Dőlnek a szobrok
A George Floyd halála után kirobbant, világszerte tartó tüntetéssorozat egyik meghatározó szála lett erre a hétre a köztéri szobrok ledöntése, megrongálása vagy elszállítása. Brit, belga és amerikai szobrok dőlnek le, emiatt pedig újra felizzott a vita a gyarmatosító és rabszolgatartó múlttal való szembenézésről.
A leglátványosabb vége Edward Colston XVII. századi bristoli rabszolgakereskedő szobrának lett. Miután a tüntetők vasárnap ledöntötték, elhúzták a szobrot a kikötőbe, majd a folyóba dobták.
A helyszínválasztás egyáltalán nem volt véletlen: Colson hajóiról rendszeresen dobták a vízbe az Afrikából szállított rabszolgákat. Ezt még Bristol polgármestere, Martin Reeves is „történelmi költészetnek” értékelte: „az embernek, aki rabszolgákat dobatott le a hajóiról, a szobra is a víz alatt végzi”.
Valójában persze nem végezte ott: a szobrot kiemelték, és a hatóságok elszállítják. A polgármester azóta azt mondta, városi szintű párbeszédet kezdenek arról, mi legyen a sorsa.
Londonban a rabszolgákat tartó Robert Milligan szobrát távolították el, igaz ott nem kellettek hozzá tüntetők kötéllel és kalapáccsal, a területet tulajdonló hatóságok maguk távolították el, John Briggs kerületi polgármester támogatásával.
Sadiq Khan londoni polgármester pedig bejelentette, felülvizsgálják a brit főváros köztéri szobrait, a rabszolgatartók és ültetvényesek szobrait pedig várhatóan el fogják távolítani.
Szerdán több ezren követelték Oxfordban Cecil Rhodes politikus-bányamágnás szobrának eltávolítását. Rhodes a XIX. század második felének nagy hatású figurája, róla kapta nevét Rhodesia, egykori dél-afrikai ország, amiből Zambia és Zimbabwe lett. Gyémántkereskedő és erőszakos gyarmatosító volt, aki a tüntetők szerint a rasszizmus, az imperializmus és a fehér felsőbbrendűség szimbóluma. Örökségéből ugyanakkor többek között egy jelentős oxfordi ösztöndíjat is alapítottak, sok afrikai diák is ennek köszönhetően tanul itt. (Egy korábbi jellegzetes történet: Joshua Nott dél-afrikai aktivista hazájában azért küzdött, hogy távolítsák el a Rhodes-szobrokat, majd maga is megkapta a Rhodes-ösztöndíjat, amiért magyarázkodni kényszerült.) Az oxfordi vezetés nem támogatja, hogy eltávolítsák a szobrot.
Az egész Egyesült Királyság területén ötven olyan szobor, emléktábla vagy egyéb emlékmű van, aminek eltávolítása szóba került. A kormány a szobordöntéseket nem támogatja, de lényegében azon az állásponton vannak, hogy aki el akar tünteti szobrokat, az szálljon be a közéletbe, és érje el ezt, vagy szavazzon olyanokra, akik ezt képviselik hivatalosan.
Belgiumban közben II. Lipót király szobrát szállítják el Antwerpenből, miután hétvégén megrongálták és felgyújtották a tüntetők. II. Lipót Belgium királya volt 1865 és 1909 között, egyben a Kongói Szabadállam (mai Kongói Demokratikus Köztársaság) teljhatalmú vezetője, ahol brutális munkatáborokat tartott fenn az ültetvényeken. Uralkodása több millió halálos áldozata volt.
Szobrainak elmozdítása az utóbbi időben egyre inkább téma volt, most viszont egészen új lendületet kapott. A belga Black Lives Matter azt akarja elérni, minden szobra tűnjön el az országból. „Nem elég odaírni egy rövid magyarázatot. A szobrok eltávolítása csak az első lépése annak, hogy a történelemtanítást meg kellene reformálni, és dekolonizálni” - mondják. Koen Palinckx antwerpeni polgármester bejelentette, a szobrot a Middelheim Múzeumba szállítják, ahol megtisztítják a rákent festéktől, és helyreállítják a keletkezett károkat, a visszaszállítása viszont egyelőre nem merült fel.
Az Egyesült Államokban konföderációs emlékművek után Kolumbusz Kristóf szobrát támadták meg több helyen: a Minneapolisszal szomszédos St. Paulban ledöntötték, a virginiai Richmondban megrongálták, Bostonban pedig lefejezték. Kolumbusz történelmi szerepét ugyanis sokan nem az „új világ” felfedezőjeként határozzák meg, hanem az emberként, aki az amerikai őslakosok leigázásáért és kiirtásáért felelős.
A szobordöntésekkel együtt pedig az erről szóló vita is fellángolt.
Louise Richardson, az Oxfordi Egyetem egyik vezetője a Rhodes-szobor ügyében azt mondta: a történelmünk elrejtése nem lehet a felvilágosodás felé vezető út. „Meg kell értenünk a történelmet, a kontextust és azt, hogy miért gondolkodtak az emberek a saját korukban úgy, ahogy gondolkodtak” - mondta a BBC-nek, és szerinte ez akkor is fontos, ha nem értünk egyet azzal, ahogy a szobrok szereplői gondolkodtak.
David Olusoga brit történész, aki műsort is készített a rabszolga.kereskedőkről, ezzel szemben úgy értékelte, ami a Bristolban történt: a szobor ledöntése nem a történelem elleni támadás, hanem a történelem maga, ami most is zajlik.