Putyin megelőzheti Sztálint, de Rettegett Ivánt még ezzel a húzásával se tudja

E hét szerdán kezdődött, és jövő hét szerdáig tart a népszavazás Oroszországban az alkotmány módosításáról. Összesen kétszáz helyen változik az 1993 óta érvényes orosz alkotmány szövege, de a legfontosabb és a legnagyobb izgalmat keltő közülük az, hogy kikerül az alkotmányból, hogy az elnöki tisztséget legfeljebb két egymást követő cikluson át töltheti be ugyanaz a személy. Viszont az új alkotmány hatályba lépésével az eddigi elnöki megbízatások lenullázódnak, a ciklusok számlálása csak 2024-ben, Vlagyimir Putyin mostani (összesen negyedik) elnöki ciklusának lejártával kezdődik majd.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Vlagyimir Putyin akár 2036-ig is Oroszország elnöke maradhat (83 éves lesz akkor). Ha az alkotmánymódosítás nem volna, akkor 2024-ben távoznia kellene a hivatalából.

Putyin 2000-ben lett először Oroszország elnöke, és rögtön két ciklust vitt, 2008-ig. Az akkori szabályok szerint harmadszor nem indulhatott, négy évig meg kellett elégednie a miniszterelnökséggel, de 2012-ben már újra elnök lett. Akkor is egy alkotmánymódosítással tért vissza: négyről hat évre hosszabbodott az elnöki ciklus, és már nem két ciklusban korlátozták egy ember újraválaszthatóságát, hanem csak két egymást követő ciklusban.

Azonban az évek telnek, és Putyin 2018 óta a második hatéves ciklusát tölti, aminek további meghosszabbítására elengedhetetlen a mostani alkotmánymódosítás.

Putyin tavaly decemberben mondta először nyilvánosan, hogy alkotmánymódosítást akar, de csak idén januárban jelentette be, hogy ez miről szól majd.

Az időzítéssel az lehetett a célja, hogy megelőzze az utódlásáért indított hatalmi harcot - ugyanakkor hivatalosan azt állítja, hogy még nem döntötte el, hogy elindul-e majd a 2024-es választáson. Bár célzott rá, hogy olyan reformok indulnak hamarosan, aminek végigcsinálásához fontos lenne a stabilitás Oroszország számára. Ez mindenki szerint arra utal, hogy vállalja a következő megmérettetést is.

Az alkotmány módosítását ígérő januári bejelentésekor lemondott az egész orosz kormány, és ezzel kikerült a hatalomból Dmitrij Medvegyev miniszterelnök is, aki 2003 óta dolgozott szoros szövetségben Putyinnal (kabinetfőnökként kezdte, aztán miniszterelnök-helyettes lett, aztán ő volt az elnök 2008-12 között, és azóta miniszterelnök).

Már mindenki megszavazta, akinek muszáj volt

Az alkotmánymódosítást már megszavazta az orosz parlament mindkét háza, mind a 85 kormányzóság parlamentje, és elfogadta az alkotmánybíróság is. Ennek elégnek kellene lennie, hogy hatályba léphessen, de Putyin népszavazást is akart, és ezt a parlament törvénybe is foglalta márciusban.

Úgy volt, hogy április 22-én tartják a népszavazást, Lenin születésének 150. évfordulóján, de a koronavírus-járvány miatt el kellett halasztani. Ahogy elhalasztották a május 9-i moszkvai díszszemlét is, amit második világháborúban aratott szovjet győzelem 75. évfordulójára szerveztek volna, és ami az új alkotmány ünnepe is lett volna, komoly külföldi vendégekkel, többek között a kínai és a francia elnökkel.

A járvány megfordította a sorrendet: a díszszemle szerdán volt, sokkal kevesebb külföldi vendéggel, és a következő nap indult a szavazás, ami egy teljes héten át tart, hogy járványügyi szempontból biztonságos legyen.

A szavazóhelyiségek részben szabadtériek, elvben mindenkinek jár maszk, egyszer használatos toll, és sok helyen ajándék kupon is, amit az adott település kijelölt boltjaiban lehet az év végéig levásárolni.

Az összes közvélemény-kutatás szerint a többség megszavazza majd a módosítást, a kérdés inkább a részvétel lesz, bár érvényességi küszöb nincs. A parlamenten kívüli ellenzék - például Alekszej Navalnij korrupció-ellenes aktivista, aki Putyin legismertebb politikai ellenfele - bojkottra szólított fel, míg a parlamenti pártok közül a kommunisták arra kérték híveiket, hogy nemmel szavazzanak. A többi parlamenti párt támogatja a javaslatot. 420 neves értelmiségi - akadémikusok, újságírók, jogászok, művészek - pedig aláírtak egy nyílt levelet, amelyben alkotmányos puccsnak nevezik a módosítást.

Van, amiben Magyarország már Oroszország előtt jár

Putyin hatalmának bebetonozása mellett van még több pont, amelyek fontos változásokat jelentenek:

Bekerül az orosz alkotmányba, hogy az magasabb rendű jogforrás, mint a nemzetközi szerződések - erre hivatkozva Oroszország megteheti majd, hogy kivonja magát nemzetközi bíróságok ítéletei, vagy egyéb kötelezettségvállalások alól. Hasonló szöveget rakott a Fidesz 2018-ban a magyar alkotmányban is, elvben az EU-s menekültkvóták kivédésére.

A 2011-es magyar alaptörvényhez hasonlít az is, hogy bekerül az orosz alkotmányba egy hivatkozás a keresztény hagyományok tiszteletéről, illetve a házasságot egy férfi és egy nő kapcsolataként definiálja, azaz kizárja a melegházasság bevezetésének lehetőségét, épp úgy, mint a magyar alaptörvény is.

Kicsit átvariálják a hatalmi ágak erejét is: a parlament nagyobb beleszólást kap a miniszterelnök és a miniszterek kiválasztásába, de a fegyveres szervezeteket irányító minisztereket továbbra is az elnök választhatja ki. Az elnök a felsőházzal közösen ezentúl könnyebben leválthatja az alkotmánybíróság és a legfelsőbb bíróság tagjait, és tanácsadó testületből közjogi intézménnyé válik az elnök mellett működő Államtanács. Tovább gyengülnek az önkormányzatok és a kormányzóságok is - a közvetlen kormányzóválasztást már korábban megszüntették.

A fontos tisztséget betöltő személyek ezentúl nem lehetnek kettős állampolgárok, és még letelepedési engedélyük sem lehet más országban, elnök pedig csak az lehet, aki megválasztása előtt 25 évig nem élt külföldön.

Van néhány szociális intézkedés is, például az új alkotmány előírja, hogy a nyugdíjakat az inflációt követve kell emelni, és azt is, hogy a minimálbér nem maradhat el a létminimumtól.

Addig kell átvinni, amíg nem lesz nagyobb a zúgolódás

Amikor az alkotmánymódosítást Putyin elővezette, akkor Oroszország még jobb formában volt, úgyhogy most különösen sürgős lett, hogy végigcsinálják, mielőtt esetleg olyan mértékű elégedetlenség söpörne végig az országon, ami nagyon alacsony részvételhez, vagy éppen a "nem" szavazatok magas arányához vezetne.

A járvány miatt ugyanis hatalmasat esett az olaj és a földgáz világpiaci ára, márpedig mindkettő nagyon fontos bevételi forrása Oroszországnak. A járvány amúgy is megviseli Oroszországot, már félmillió megbetegedést regisztráltak március közepe óta, és ugyan a korlátozások nagy részét ott is feloldották, továbbra is sok az új megbetegedés, ami nehezíti a normális termelés újrakezdését.

Miközben a járvány nyomán visszaesett a gazdaság, Oroszország több, rendkívül költséges katonai vállalkozást is finanszíroz: Szíriában, Kelet-Ukrajnában és Líbiában is jelentős műveletekben vesz részt, továbbá az északi sarkvidéken is komoly katonai fejlesztésekbe kezdett. Mindezek együttesen már eddig is megterhelték az orosz költségvetést, és a mostani válság nyomán a hadi kiadások mértéke próbára teheti ország teljesítőképességét. Putyin népszerűsége egy független kutatóintézet szerint február óta máris 10 százalékpontot esett, bár még így is 59 százalék elégedett vele.

Ha Putyin tényleg 2036-ig vezetné Oroszországot, ahogy ezt az alkotmánymódosítás elvben lehetővé tenné számára, akkor 36 év jutna neki, ami több, mint Sztálin nem egészen 32 hatalomban töltött éve volt. De Rettegett Iván 50 évig tartó uralkodását valószínűleg így sem hozhatja már be. Ahhoz legalább még egy alkotmánymódosítás kellene, és az, hogy még 98 évesen is hivatalban tudjon maradni.