A plakátháború mutatta meg, mire képes az apparátus, ha a Fidesz egy kicsit is fenyegetve érzi magát

A kormánypártok szabálymódosítások és adminisztratív trükkök sorozatával reagáltak Simicska Lajos és a Jobbik összeborulására. Az ebből kipattant háború alig kilenc hónap alatt odáig jutott, hogy az Állami Számvevőszéket 27 év után elkezdte zavarni, hogy a pártok túlköltekezik magukat, és akkora bírságokat szórt ki hat ellenzéki pártra, hogy azoknak a választási szereplése is kérdésessé vált. Persze a Fidesz ellenőrzéséig nem jutottak el. 

A plakátháború jól megmutatta, hogy mekkora erővel képes felpörögni az állami apparátus, ha a Fidesz kicsit is fenyegetve érzi magát:

  • a fideszes képviselő által vezetett NAV iratokat foglalt le;
  • a fideszes többségű parlament teljesen alkotmányellenesen feles többséggel fogadott el egy kétharmados szabályt;
  • a fideszes köztársasági elnök ezt aláírta;
  • a Polt Péter által vezetett ügyészség nyomozott;
  • a minisztérium akkor szigorított, amikor lehetett látni, hogy büntetések lesznek;
  • a volt fideszes képviselő által vezetett Állami Számvevőszék pedig bírságolt.

A győzelem pedig olyan elsöprő volt, hogy a héten a kormánypártnak is ki kellett hátrálnia belőle, különben nem lenne kik ellen választást nyernie. 

Szerdán a Nemzetgazdasági Minisztérium nagyvonalúan részletfizetést és halasztást kínált a megbüntetett pártoknak, mintha egy félreértésről lenne szó. 

Pedig ha végignézzük a plakátháború állomásait, alig volt olyan helyzet, amit ne a nehéztüzérséggel akartak volna megoldani. 

2017. tavasz: kihúzták a gyufát

Tavaly áprilisban jelentek meg az első olyan jobbikos hirdetéseket Simicska Lajos plakáthelyein, amik azt üzenték, hogy Orbán Viktor és a körülötte keringő Mészáros Lőrinc, Rogán Antal és Habony Árpád lopnak. Nem meglepő módon a plakátokon szereplők ezen nagyon felhúzták magukat. 

A Jobbik plakátja.Fotó: 444

2017. június 8.: bevetik a NAV-ot

Júniusban a NAV már költségvetési csalás miatt indított nyomozást Simicska Lajos plakátcégei, a Publimont Kft. és Mahir Cityposter Kft. ellen. Később az Állami Számvevőszék valószínűleg ez alapján büntette meg a Jobbikot. 

2017. nyár eleje: kétharmad sem kell, ha az elnök bármit aláír

Miközben a NAV Simicska plakátcégei ellen nyomozott, a Fidesz csak lex Csicskaként beterjesztett egy  törvényjavaslatot arról, hogy kampányidőszakon kívül ne lehessen a pártok vagy a kormány érdekeit szolgáló plakátokat kihelyezni. Mivel a módosítás a pártok működését is érintette volna, kétharmados támogatás kellett volna hozzá, amit június közepén egy szavazat híján elbukott a Fidesz. De a kormánypártokat nem hozta zavarba, pár nappal később a településkép védelméről szóló törvénybe csomagolták a plakátszabályokat, amihez már a feles többség is elég volt. 

Hiába figyelmeztettek az alkotmányjogászok arra, hogy alkotmányellenes, ha feles többséggel szavaznak a pártok működéséről, a pártok gazdálkodására vonatkozó szabályozáson csak kétharmaddal lehet változtatni, feles többséggel nem, Áder János szemrebbenés nélkül aláírta a törvényt. Persze az ellenzéki pártok egyből bejelentették, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak a trükközés miatt, de ha hónapokkal később a testület el is kaszálja a törvényt, az a kampányt már nem befolyásolja. 

2017 nyár vége: Simicska és a Jobbik trükközni próbálnak

De a plakátok a törvény hatályba lépése után sem tűntek el az utcákról, mivel ugyanúgy Simicska plakáthelyein, de már jobbikos logó nélkül újra megjelentették őket. A Jobbik és Simicska cégeinek magyarázata szerint egy magánmegrendelő érezte fontosnak, hogy a kampány folytatódjon. 

Ezzel párhuzamosan a Jobbik a szigorítást azzal próbálta megkerülni, hogy szeptemberben több mint 1000 saját plakáthelyet szerzett magának, amiken újra megjelenhettek az Orbánékat letolvajozó hirdetések. Kezdetben a párt titkolta, hogy kitől vették a felületeket, de nem volt nehéz kitalálni, hogy azokat Simicska Lajos cégei nagyon kedvező feltételekkel adták át. Ezeket a párt később visszaadta az oligarchának

Fotó: Vona Gábor/Facebook

Lázár János utasítására a kormányhivatalokban külön plakátkommandók alakultak, hogy ellenőrizzék, hogy bukkannak fel a politikai plakátok. Szeptember végén pedig országszerte elkezdték eltávolítani a jobbikos plakátokat az utcákról. 

2017. október 3.: az ÁSZ feljelenti a Jobbikot

Bár a tolvajozós plakátok eltűntek az utcákról, a plakátháború október 3-án újabb fokozatra kapcsolat, amikor az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is beszállt a küzdelembe, és feljelentést tett a Jobbik ellen

Tüntető Domokos fideszes plakátjával a Jobbik tiltakozásán.Fotó: Czinkóczi Sándor/444

Az ÁSZ a nyár végén kezdte meg a Jobbik a 2015-2016-os működésének menetrend szerinti ellenőrzését, amit előre be is jelentett. Csakhogy váratlanul bejelentették, hogy a vizsgálatot 2017 első félévére is kiterjesztik. Ráadásul ezt csak egy nappal a helyszíni ellenőrzés előtt egy nappal közölték, ezért a párt nem tudta odaadni az adatokat. Az ÁSZ pedig az ötnapos határidő lejárta előtt lezárta az adatkérést, majd október 3-án azzal jelentette fel a pártot, hogy nem volt együttműködő és akadályozta az ellenőrzést. Másnap a Jobbik frakcióvezetője hiába jelent meg az ÁSZ székházánál a kért iratokkal, a hivatal megtagadta azok átvételét. 

2017. október 6.: Varga Mihálynak eszébe jut, hogy szigorítani kell 

Ha ez eddig csak volt fideszes képviselő által vezetett, állami hivatal akadékoskodásának tűnt volna, Varga Mihály minisztériumának pont aznap jutott eszébe, hogy szigorítani kellene a szankciós lehetőségeken, amikor az ügyészség nyomozást rendelt el Jobbik ellen.  

Fotó: Magyar Közlöny

Az NGM úgy módosította a pártok állami támogatásáról szóló rendeletét, hogy valamelyik a gazdálkodása során törvényt sértett, akkor a bíráság összegével csökkentik a központi költségvetésből való támogatását, és ha nem fizeti be a bírságot határidőre, a behajtásra bevethetik a NAV-ot.

2017. december 6.: Gigabüntetések, amik ellen fellebbezni sem lehet

Így a Jobbiknak nem maradt sok lehetősége, amikor az ÁSZ december 6-án 331 millió forintos tiltott finanszírozással vádolta meg, amivel ugyanennyi támogatásmegvonás is jár, vagyis a párt 660 millió forintot bukott volna közvetlenül a választások előtt. 

Mivel ez volt az első alkalom, hogy egy állami bekeményített egy párttal szemben, csak most derült ki, hogy a törvények alapján az ÁSZ döntése ellen még csak bírósághoz sem lehet fordulni

Persze az Alkotmánybíróságon ezt a jogszabályt is meg lehet támadni, de a választásokig már ez sem hoz változást. Nemhogy a joghézagot nem kezelték, de az ÁSZ decemberben még rá is kapcsolt, és a Jobbik után öt másik ellenzéki pártot, az LMP-t, a DK-t, a Liberálisokat, az Együttet és a Párbeszédet is megbüntette. Náluk nem a nyomott áron kapott plakátokat, hanem az irodabérletek miatt büntettek 5 és 10 millió közötti összegben. Pedig ugyanezekkel a szerződésekkel az ÁSZnak korábban még semmi baja sem volt. Fellebbezni ők sem tudnak. 

2017. december 8.: az ÁSZ szerint korábban senki sem trükközött

Miközben kiderült, hogy a szakítás előtt még a Fidesz is óriási kedvezményeket kapott Simicska Lajos plakátcégeitől, a kormánypárt kimaradt sorból. Bár a pártok túlköltekezése évek óta nyílt titok volt, az ÁSZ szóvivője az ATV-n mégis azt magyarázta, hogy a korábbi kampányok vizsgálatánál semmilyen szabálytalanságot nem találtak. 

2018. január 9.: nem akarnak fizetni

Miközben az ÁSZ még azokat a bizonyítékokat sem hozta nyilvánosságra, ami alapján a büntetést kiszabta, január 8-án 15 napot adott a Jobbiknak, hogy befizesse a büntetését. Bár az Együtt kivételével az összes párt beleállt, hogy nem fogadják el a büntetést, de kikerülni pont Varga Mihály októberi szigorítása miatt nem tudják. 

2018. január 10.: az NGM részletfizetést és halasztást ajánl, ha elismerik a büntetést

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerdán bejelentette, hogy egyeztetést kezdeményezett a NAV és a Magyar Államkincstár vezetőivel, hogy biztosítsanak  féléves felkészülési időszakot az érintett pártoknak, és kérelemre ajánljanak  részletfizetési lehetőséget. A NAV pedig ne hajtsa be a büntetéseket. 

A pártok csapdának tartják az ajánlatot