Mostantól nem folyik tonnaszámra a kaka és a betét a Ráckevei Dunába, ha kitör a zápor
2019 december 04., 19:02
Pelenkák, betétek, tamponok és ürülék: így folyt a szennyvíz a tízezrek által lakott Ráckevei Dunába a vasárnapi zápor után
link
Forrás
“Brutál szarszag van (...) pelenka , szardarabok, satöbbi (...) tisztasági törlőkendők (...) betétek tamponok”
- hangzik el azon a frissen készült videón, amit Rátay András készített a vasárnapi zápor után a Ráckevei Duna (RSD) legtetejénél, ahol az az úgynevezett Népjóléti árok folyik bele a Duna-ágba, ami egyben a Csatonázási Művek Dél-Pesti Szennyvíztisztítójának kifolyója is.
A látvány egyfelől szívbemarkoló, főleg ha az ember belegondol két dologba:
- Ez egy olyan Duna-szakasz, ahol nap mint nap kajak-kenusok, hobbievezősök, vízitúrázók, horgászok, telektulajdonosok és helyi lakosok ezrei, tízezrei érintkeznek fizikailag is a vízzel, a benne és rajta élő állatokról nem is beszélve. A befolyó pedig az egésznek folyás szerint nézve a legtetején található, vagyis a gusztustalan, fertőző szennyből az összes, az RSD-n mozgó embernek és más élőlénynek is jut.
- Ez még hosszú évekig így fog történni, itt az RSD-n és minden más folyóközeli településen. De nemcsak Budapesten, hanem egész Magyarországon, sőt az egész világon. Amit itt látunk, az ugyanis nem a Csatornázási Művek vagy a telep hibája, hanem az őseinké és a heves zárporokat hozó klímaváltozásé. Az őseink úgy építették ki ugyanis a csatornázási rendszert, hogy ugyanazokba a gyűjtőcsatornákba vezették bele az ipari és lakossági szennyizet, illetve az esővizet. Emiatt van az, hogy a hirtelen lezúduló záporok idején pár óra alatt annyi víz érkezik szennyvíztisztóba, amennyit az képtelen feldolgozni, így az esővel keveredett tömény szennyet kénytelen továbbengedni tiszítatlanul.
De az is igaz, hogy a problémát legalább elkezdték kezelni, így a helyzet, ha lassan is, de változik.
Érdemes például összehasonlítani a fenti videón látható színeket az alantin láthatókkal, amit ugyanaz a Rátay készített ugyanott, majdnem pontosan egy évvel ezelőtt, egy hasonló zápor után.
link
Forrás
Nem véletlen, hogy 2019-ben a beömlő víz sokkal feketébb volt, mint 2020-ban. (A videó készítője személyesen is megerősítette nekem, hogy bár büdös volt és tele mindenféle gusztustalan darabokkal, az idei szenny láthatóan kevésbé volt legalább tömény.) A dél-pesti szennyvíztelepen időközben ugyanis elkészült egy 7000 köbméteres záportározó.
Ennek megépítését az akkoriban még ferencvárosi önkormányzati képviselőként dolgozó Baranyi Krisztina, a kerület mai polgármestere harcolta ki, addig piszkálva Tarlós István akkori főpolgármestert, amíg az meg nem szavaztatta a megépítéséhez szükséges összeget. A mai szemmel már egészen bizarrnak ható együttműködés volt az oka annak, hogy a gigamedence tavaly decemberi átadásán Baranyi azt elsőként Tarlósnak köszönte meg.
Ez egyébként egy jó nagy beton medence, aminek az a funkciója, hogy amikor lezúdul a zápor és megindul a túl sok kevert szenny a tisztítómű felé, ami már képtelen feldolgozni azt, akkor a túlcsorduló szenny első adagját ebben fogják fel, hogy az eső után majd rendesen megtisztítsák. Ez annak ellenére látható eredményt hoz, hogy csak kábé 40 pernyi zápor vize fér el benne. A folyamat elején ugyanis sokkal töményebb a kevert eső + szennyvíz.
A mostani videóban a készítője arra panaszkodik, hogy bár megígérték, nem készült még el az a szennyfogó rács, ami mechanikusan akadályozná meg legalább azt, hogy a nagyobb darabos szemét, a betétek, kendők és tamponok a Natura 2000-es védettségű Duna-ágba kerüljenek.
Ezzel az a gond, hogy nem valami kis rács felhegesztéséről van szó, a hatalmas vízmennyiség miatt a rács kiépítése igen komoly építkezést jelent. A 444 információja szerint éppen ma, hétfőn adta le a tisztítómű a fővárosnak a közbeszerzési pályázat kiírásához szükséges műszaki dokumentációt. Ha minden a tervek szerint halad innentől, tudomásunk szerint 2023 februárjában állhat üzembe a rács.
De ez csak a szennyvízreform első üteme. A következő ütemben a Csatornázási Művek információnk szerint a mostani 7 ezer köbmétereshez képest egy pont ötször nagyobb, 35 ezer köbméteres tározót építene a telep közelében, ráadásul olyat, ami nemcsak tárolná, de azonnal kezelné is a beléfolyó esőt és szennyvizet.
De ez mindenképp csak 2023 után készülhet el, igaz akkor igazi unikum lehet az egész világon, hogy az itt befolyó csapadékvíz közel 100 százaléka tisztított lesz. Már ha lesz persze finanszírozó a drága beruházáshoz. Addig pedig minden nagyobb esőzés után ilyen látványra és szagokra kell számítani. Az RSD mellett lakókat és az ott sportolókat és pihenőket pedig az dobhatja fel, hogy ha a kormány tartja magát ahhoz az alkuhoz, amit az új atlétikai stadion ügyében kötöttek Baranyival, akkor a stadion megépítésének fejében legalább az eddig lerakódott szennyes iszapot ki fogják kotorni az RSD fenekéről, ez volt ugyanis Baranyi egyik feltétele.