A járvány első heteiben, április 4-én jelentette be Gulyás Gergely kancelláriaminszter, hogy megfelezik a pártok állami támogatását, az így megspórolt összeget pedig a járvány elleni védekezési alapba utalják át.

link Forrás

Bár Gulyás azt mondta, hogy ezek nem visszamenőleges hatályú döntések, a gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a pártok a második félévben már egyáltalán nem kapnak költségvetési támogatást, azt ugyanis negyedévente, négy részletben elosztva kapják. Miután a januári és az április részlet még megérkezett, a 3. és a 4. részletet egyszerűen már nem fizeti ki az állam.

Gulyás indokolásként azt mondta, hogy a kormány magán kezdte a takarékosságot és az átcsoportosításokat, és közös teherviselésre köteleznek majd másokat is, így a pártokat, a multinacionális vállalatokat, a bankokat és az önkormányzatokat is.

„Csak így tudjuk biztosítani, hogy a védekezéshez és a gazdaság újraindításához szükséges források rendelkezésre álljanak” - indokolta Gulyás, aki ekkor összesen 663 milliárd forintra tette a járvány elleni védekezési alap teljes keretét. Miután ennek 0,2 százaléka jutott a pártokra, az már ekkor teljesen nyilvánvaló volt, hogy aligha az ebből befolyó 1,2 milliárd forint alapozta meg a gazdaság talpraállítását. A Gulyás által ekkor említett multik 36 milliárd forintot, a bankok 55 milliárd forintot toltak be az alapba pluszként, az önkormányzatoktól pedig 34 milliárdot vontak el a gépjárműadó elvételével.)

A gazdasági helyett nyilvánvalóan politikai lépést a félpénzen maradt pártok is csak visszafogottan kritizálták első reakcióikban, hiszen támogatásuk megnyirbálása aligha háborítja fel a közvélemény jó részét. És miközben papíron a Fidesz jár a legrosszabbul, Kocsis Máté, a párt frakcióvezetője kiállt a döntés mellett.

link Forrás

A pártoknak jutó éves támogatások így néznek ki, ennek a felét vonta el a kormány:

• Fidesz 968 millió forint
• Jobbik 510 millió forint
• MSZP 305,5 millió forint
• LMP 218 millió forint
• DK 207 millió forint
• KDNP 180 millió forint
• Párbeszéd 91 millió forint
• Momentum 44,3 millió forint
• Magyar Kétfarkú Kutyapárt 24,6 millió forint
  

A Fidesznél aligha tartottak válságtanácskozást, hogy akkor miből oldják meg üzeneteik eljuttatását a választóikhoz, arra bőven alkalmasak a kormány több tízmilliárd forint közpénzből - a járvány idején is - futtatott hirdetései, a nemzeti konzultáció és a szintén közpénzből megtámogatott kormánypárti médiabirodalom.

Kérdésünkre, hogy hogyan érinti az elvonás a pártot, azt a választ kaptuk, hogy „jól látható, hogy a járvány milyen durva gazdasági következményekkel jár, munkahelyek ezrei kerültek veszélybe. A kormány célja, hogy megóvja a magyar emberek egészségét és a munkahelyeket, a terhekből viszont mindenkinek ki kell vennie a részét, a pártoknak is. A Fidesz idén összesen 967,8 millió forint állami támogatást kap, időarányosan a felét vonják el a koronavírus-járvány negatív hatásainak csökkentése érdekében.”

A KNDP-t is kérdeztük, tőlük sajnos nem kaptunk választ. Feltételezhető, hogy hasonló a véleményük, mint a Fideszé.

Az ellenzék nehezebben oldja meg a félpénzes működést

Az ellenzéki pártok közül a Jobbiknak jár a legnagyobb támogatás, ennek felét, 254 milliót nem kapnak meg idén. Megkeresésünkre a párt azt írta, hogy „egyértelműen látszik, hogy az Orbán-kormány bünteti az ellenzéket az október 13-i bukásukért, kiemelten igaz ez a Jobbikra. Minden eszközzel próbálják ellehetetleníteni a működésünket: a támogatások megvonásától kezdve egészen odáig, hogy minden eszközzel próbálnak elhallgattatni minket”.

A Jobbik anyagi helyzetét már 2017 decemberben megrendítette, hogy az Állami Számvevőszék 660 millió forintra büntette őket a Simicska Lajostól kapott plakáthelyek miatt. A részletekben befizetett törlesztés éppen most járt le.

Arra a kérdésre, hogy az állami támogatás elvonása hogyan érinti a pártot, azt válaszolták, hogy „az elmúlt években az Állami Számvevőszéki büntetés után megtanultunk túlélni. Ez az elvonás szigorú gazdálkodásra szorít bennünket az elkövetkező fél évben is. Továbbá úgy, ahogy eddig, számítunk adományok érkezésére, emellett képviselőink is támogatják a párt működését”. Miután idén már nem kapnak támogatást az államtól, újratervezték az idei költségvetésüket, optimalizálták a kiadásaikat. Több nagy rendezvényt nem tartottak meg, igaz, a vírushelyzet miatt erre nem is lett volna lehetőségük.

A DK már a 2022-es választásokra készült volna

103,5 millió forintot vont el a kormány a Demokratikus Koalíciótól. Sebián-Petrovszki László pártigazgató szerint nyilvánvalóan politikai motiváció volt a pártok támogatásának megfelezése mögött, amivel még nehezebb helyzetbe lehet hozni az ellenzéki pártok. Ők tavaly teljesen kiköltekeztek a két nagy kampányban (EP- és önkormányzati). Azzal számoltak, hogy az idei egy konszolidációs év lesz, visszafizetik a felvett kölcsönöket, elkezdenek felkészülni a 2022-es kampányra, lecserélik a kitelepülésekkor használt leharcolt sátraikat és pultjaikat, kommunikációs képzéseket indítanak a kiválasztott jelöltjeiknek, csapatot építenek köréjük. Erre most nem lesz pénzük, ahogy az egy-egy hónapos minikampányokra sem, és ez már hatással lesz a 2022-es választásokra is, miközben Sebián-Petrovszki szerint a Fidesz olyan törvényeket hoz, amivel feltőkésíti a helyi bázisát a választásokra.

A DK közben az Állami Számvevőszékkel is vív. Az ÁSZ a 2017–2018-as évek elszámolását várja a párttól, a DK viszont arra hivatkozik, hogy a székházukban keletkezett másfél évvel ezelőtti tűzben megsemmisült iratok miatt ennek nem tud eleget tenni. Az ÁSZ ezért még májusban időlegesen felfüggesztette az állami támogatás folyosítását.

Az MSZP szerint az önkormányzatok sarcolása az igazán elfogadhatatlan

Az MSZP-től 153 millió forintot vontak el. A nekünk küldött válaszukban nem utalnak arra, hogy ez megrendítette volna a pártot: „az MSZP zavartalanul végzi továbbra is a munkáját a magyar emberek életének, egészségének és biztonságának védelmében”.

Azzal folytatták, hogy „a részvételt a közteherviselésben az MSZP már az elvonásról szóló döntés előtt elkezdte, hiszen politikusaink már korábban is anyagilag és önkéntes munkával is hozzájárultak a védekezéshez”. Azt azért hozzáteszik, hogy „még mindig nem késő, hogy az elmúlt 10 év kegyeltjei, oligarchái a válság terheinek viseléséből kivegyék a részüket”.

Az MSZP teljesen elfogadhatatlannak nevezte ugyanakkor, hogy „az önkormányzatok pénzügyi mozgásterét a veszélyhelyzet alatt szűkítették, mivel azok is a frontvonalban harcoltak, nagyon sok plusz védelmi feladatot láttak el, olyanokat is, amelyekre a kormány nem képes vagy nem hajlandó”. És elfogadhatatlan nevezték azt is, „ahogyan a kormány tovább sarcolja a településeket a veszélyhelyzet megszűnése után is, hiszen a koronavírus nem tűnt el, a fertőzés kockázatai továbbra is fennállnak, ezért a sikeres védekezés biztosításához az önkormányzatoknak többletforrásokat kellene inkább adni, nem pedig elvenni tőlük”.

Párbeszéd: A szolidaritás álcája mögé bújó Orbán

Óriási, indokolatlan, politikai alapú. Így minősítette az elvonásokat a Párbeszéd. Szerintük a Fidesz és az Orbán-kormány célja az, hogy blokkolja működésüket, mert a miniszterelnök képtelen tudomásul venni az október 13-i önkormányzati választás eredményét, azt, hogy a párbeszédes Karácsony Gergely vezetésével visszafoglalták Budapestet és ellenzéki irányítású lett megannyi vidéki város.

Mint írják, „a szolidaritás álcája mögé bújó Orbán bosszúját bizonyítja az is, hogy a koronavírus-járvány alatt is szórja az extra milliárdokat a NER-lovagoknak és a közérdek szempontjából felesleges projektekre, miközben – a Fidesz által hozott törvények miatt – a pártok szinte kizárólag állami támogatásból élnek, csak magyar magánszemélyektől fogadhatnak el pénzt”. Eközben a kormány a gigantikus sportberuházásokat érintetlenül hagyta, az egyházak sem szálltak be a járvány elleni küzdelembe, és csak szúnyogcsípés mértékű elvonással sújtották a bankokat vagy éppen a multinacionális kereskedelmi láncokat.

A párttól 45,4 milliót vonnak el, ami válaszaik szerint rendkívül negatívan érinti a működésüket, mert számos folyó kötelezettségük is van. „Ezeken túl szinte semmi másra nem jut pénz: politikai akciókat, rendezvényeket, tüntetéseket, időközi és előválasztást, az alapjövedelem-kampányunkat csak adományokból lesz lehetőségünk finanszírozni” - írják.

Az elvonás hírére azonnal leállítottak minden, nem létfontosságú kiadást. Emellett tagi és magánadományokból finanszírozzák a minimális működésüket, illetve a törvény adta finanszírozási lehetőséget veszik igénybe. Adománygyűjtő-kampányokat is indítanak, „és ebben a helyzetben is mindent megteszünk azért, hogy folytatódjon az élelmiszer-, eszköz- és tüzelőosztást célzó, évek óta futó Tenni kell!-kampányunk, amely a járvány idején maszk-, védőfelszerelés- és fertőtlenítőszer-osztással is bővült”.

LMP: Mészáros és Tiborcz támogatását is a felére kellett volna csökkenteni

Az LMP-től 109 millió forintot vonnak el, ami „nyilvánvalóan rosszul érinti a párt működését”. Azt írták, hogy nagyon szigorú intézkedésekkel tudták csak a párt költségvetési egyensúlyát fenn tartani, egyáltalán a működőképességet stabilizálni.

Az LMP szerint „ha a pártok támogatását felére csökkentették, amelynek egyébként gazdaságpolitikai szempontból alig van jelentősége, akkor nyugodtan be lehetett volna nagyobb kört is vonni, olyanokat, ahol valóban jelentős források mennek el. Ugyanilyen arányú és mértékű szolidaritást vártunk volna el a kormányzati szereplőktől és kedvezményezettektől: Mészáros és Tiborcz támogatását is a felére kellett volna csökkenteni (kezdve a Budapest-Belgrád vasúttól a kikötőépítésen át a szálloda-, vagy motorversenypálya fejlesztésekig). Minden indokolatlan és nem időszerű nagyberuházást le kellett volna állítani. Szigorú ellenőrzést vártunk volna el azoknál a projekteknél, amelyeket leállítani már nem lehetett”.

Momentum: Nem a NER-oligarchákra kellene költeni

Nincs a parlamentben, de a választási eredményei alapján jár az állami támogatást a Momentumnak és a Kétfarkú Kutyapártnak is.

A Momentumnál ez évi 44 millió forint, ennek a felét bukják. Átgondolják a kiadásaikat, bár - mint írják - hozzászoktak ahhoz, hogy minimális pénzből, a tagok önkéntes munkájával építkeznek, a Nolimpiát is 0 forintos támogatással vitték végig, „így úgy gondoljuk, meg fogjuk tudni oldani a helyzetet”.

Szerintük „adott esetben még indokolható is lehetne, hogy mindenki kivegye a részét a járvány elleni védekezésből. De az azóta is tapasztalható kormányzati döntések is azt mutatják, hogy ennek az elvonásnak a mögöttes szándéka sokkal inkább az ellenzéki pártok nehezebb helyzetbe hozása. Ha valóban forrást szeretnének teremteni a védekezésre, akkor nem költenének 700 milliárdot a Budapest-Belgrád vasútvonalra, a turizmus megmentésére szánt 85 milliárdot nem a NER-oligarchák luxusszállodáinak építésére fordítanák ,és nem most csoportosítanának át több, mint 50 milliárdot sportberuházásokra”.

Kétfarkú: Lehet, hogy Soros-pénzt nyomtatunk

Tőlük 12 milliót vonnak el. A Kétfarkúnál megjegyezték ugyanakkor, hogy bár a pártok állami támogatásának a felét valóban elveszik, de a pártalapítványok megkapják az államtól a pénzüket. Márpedig az nagyobb összeg, mint ami direktben a pártoknak megy, náluk például a kétszerese. De persze a 11 milliós az elvonás is rosszul érinti őket, „el kell halasztanunk a pályázatot kb. fél évvel, amit minden évben ki szoktunk írni civil szervezetek és magánszemélyek számára mindenféle értelmes célokra”.

Azt írják, hogy „még egyeztetünk ügyvédeinkkel, hogy esetleg pótoljuk-e a pénzt Soros pénz nyomtatásával”.

Amihez nem nyúltak

Ahogy a Kétfarkú is utalt rá, a holdudvar fenntartásában fontos pártalapítványok költségvetését valóban nem nyirbálták meg, így maradt

• a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány (Fidesz) mintegy 1,47 milliárd forintja
• a Gyarapodó Magyarországért Alapítvány (Jobbik) 702 milliója,
• a Táncsics Mihály Alapítvány (MSZP) 359 milliója,
• az Ökopolisz Alapítvány (LMP) csaknem 213 milliója,
• az Új Köztársaságért Alapítvány (DK) 194,5 milliója,
• a Barankovics István Alapítvány (KDNP) 150 milliója,
• a Megújuló Magyarországért Alapítvány (Párbeszéd) 27,5 millió forintja
• Az Indítsuk Be Magyarországot Alapítvány (Momentum) 74,2 milliója,
• a Savköpő Menyét Alapítvány (Magyar Kétfarkú Kutyapárt) 41,3 millió forintja.

Azt engedélyezték, hogy idén ebből a pártok magukra is fordíthassanak pénzt.

Mindeközben a kormány ilyen tételekre is költött a gazdaságvédelmi alapból:

• 6,6 milliárd a Honvéd-stadionra
• 2,6 milliárd a szombathelyi fociakadémiára
  
• 82 milliárd a Budapest-Belgrád vasútvonalra

A Portfolió múlt heti gyűjtése szerint a kormány az időközben 923 milliárdra feltolt Gazdaságvédelmi Alapból már 872 milliárdot elköltött, vagyis a teljes összeg 95 százalékát.