Orosz kémek fizethettek vérdíjat a táliboknak a megölt amerikai katonákért

Reggel 4 hírlevél
Amit tudni kell, minden reggel.

Az orosz katonai hírszerzés, a GRU gyilkos alakulata, a Szergej Szkripal elleni merénylettel, egy bolgár fegyverkereskedő meggyilkolásával és a 2016-os montenegrói puccskísérlet megszervezésével is gyanúsított 29155-ös egység vérdíjat fizethetett a táliboknak a meggyilkolt amerikai katonákért, írja pénteken megjelent cikkében a New York Times. A lap értesüléseit hivatalosan nemhogy nem erősítették meg, egyelőre még kommentálni se voltak hajlandók az amerikai illetékesek. Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin szóvivője, Dmitrij Peskov az utóbbira hajlandó volt, igaz, ő is csak annyit közölt, hogy ha majd valaki hivatalosan is megvádolja Oroszországot ezzel, "akkor majd reagálunk".

Az Afganisztánban meggyilkolt Christopher A. Slutman törzsőrmester holttestét szállítják társai a Dover légitámaszponton 2019. április 11-én. Az amerikai titkosszolgálatok szerint az orosz katonai hírszerzés fejpénzt fizetett a táliboknak a meggyilkolt amerikai katonák után.Fotó: Patrick Semansky/AP

A Times több, neve elhallgatását kérő illetékestől származó információi szerint a titkosszolgálatok márciusban tájékoztatták Donald Trumpot arról a felfedezésükről, hogy a GRU különleges egysége vérdíjat ajánlott a táliboknak amerikai és szövetséges katonák meggyilkolásáért. A Times összesítése szerint 2019-ben összesen húsz, idén pedig négy amerikai katonát öltek meg tálibok Afganisztánban, és azt egyelőre nem tudják, hogy mely esetekért felelhetnek az orosz ügynökök. Idén amúgy február óta egyetlen amerikait se öltek meg a tálibok - részben mert béketárgyalások zajlanak Afganisztánban, részben pedig azért, mert az amerikai haderő a járványra tekintettel alig hagyja el támaszpontjait.

A Times értesülései szerint az oroszok nem csupán az amerikaiak, hanem más szövetséges katonák meggyilkolásáért is fizettek. Erről a napokban már a brit kormányt is tájékoztatták, mert a Times értesülései szerint brit katonák is vannak az áldozatok között.

A Times arról is ír, hogy bár Trumpot már márciusban tájékoztatták a történtekről, és a nemzetbiztonsági tanácsa válaszopciókat is kidolgozott - az írásbeli tiltakozástól a célzott, és egyre fokozódó szankciókig -, az elnök egyelőre semmit sem lépett. Ezt részben magyarázhatja, hogy márciusban, amikor erről tájékoztatták, a járvány kötött le minden figyelmet. A briteket is azért csak most tájékoztathatták, mert a téma a hetekben került újra napirendre.

Oroszország amúgy 2003-ban terrorszervezetté nyilvánította a tálibokat, de az elmúlt években egyre barátibb a viszonyuk velük. A GRU is jó ideje aktív Afganisztánban, bár eddig csak a tálibok pénzelésével, nem pedig amerikai és szövetséges katonák elleni közvetlen akciókkal vádolták őket. A javuló tálib-orosz viszonyt jelezte, hogy tavaly Oroszország is meghívta a tálibokat, hogy más afgán vezetőkkel, például a volt elnök Hamid Karzaival tárgyaljanak különbékéről, amiből mind az amerikaiakat, mind a regnáló afgán kormányt kihagyták volna.

Vagyis összességében Oroszország célja a konfliktus elnyújtása lehet, ami jól illeszkedne az elmúlt években kibontakozó titkosszolgálati offenzívájukba, aminek részeként 2016-ban beavatkoztak az amerikai elnökválasztásba, és megpróbáltak oroszbarát kormányt hatalomba segíteni Montenegróban, illetve melynek részeként Nyugat-Európában is igyekeztek zavart kelteni a menekültválság, illetve Franciaországban a sárgamellényes tüntetések idején.