Egy önkormányzat és a lakók között ritkán szokott konfliktusforrás lenni, ha a településvezetés belevág egy belterületi földút leburkolásába. Azok, akik egy ilyen út mellett laknak, tehát rendszeres használói annak, a képzeletemben egyenesen a beruházás legnagyobb nyerteseiként tűntek fel eddig.
Egy Budapest XVIII. kerületében, Pestszentlőrincen játszódó sztori pont az ellenkezőjéről szól.
A város egyik megmaradt belterületi erdője, a Halmi-erdő ferihegyi reptérhez közelebb eső szélén húzódik a Flór Ferenc utca, ami egyben a kilencvenes években épült Malév lakótelep legszélső utcája.
Ahogyan a képen látható, az utca egy földút, amit gyalogosokon, futókon és kerékpárosokon kívül autóval leginkább csak az a néhány lakó használ, akik az utcában álló házaik hátsó kertjeit szeretnék megközelíteni.
A Flór Ferenc utcát most, nyolc másik útszakasz mellett, nagyjából 564 millió forintból szilárd útburkolattal látná el a XVIII. kerületi önkormányzat. Ráadásul a beruházás költségéből 322,5 millió forintot az állam finanszírozna, vissza nem térítendő támogatás formájában.
Az önkormányzat településfejlesztési és fenntartható fejlődési bizottsága február 25-én döntött a pályázati anyag képviselő-testület elé terjesztéséről, a képviselő-testület pedig február 27-i ülésén fogadta el a határozatot a pályázat benyújtásáról. A megpályázott forrást meg is nyerte az önkormányzat: a projekt megvalósítási határideje 2022. december 31.
Csakhogy az érintett lakosok közül egy kritikus tömeg nem akar szilárd útburkolatot a Flór Ferenc utcára.
Az utca lakóinak egy része egy március 3-i lakossági fórumon értesülhetett az önkormányzat szándékáról, amelyet a momentumos Nagy Károly, a terület egyik önkormányzati képviselője hirdetett meg a választókörzetében élő érintetteknek a saját Facebook-oldalán.
A képviselő a fórumról a nyilvános Facebook-oldalán két posztban is megemlékezett. Az egyikben elmesélte: úgy látja, az érintett lakók fő aggodalma, hogy az új, burkolt út miatt megnő a Flór Ferenc utca átmenőforgalma, a másikban már megnyugtatta a helyieket: az erdő közelsége és a kertvárosi hangulat miatt az önkormányzat sem szeretné ezt. „A tervek egy sétányról szólnak, amely nem aszfalt borítású”- írta.
Nagy azt is megígérte a lakosságnak, hogy az önkormányzat csak akkor valósítja meg a beruházást, „ha erről valamiféle konszenzus alakul ki”.
„Tehát ha a lakosok több mint fele arról nyilatkozik, hogy nem szeretné az új terveket, akkor nem fogjuk megvalósítani ezt a félmilliárdos beruházást”
- írta a posztban az önkormányzati képviselő.
Most július eleje van, a projekt nem állt le: a 18. kerületi Kormányhivatal már kiadta az útépítés engedélyt. Az érintett lakók egy kritikus tömege pedig úgy érzi,
színjáték volt csupán az ígéret, hogy a lakók támogatása nélkül nem lesz útburkolás.
Több oka van annak, hogy így éreznek. Az említett fórum után az önkormányzat tényleg tett lépéseket, hogy az érintett lakosok véleményét megismerje: május 18-án Szaniszló Sándor DK-s polgármester szignójával ellátott tájékoztató levelet, és mellékletként egy kitöltendő nyilatkozatot küldött ki az érintett ingatlantulajdonosoknak az önkormányzat.
Ebben a polgármester azonban már tényként közli velük, hogy az önkormányzat március 26-án elnyerte a Flór Ferenc utca szilárd útburkolattal történő ellátásához szükséges állami forrást. Aki viszont a március 3-i fórumon elhangzott feltételek alapján sem támogatja az utca a leburkolását, az a csatolt nyilatkozat visszaküldésével jelezze ezt.
Aki azonban így tesz, az a nyilatkozat aláírásával tudomásul veszi, hogy „ha a Flór Ferenc utca útépítése nem kapja meg az érintett ingatlantulajdonosok többségi támogatását,
akkor a későbbiekben az önkormányzat már csak saját forrásból tud utat építeni, melynek költségét (...) részben vagy egészben az érintett ingatlanok tulajdonosaira átháríthatja.”
A levelet látva 54 lakó május 25-én levelet írt az önkormányzatnak, amelyben kifogásolják, hogy ha az érintettek véleményét szeretné felmérni a kerület, akkor miért csak azoknak kell nyilatkozniuk, akik nem támogatják a beruházást. Arról is írtak, problémásnak tartják, hogy az önkormányzat minden lakóról, aki nem küldi vissza a nyilatkozatot, azt feltételezi, hogy egyetért az útépítéssel. Főként úgy, hogy szerintük a több mint hatszáz címzettből alig száz tulajdonos közvetlenül érintett a beruházásban.
A levélből, amit e-mailben kaptunk meg az egyik lakótól, kiderül, az érintettek nem csak a forgalomnövekedéstől tartanak, hanem féltik azt a
„közel 5 ezer négyzetméter alapterületű, több mint 100 fával, bokorral, cserjével, fűvel borított, parkosított, rendezett területet”
amit fel kellene számolni az útépítés nyomvonala miatt.
A most meglévő földút széltében több mint fele ugyanis a Halmi-erdőt kezelő Pilisi Parkerdő Zrt. területén fekszik, az útburkolási pályázat pedig kifejezetten önkormányzati kezelésű utakra vonatkozik. Az új, szilárd burkolatú úttest ezért a tervek szerint a mostani út felénél kezdődne, és újabb önkormányzati területet foglalna el. Ezt a területet viszont az itt élők már évtizedek óta saját erőforrásokból tartják karban: fákat, bokrokat ültettek rá, parkosították, locsolják. A fás-bokros sáv egyfajta védősávot is jelent száraz időben az út pora ellen. A helyiek szerint nagyobb része most az útépítés áldozata lenne.
Ugyanilyen okokból utasította el már 2015-ben is a lakosság a Flór Ferenc utca leburkolását, amit az akkor még fideszes vezetésű önkormányzat kezdeményezett. A most beígért sétaút helyett még aszfaltutat tervező projektet akkor ellenzéki és lakossági nyomás hatására visszavonták, a lakók pedig azt hihették, egyértelmű üzenetet küldtek arról, hogy nem akarják az új utat.
Annál inkább meglepődtek, amikor az önkormányzat közéléséből és a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéből is kiderült, hogy most minden, a testületben ülő pártfrakció megszavazta a tudtuk nélkül azt a pályázati koncepciót, amely az utcájuk leburkolását is tartalmazta.
A Flór Ferenc utcában lakó Főző György a 444-nek elmondta, a polgármester tájékoztató leveléből nem tudott mást kiolvasni, minthogy az önkormányzat valódi közvélemény-kutatás helyett megpróbálná belekényszeríteni az érintetteket a beruházás támogatásába, amire a kerület - a megkérdezésük nélkül - forrásért pályázott.
„Közölni, hogy most ellenkezhetsz, de akkor később lehet, hogy neked kell kifizetned a költségeket, számomra nem értelmezhető másként, mint az emberek zsarolása”
- magyarázta. Az elutasító levelet ráadásul a járványveszély idején kellett postán visszaküldeni, amitől érthető okokból tartózkodtak főleg az idősebb lakók - tette hozzá.
A XVIII. kerületi önkormányzat, látva a lakossági ellenállást, tájékoztató kampányba kezdett a beruházás előnyeit hangsúlyozva. Az utca lakóihoz a napokban szórólapokat juttattak, amelyek az ügyről terjedő „hazugságokat” teszik helyre:
A lakók egy része szerint azonban az önkormányzat állításai több ponton félrevezetőek.
A városvezetés állításával szemben ugyanis a jogerős építési engedély szerint nem épített, elmozdíthatatlan útakadályokkal tiltaná ki a forgalmat az utcából, hanem mobil virágládákkal, a zsákutcás szakaszokat pedig táblával jelölnék. Közben szerintük ugyanezen nyilvános tervek szerint a sétány nagy teherbírású útalappal készülne, ami az autós terhelést is lehetővé teszi, ráadásul 4,25 méter szélesre tervezik, ami bőven lehetővé teszi, hogy autók is elférjenek rajta. A lakók szerint tehát nincs rá garancia, hogy az utca funkcióját nem változtatja meg a jövőben az önkormányzat. Arról pedig, hogy az önkormányzat 1000 négyzetméteren fák „visszaültetését” ígéri, ők csak a szórólapról értesültek, az emlegetett új terveket az önkormányzaton kívül még senki sem látta - írják más érvek mellett egy Facebook-posztban.
A XVIII. kerületi önkormányzat kérdéseinkre adott válaszaiban azzal védte a projektet, hogy azt a képviselő-testület ellenszavazat nélkül támogatta. A „demokratikus véleményalkotás szempontjából” ez a mérvadó a hivatal számára - írták. A lakók nyilatkoztatásának módját sem tartják problémásnak: a képviselő- testület „hivatalos döntése” mellett „kifejezetten arra volt kíváncsi Önkormányzatunk, hogy milyen mértékű a terv elutasítottsága” - tették hozzá.
Az önkormányzat közlése szerint az eredmények a következőképpen alakultak:
„A nyilatkoztatás szakasza már lezárult. A fent közölt eredmények tükrében ez a kérdés már eldőlt”
- hangsúlyozták, az ellenzőknek pedig azt ígérik, ugyanakkor a korábbi terveket „az építő jellegű észrevételeikhez igazítják” a következő hetekben. Arra a felvetésünkre, miszerint lehet-e a nem nyilatkozókat automatikusan a beruházás támogatóinak számítani, érdemben nem reagáltak.
Azt mindenesetre elismerte az önkormányzat, hogy a beruházás az eredeti tervek szerint tényleg annak az 5 ezer négyzetméteres zöldterületnek a kárára valósulna meg, amit a cikk elején említettünk. Ezért - állítják - a legfrissebb tervek szerint az érintett útszakaszon 1 méterrel keskenyebb burkolt út épül majd, és az ide tervezett „futófolyosó” is kikerült a tervekből. „Ezzel a megoldással a tervezett útfelület MALÉV lakótelep felőli széle további 4 méterrel kerül távolabb a kerítéstől” - ígérik. A jelenleg érvényes, már engedélyezett terveket azonban úgy kell módosítani az önkormányzat szerint, hogy az a pályázati feltételeknek is megfeleljen, és ne veszítsék el a már megítélt 300 millió forintos külső forrást.
Arra a kérdésünkre, hogy miért akkor kérdezték csak meg a lakosság véleményét a kérdésről, amikor a képviselő-testület már döntött a pályázásról az állami forrásra, és meg is nyerte ezt a bizonyos forrást, e-mailen küldött levelükben nem adtak érdemi választ. Azt írták, tévesen állítjuk ezt, hiszen március 3-án lakossági fórumot tartottak a kérdésről.
Ez valóban a pályázat eredményhirdetése (március 26.) előtti időpont,
de a pályázásról szóló februári döntést nem előzte meg, az érintett lakóknak erre már nem lehetett valódi befolyása.
Ezért nem tud jól kijönni a kialakult helyzetből a beruházást „a kerületiek közös érdekének” nevező XVIII. kerületi önkormányzat.