Csütörtökön megkezdődött az alkotmánymódosításról, így Putyin hatalomban tartásáról szóló népszavazás Oroszországban. Az eredetileg április 22-re tervezett referendumot a koronavírus-járvány miatt július 1-re halasztották, de a fertőzésveszély miatt végül hét napra húzták szét, írja az Euronews. Közjogi értelemben nincs tétje a szavazásnak, a javaslatcsomagot a szövetségi és a regionális parlamentek már megszavazták, a hatályos jogszabályok szerint arról nem kellett volna népszavazást kiírni.
A 206 módosítást tartalmazó, megújult alkotmány többek közt előírja, hogy
- az elnöki tisztséget egy ember legfeljebb két ciklusra tölthesse be, elhagyva a korábbi rendelkezést, amely szerint a korlátozás "két egymást követő" mandátumra szól.
- Az alaptörvény ugyanakkor a hatályba lépésekor hivatalban lévő elnök esetében lenullázza eddig letöltött államfői periódusait, amivel megnyitja a 67 éves Putyin számára a lehetőséget, hogy a 2024-ben és a 2030-ban esedékes elnökválasztáson is jelöltethesse magát.
- Az elnöknek jogában áll majd feloszlatni az alsóházat, ha az háromszor is elutasítja kormányfőjelöltjét, és új kormányfőt kinevezni.
- Az államfőnek joga lesz nemcsak részt venni a kabinet ülésein, de "általános irányítást" is gyakorolni annak munkájában.
- Elbocsáthatja a miniszterelnököt a kormány összetételének megőrzése mellett.
- Ő nevezi ki a főügyészt, annak helyetteseit és a regionális ügyészeket.
A megújított alaptörvény rögzíti
az orosz alkotmány nemzetközi joggal szembeni prioritását is.