Wass Alberttel és technológia tantárggyal bővítik az alaptantervet
2020 január 09., 11:05
Az új NAT tankönyvek attól lettek modernek, hogy sokszor leírják bennük azt, hogy internet
- Elkészült az új alaptanterv szerinti tankönyveknek egy része, amik célul tűzték ki a gyerekközpontúságot, a nemzeti elkötelezettséget és a 21. század modernitását.
- 21. századi modernitás címszó alatt annyi sikerült, hogy többször írják le a könyvekben az internet szót, a család és a nemzettudat viszont tényleg nagy szerepet kap az irodalomkönyvekben.
- Az első osztályos ábécés könyvekből kiszedték Varró Dánielt, Tóth Krisztinát és Gryllus Vilmost is.
Az új Nemzeti Alaptanterv (NAT) megjelenése után beharangozták azt is, hogy az alaptanterv szellemében megújulnak az állami tankönyvek is. Egyelőre viszont még egyáltalán nem dolgoztak át minden könyvet: az első, az ötödik, a hetedik és a kilencedik osztályosok tankönyvei jelentek meg június 17-re az Oktatási Hivatal honlapján. Az állami tankönyvekkel szemben már évek óta az a kritika, hogy a kötelező használatukkal lekorlátozták a tanárok szabadságát, akiknek mindössze két típusból választhatnak, és mindkettőt az Oktatási Hivatal készíti gyakran ugyanazokkal a szerzőkkel.
Maruzsa Zoltán, köznevelésért felelős államtitkár úgy összegezte a módosításokat, hogy a jól használhatóság mellett a nemzeti elkötelezettség, a gyermekközpontúság és a 21. századi modernitás egyaránt jellemző a tankönyvekre.
Megnéztük, hogy ebből mi valósult meg:
- nemzeti elkötelezettség
Ami nem valósult meg:
- gyermekközpontúság
- 21. századi modernitás
Család, otthon, nemzet
Az ötödikes irodalom tankönyvnek mindkét változata a Maruzsa által beígért nemzeti elkötelezettség eszméjével indul, az első témakör a Család, otthon, nemzet, amiben ezeknek a fontosságáról van szó, amit különböző magyar szerzőktől származó idézetekkel támasztanak alá. Mindkét tankönyv változatban az első idézet szerzők között szerepel Wass Albert, akinek már a NAT-ban való beemelése is kiverte a biztosítékot.
Schiller Mariann, a Magyartanárok Egyesületének tagja szerint a tanárok nem vártak sokat az új tankönyvektől, mert az alaptanterv hibái, a nagy mennyiségű tananyag miatt már eleve nem lehetnek jók.
Schiller úgy látja, hogy a 21. századi modernitás abszolút nem valósult meg a könyvekben, ugyan sokszor hivatkoznak az internetre, de ennél több nem történik.
„ Vannak olyan feladatok, hogy nézz utána az interneten, de arról egy szó nem esik, hogy hogyan, hol, miként lehet hozzá kezdeni, vagy mit is jelentene a teljes világhálón való keresés ” - magyarázza.
A digitalizáció sem jött össze, pedig a vírus miatti távoktatás adhatott volna egy kezdőlöketet ennek, mert a tanárok most amúgy is hozzá vannak szokva a digitális használathoz.
Az Oktatási Hivatal digitalizáció alatt mindössze a tankönyvek pdf-ben való letöltését érti.A tanárnő szerint a tankönyv szerkesztése nem ad lehetőséget arra, hogy a gyerek értelmezzen egy-egy adott művet, mert a felépítés szerint előbb jön a magyarázó rész, hogy miről szól a vers, és csak azután maga a mű.
A feladatok is néha nonszenszek, példuál egy halálról szóló antik vers kapcsán azt kérdezi a könyv, hogy „szerintetek melyik a legszebb kor?”
Maguk az oldalak is nagyon zsúfoltak, és elképesztő mennyiségű tananyagot tartalmaznak. Néhol nagyon szárazon is tálalják, például a 9-es nyelvtankönyv hosszasan sorol olyan grammatikai kategóriákat és rendszert, ami a nyelvész szakmai körökben korántsem egyértelmű.
Schiller úgy látja, hogy egyedül az ötödikes nyelvtankönyvben lehet felfedezni némi pozitív változást, jobbak lettek a szövegek, valamivel gyerekközelebbi, ugyanakkor még mindig a hangtant tanítja előbb, és nem a mondattant, amihez talán egy ötödikes gyereknek több köze lenne. Erről persze nem a tankönyv tehet, hanem a tantervi szabályozás, a NAT és a kerettanterv.
Eltűntek a kortárs irodalom nagy alakjai
Romankovics András, a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (TANOSZ) alelnöke az egyesülettel épp azt hasonlítják össze, hogy mennyiben változtak a 2018-as újgenerációsnak mondott állami tankönyvekhez képest a NAT 2020-hoz készült új állami tankönyvek. Az elemzésnek az elején tartanak, de néhány jellemző és nyugtalanítónak tényt már sikerült megállapítaniuk.
Szerinte a leginkább szembetűnő változás, hogy az első osztályos ábécés könyvekből eltűntek a kortárs magyar szerzők. Egy régi módszer szerint minden betű tanításához társul egy szó és egy vers, hogy a gyerekekben könnyebben rögzüljön.
Romankovics azt vette észre, hogy 38 betűből 9-10 esetben változtatták meg a verset, aminek következtében olyan szerzők kerültek ki a tankönyvből, mint: Varró Dániel, Gryllus Vilmos, Szilágyi Ákos, Tóth Krisztina. A helyükre jött Móra Ferenc, Petőfi Sándor, Fecske Csaba, Csoóri Sándor.„Bár a 2018-as újgenerációs ábécéskönyv oldalai és feladatai 85-90%-ban megmaradtak a 2020-as tankönyvben is, de szakmai-módszertani szempontokkal nehezen magyarázható, hogy éppen népszerű kortárs szerzők versei kerültek ki. Maruzsa Zoltán azt mondta, hogy ezek a könyvek modernek és 21. századiak lesznek, de akkor hogy lehet, hogy pont őket szedték ki? ” - mondja Romankovics.
Romankovics a tanköny tananyag mennyiségét is sokalja, kiszámolták, hogy egy első osztályos 11 könyvből és munkafüzetből tanul, ezekben pedig összesen 1324 oldal van, ami rengeteg egy óvodából éppen kikerült gyereknek. Az is megjósolható, hogy ennek az enyhítése tanítóik számára feleslegesen sok nehézséget fog okozni.
Kimaradt a törikönyvből a finnugor nyelvrokonság
A történelem könyvekkel sincs a szakma maradéktalanul megelégedve. A Történelemtanárok Egylete egy gyorsközleményt adott ki, amiben azt írták, hogy az új könyvek módszertanilag több évtizedes vissszalépést jelentenek.
Egyrészt botrányosan kevés szó, mindössze egy-egy lecke, esik Egyiptomról, Hellászról és Rómáról az ötödikes könyvekben, míg más anyagrészek ahelyett, hogy szűkültek volna, felesleges információkkal bővültek.
Emellett sokszor mítoszokat, nemzeti mitológiát kezelnek kész tényként a tankönyvek, például azt, hogy a tudományosan egyáltalán nem megalapozott kettős honfoglalást vagy a hun származást. Miközben elfelejtik megemlíteni, hogy a magyar nyelv a finnugor nyelvcsaládba tartozik.
Egy kis propagandának is jutott hely az új törikönyvekben, a 24.hu szúrta ki, hogy a Szent Erzsébet jócselekedeteiről szóló részbe bekúszott az Erzsébet-program is.
A tanárok és szakemberek szerint a legnagyobb probléma azonban még mindig maga a NAT, és az, hogy a tanároknak még csak tankönyvválasztási lehetőségük sincs.