A világ leggyorsabb szuperszámítógépe 9 év után újra japán

tech
2020 június 22., 15:39

Még teljesen üzembe sem helyezték, de máris használják a koronavírus-kutatásokban az új világrekorder szuperszámítógépet, a több mint 415 petaflops teljesítményű japán Fugakut, amivel Japán 9 év után visszahódította első helyét a világ leggyorsabb számítógépeinek rangsorában.

A Riken japán állami kutatóintézet és a Fujitsu elektronikai óriáscég által közösen kifejlesztett Fugaku (a japánok szent hegye, a Fudzsi egy másik neve) majdnem háromszor annyi műveletet képes végrehajtani, mint az eddigi rekorder, az amerikai IBM által épített Summit, ami 2 éven át számított a világ leggyorsabb szuperszámítógépének.

A flopsban megadott teljesítmény a számítógép gyorsaságát jelzi, az általa másodpercenként elvégzett lebegőpontos műveletek (Floating Point Operations Per Second) számát takarja. A peta előtag a tíz tizenötödik hatványát jelenti.

Míg a Tennessee állambeli Oak Ridge-i amerikai nemzeti atomfizikai laboratóriumban működő Summit másodpercenként 148,6 kvadrillió (millió milliárd) műveletre képes, a Fugaku 415,53 millió milliárd műveletet tud végrehajtani, ami kb. 2,8-szorosa az eddigi rekorderének – közölte Tokióban az új rekordot bejelentve a Riken intézet.

A világ szuperszámítógépei elfogadott rangsorának számító Top 500-as listát 1993 júniusa óta évente kétszer vizsgálják felül, az amerikai Summit 2018 júniusában került az élre. A Fugaku rekordot állított fel azzal is, hogy elsőként került az élre egyszerre a négy kategóriában, a szuperszámítógépekén kívül a Graph500, a HPCG és a HPL-AI kategóriában is.

A Fugaku a kobei központban június 16-án.
photo_camera A Fugaku a kobei központban június 16-án. Fotó: STR/AFP

A Fugakut 100 százalékosan várhatóan csak 2021 áprilisában helyezik üzembe, de a koronavírus-kutatásokban már használják, például a járvány terjedésének modellezésére, hosszabb távon pedig szerepet szánnak neki a gyógyszerkutatásokban, új ipari, katonai és energetikai megoldások kifejlesztésében, természeti katasztrófák szimulációjában vagy az univerzummal kapcsolatos alapkutatásokban is.

A szuperszámítógépekkel összetett szimulációk végezhetők a klímakutatás, az orvostudomány és a genetika területén, a segítségükkel gyógyszerek fejleszthetők vagy molekulamozgások határozhatók meg. Használhatók a gazdaságban vagy például a forgalomáramlás kiszámításában is.

Nem biztos, hogy a Riken kobei számítógép-tudományi intézetében létrehozott új japán berendezés sokáig megtarthatja a világrekorderi címét, mert a szakterületen nagyon éles a verseny olyan szuperhatalmakkal, mint az USA vagy Kína, amik együtt a Top 500-as listán szereplő szuperszámítógépek 70 százalékát adják.

A friss rangsor harmadik helyét egy másik amerikai, negyedik és ötödik helyét pedig egy-egy kínai szuperszámítógép foglalja el. Amerikában már három olyan szuperszámítógépen is dolgoznak, aminek a teljesítménye nem petaflopsban, hanem exaflopsban (kvintillió, milliárd milliárd, tíz a harmincadikon művelet másodpercenként) lesz mérhető, ezek az elkövetkező években készülhetnek el.

A Fugaku elődje, a szintén a kobei kutatóintézetben megszületett, K nevű szuperkomputer volt a világ első olyan számítógépe, ami másodpercenként több mint 10 kvadrillió műveletre volt képes. A 2011 júniusában megszerzett világelsőségét egy éven át tartotta. (MTI)