatóan el fogják távolítani.

photo_camera Fotó: STRINGER/Anadolu Agency via AFP

Szerdán több ezren követelték Oxfordban Cecil Rhodes politikus-bányamágnás szobrának eltávolítását. Rhodes a XIX. század második felének nagy hatású figurája, róla kapta nevét Rhodesia, egykori dél-afrikai ország, amiből Zambia és Zimbabwe lett. Gyémántkereskedő és erőszakos gyarmatosító volt, aki a tüntetők szerint a rasszizmus, az imperializmus és a fehér felsőbbrendűség szimbóluma. Örökségéből ugyanakkor többek között egy jelentős oxfordi ösztöndíjat is alapítottak, sok afrikai diák is ennek köszönhetően tanul itt. (Egy korábbi jellegzetes történet: Joshua Nott dél-afrikai aktivista hazájában azért küzdött, hogy távolítsák el a Rhodes-szobrokat, majd maga is megkapta a Rhodes-ösztöndíjat, amiért magyarázkodni kényszerült.) Az oxfordi vezetés nem támogatja, hogy eltávolítsák a szobrot.

Az egész Egyesült Királyság területén ötven olyan szobor, emléktábla vagy egyéb emlékmű van, aminek eltávolítása szóba került. A kormány a szobordöntéseket nem támogatja, de lényegében azon az állásponton vannak, hogy aki el akar tünteti szobrokat, az szálljon be a közéletbe, és érje el ezt, vagy szavazzon olyanokra, akik ezt képviselik hivatalosan.

Belgiumban közben II. Lipót király szobrát szállítják el Antwerpenből, miután hétvégén megrongálták és felgyújtották a tüntetők. II. Lipót Belgium királya volt 1865 és 1909 között, egyben a Kongói Szabadállam (mai Kongói Demokratikus Köztársaság) teljhatalmú vezetője, ahol brutális munkatáborokat tartott fenn az ültetvényeken. Uralkodása több millió halálos áldozata volt.

photo_camera Fotó: Dursun Aydemir/Anadolu Agency via AFP

Szobrainak elmozdítása az utóbbi időben egyre inkább téma volt, most viszont egészen új lendületet kapott. A belga Black Lives Matter azt akarja elérni, minden szobra tűnjön el az országból. „Nem elég odaírni egy rövid magyarázatot. A szobrok eltávolítása csak az első lépése annak, hogy a történelemtanítást meg kellene reformálni, és dekolonizálni” - mondják. Koen Palinckx antwerpeni polgármester bejelentette, a szobrot a Middelheim Múzeumba szállítják, ahol megtisztítják a rákent festéktől, és helyreállítják a keletkezett károkat, a visszaszállítása viszont egyelőre nem merült fel.

photo_camera Fotó: PARKER MICHELS-BOYCE/AFP

Az Egyesült Államokban konföderációs emlékművek után Kolumbusz Kristóf szobrát támadták meg több helyen: a Minneapolisszal szomszédos St. Paulban ledöntötték, a virginiai Richmondban megrongálták, Bostonban pedig lefejezték. Kolumbusz történelmi szerepét ugyanis sokan nem az „új világ” felfedezőjeként határozzák meg, hanem az emberként, aki az amerikai őslakosok leigázásáért és kiirtásáért felelős.

A szobordöntésekkel együtt pedig az erről szóló vita is fellángolt.

Louise Richardson, az Oxfordi Egyetem egyik vezetője a Rhodes-szobor ügyében azt mondta: a történelmünk elrejtése nem lehet a felvilágosodás felé vezető út. „Meg kell értenünk a történelmet, a kontextust és azt, hogy miért gondolkodtak az emberek a saját korukban úgy, ahogy gondolkodtak” - mondta a BBC-nek, és szerinte ez akkor is fontos, ha nem értünk egyet azzal, ahogy a szobrok szereplői gondolkodtak.

David Olusoga brit történész, aki műsort is készített a rabszolga.kereskedőkről, ezzel szemben úgy értékelte, ami a Bristolban történt: a szobor ledöntése nem a történelem elleni támadás, hanem a történelem maga, ami most is zajlik.