A Fidesz tizenegyéves programját szavaztatná meg az MSZP

Pénteken és szombaton rendkívüli EU-csúcsot tartanak Brüsszelben, ahol a lehető legfontosabb témáról lesz szó:

a pénzről.

Ezen a csúcson próbálják a tagállamok vezetői elfogadni a következő 7 év költségvetését, és a közel ugyanekkora összeget kitevő gazdaságélénkítő csomagot, amit a járvány nyomában alakuló válság kezelésére raknának össze.

Utóbbi nem csak rendkívüli, 750 milliárd eurós összege miatt figyelemre méltó, hanem azért is, mert az Európai Unió története során először hitelt venne fel, és abból osztanák szét. Brüsszelben azt találták ki, hogy a mentőcsomagot beépítik a következő költségvetésbe, és ezért egyszerre szavaznak majd a tagállami vezetők kettőről. Mivel a költségvetés elfogadásakor minden országnak vétójoga van, ezért komoly viták várhatók, és nem is valószínű, hogy az eheti ülésen sikerül végleges döntést hozni.

Itt írtunk részletesen arról, hogy a magyar kormánynak mi a baja az óriási csomaggal, most csak a lényeget ismételjük meg: eddig az EU szegénységi alapon osztott vissza nem térítendő támogatásokat, és ez alapján Magyarországnak a kiosztott pénz mintegy 7 százaléka jutott. A járvány okozta válság kezelésére járó csomagot viszont eladósodottsági és munkanélküliségi adatok, illetve az aktuális válság okozta károk mértéke alapján osztanák el, és így Magyarországnak várhatóan csak 2,5 százalék jutna belőle.

A magyar kormány szerint elfogadhatatlan, hogy Magyarországnál gazdagabb államok többet kapjanak, illetve az is, hogy az kapjon többet, aki nem spórolt eléggé az elmúlt években, illetve ahol több gondot okozott a járvány - azaz Orbánék értelmezése szerint nem védekeztek megfelelően.

A csomag megtervezésében az volt az EU vezetőinek, és az elképzelést támogató német és francia kormánynak a fő törekvése, hogy az eurózóna egyben maradjon, és ennek érdekében elsősorban Olaszországot és Spanyolországot kimentsék a bajból.

A magyar kormány azt is utálja, hogy egyes tagállamok ragaszkodnának ahhoz, hogy az Európai Bizottság ajánlásaihoz igazodva kelljen elkölteni a pénzt, és még ennél is jobban aggasztja a kormányt, hogy a legtöbb nyugati ország (például Németország és Franciaország) jogállamisági kritériumokat is meghatározna.

Hogy ezekben a vitákban Orbán megmakacsolhassa magát a brüsszeli csúcson, rendkívüli ülésre hívták össze a magyar parlamentet e hét elejére, hogy a képviselők megszavazzanak egy parlamenti határozatot, ami kötött mandátumot ad a miniszterelnöknek. Bár jogi következménye nem lenne, ha Orbán mégis engedne ehhez képest, de hivatkozási alapnak használni mindenképpen tudja majd.

A határozat pontjai a következők (az egyes pontok mögé a 444 magyarázatait biggyesztettük):

• Az Országgyűlés felhívja Magyarország Kormányát, hogy az Európai Tanácsban a Következő Nemzedék (Next Generation) EU Eszköz [ez a mentőcsomag magyar neve - szerk.] és az uniós Többéves Pénzügyi Keret (MFF) [ez a következő költségvetés neve - szerk.] elfogadása során a következő alapelvek szerint járjon el:
• - az azonos helyzetben lévő tagállamoknak azonos elbánásban kell részesülniük;

Ez elég elmaszatolt kritérium, valószínűleg arra jó, hogy Orbán azt mondhassa a neki nem tetsző részekre, hogy "kettős mérce", és akkor ezért ne szavazza meg.

• - a gazdagabb tagállamok polgárai ne kapjanak több támogatást, mint a szegényebb országok polgárai;

Ez igen kemény feltétel, és nagyon nehéz lesz elérni a teljesítését, még akkor is, ha nyilván a lakosság nagysága arányában értelmezendő a "több támogatás", nem pedig a konkrét összegek alapján. A mostani javaslat alapján ugyanis a mentőcsomag legalább felét a déliek, elsősorban Olaszország és Spanyolország, illetve Portugália, Görögország, Málta és Ciprus vihetné el. Az egész mentőcsomag lényege pont az, hogy ezek az országok ne menjenek csődbe. És mivel ezek az országok gazdagabbak, mint Magyarország, aligha lehet úgy átírni a szabályokat, hogy a délieket is kimentsék, de a szegényebb országok se kapjanak összességében náluk kevesebbet.

Teljesen azonban mégse megy szembe a magyar parlamenti szöveg az uniós tervben lévő lehetőségekkel, csak átalakítaná a pénz elosztásának a formáját. A trükk ott van, hogy a "támogatás" szó szerepel a szövegben. A mentőcsomagnak ugyanis két része lenne, egy 250 milliárd eurós hitelkeret, és egy 500 milliárdos támogatási keret, ezekből áll össze a 750 milliárd. Itt tehát a magyar határozat csak a támogatási résszel foglalkozik.

Mivel az eurózóna országai szeretnék, hogy a 750 milliárd nagy része az euró stabilitását veszélyeztető déli államokhoz menjen, ezért a magyar igényt úgy lehetne kielégíteni, ha jelentősen növekedne a hitel aránya a támogatási keret arányához képest. És ez így már nem teljesen irreális követelés, mert az osztrák, holland, dán és svéd kormányok ("fukar négyek"-nek becézik őket) hasonlót akarnak, hiszen a támogatási részt a tagállamoknak közösen kell majd visszafizetniük, de amikor hitelből hitel lesz (azaz az Európai Bizottság kedvező kamatra felveszi, és így adja tovább, szintén hitelként a délieknek), azt a kedvezményezett kormánynak kell majd egyszer kiköhögnie, és itt csak kezesként jelenne meg a többi ország. Ha a támogatási rész aránya a csomagon belül kisebb lesz, akkor már könnyebb lesz abból ugyanannyit adni a keleti szegényeknek, mint a déli eladósodottaknak.

Hogy Orbán meg tudja-e ezzel a parlamenti határozatával tolni a fukarok szekerét, az persze egyáltalán nem biztos, mert a végső soron nekik is a bőrükre megy az euró stabilitása, vagyis nem engedhetik teljesen eladósodni az olaszokat és spanyolokat. Ráadásul utóbbiak már ezt a mostani felosztást is egy nehéz kompromisszumnak élték meg, a spanyolok például eleve azzal a tervvel kezdték a tárgyalásokat, amit a Fidesz Soros-terv 2-nek nevezett el, annak ellenére, hogy azt a madridi kormány találta ki (soha le nem járó eurókötvények kiadása), és Soros György csak arról írt cikket, hogy szerinte ez egy jó ötlet.

Mindenesetre látszik, hogy Orbán megpróbálja majd a hitel arányát növelni a csomagban, és a legutóbbi V4 csúcs utáni nyilatkozatok alapján a fukarokon kívül a cseh kormány is egyetért ezzel. Az eurót használó szlovákok már kevésbé, és a lengyelek is óvatosak, mert ők hatalmas kompenzációt kapnának a csomagból, minden bizonnyal azért, hogy komoly szavazati súlyukkal (40 milliós lakosság) ne tudják veszélyeztetni a tervet.

• - a folyamatban lévő, ún. „hetes cikkely szerinti eljárásokat” a Következő Nemzedék EU Eszköz és az MFF elfogadása előtt le kell zárni;

Ez sima zsarolása az EU intézményeinek, amiből még nagy viták következhetnek. Két ilyen eljárás van folyamatban (és több nem is volt soha az EU történetében), egy Lengyelországgal szemben, amit az Európai Bizottság indított, és egy Magyarországgal szemben, amit az Európai Parlament indított, és mindkettőnek az a lényege, hogy a kezdeményezők rendszerszintű rombolását látják a demokráciának az érintett országokban.

Az eljárás jelenleg azt jelenti, hogy néhány havonta kérdőre vonják a két ország egy-egy miniszterét jogállamisági ügyekben a tagállamok kormányainak a képviselői (államtitkárok vagy miniszterek) az általános ügyek tanácsa nevű ülésen. Magyarország leginkább Varga Juditot szokta ezekre a kihallgatásokra küldeni, aki ilyenkor rendre elmondja, hogy boszorkányüldözés áldozata.

Az eljárásokból elvben következhet a vizsgált ország szavazati jogának felfüggesztése is, de ettől nagyon-nagyon messze van mindkét eljárás. Viszont az a zsarolás, hogy nem lesz költségvetés, ha nem zárják le ezeket az eljárásokat, dacot is kiválthat a többi kormányból.

A nyugatiak abban bíznak, hogy a magyarok nem kockáztatják meg, hogy mindenki haragját magukra vonják egy vétóval; Orbán pedig valószínűleg a lengyel kormány támogatására számít, és arra is, hogy a leginkább szimbolikus eljárás kedvéért nem veszélyeztetik az EU működőképességét a többiek.

Leginkább a német kormánynak lesz kényelmetlen a helyzet, mert az EU soros elnökségét betöltő országként nekik kellene napirendre venniük a hetes cikkely eljárásainak lezárását vagy éppen folytatását. A németek eddig a keményen kérdező, Magyarországgal szemben kritikus szerepet vitték, és az eljárások továbbvitelét ígérték. Izgalmas lesz figyelni, hogy Orbán tényleg bátorkodik-e megvétózni az EU történetének legnagyobb mentőcsomagját és költségvetését az eljárás miatt, és hogy erre a fenyegetésre a többiek hogyan reagálnak majd.

• - politikai pártok és politikai tevékenységet végző, civilnek álcázott szervezetek uniós forrásból nem támogathatóak;

Itt Orbánék elébe akarnak menni annak a lobbinak, amit például Varsó, Prága, Pozsony és Budapest polgármesterei is erősen tolnak, hogy ne csak a nemzeti kormányok oszthassák szét az EU költségvetésből járó kohéziós támogatásokat, hanem közvetlenül Brüsszelnél is lehessen pályázni pénzekre, például civil szervezeteknek is.

• - a források politikai és ideológiai feltételekhez kötése – „jogállamiság” címszó alatt – elfogadhatatlan.

A legtöbb nyugati ország, élükön a németekkel és a franciákkal, szeretnék, ha 2021-től el lehetne vonni támogatási pénzeket azoktól az országoktól, ahol a demokráciát leépítik a kormányok. Hogy ez pontosan hogyan menne, az még kérdéses, több javaslat feszül egymásnak. Egyelőre annak van a legnagyobb esélye, hogy csak a tagállami vezetők kétharmadának támogatásával lehetne ilyen büntetést kiszabni, ami elég szigorú feltétel.

Itt a magyar parlament szövege keménynek látszik, de valójában kompromisszum készebb a szövegezés, mint a hetes cikkely esetében volt. Szó szerint ugyanis csak akkor zárja ki a jogállami feltételt, ha az "politikai és ideológiai" feltételt fedő "címszó" csupán. Azaz a becsületes, hátsó szándék nélküli jogállamisági feltételt nem zárja ki. Itt talán azért óvatosabb a Fidesz, mert túl sok szereplő elszánt már ebben az ügyben.

Az MSZP a régi Fidesszel reagált

A fenti határozatot teljesen átírná egy MSZP által benyújtott módosító, amit alapvetően Ujhelyi István EP-képviselő és Harangozó Tamás országgyűlési képviselő raktak össze.

• Ebben az első pontot, a hasonló helyzetben lévő államok hasonló kezeléséről szólót, szó szerint meghagynák.
• Második pontnak viszont azt raknák, hogy Magyarország ne kaphasson érdemben kevesebb kohéziós- és agrártámogatást, mint eddig. Vagyis nem a gazdagabb országoknak járó új támogatásokhoz képest, hanem az eddig ide jövő pénzekhez képest igényelnék a uniós pénzeket.
• Harmadik pontnak azt, hogy szociális ügyekre is sok pénz menjen az EU-s támogatásokból, például egészségügyre,
• Negyediknek, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez.
• Ötödiknek, hogy támogatják a jogállamisági feltételeket, de úgy, hogy ha büntetésből pénzt vennének el, akkor a kormánytól elvett összeget az ország önkormányzatai, vállalkozásai és civil szervezetei közvetlenül Brüsszeltől megkaphassák. Pont ezt lehetőséget tiltaná meg a fideszes változat.

E javaslatokat nyilván nem fogja megszavazni a Fidesz. Az ellenzéki párt kezdeményezésében az a ravaszság, hogy a határozat bevezetőjét és indoklását úgy írták meg, hogy lényegében szó szerint kimásoltak mondatokat a Fidesz 2009-es EP-választási programjából, az Igen, Magyarország többre képes címűből. (Utoljára akkor készítettek ilyen programot egyébként).

Abban még ilyen mondatok voltak: "Mi egy, a tagállamok együttműködését elmélyítő, belső kohézióját növelő, szolidáris, a politikai integráció irányába továbblépő, hatékony, a problémákra koncentráló uniót szeretnénk látni. Európa polgárainak jólétét és biztonságát a nemzetállami keretek ma már nem garantálják kielégítően."

Meg ilyenek: "Az Európai Uniónak jelenleg a gyengeségei közé tartozik, hogy nehezen tud a saját maga által vallott értékeknek és elveknek érvényt szerezni. Egy országnak, amíg csak törekszik az unió tagjává válásra, komoly feltételrendszernek kell eleget tennie a jogállamiság, a demokrácia, az emberi és kisebbségi jogok betartása terén. Tagként azonban már nincs ilyen szoros kontroll az országok felett. Ennek oka leginkább abban keresendő, hogy az unió intézményei félnek beavatkozni egy-egy kormány belügyeibe. Meggyőződésünk, hogy közös értékeink és elveink érvényre juttatását nem lehet mérlegelés tárgyává tenni. Fel kell tehát ruházni az Európai Uniót olyan eszközökkel, hogy tagjait folyamatosan az értékek képviseletére és az alapelvek betartására késztesse; enélkül nincs erős Európa. Ellentmondás, ha elvárjuk az uniótól, hogy vegye rá a normakövetésre a tagállamok kormányait, de vonakodunk attól, hogy ehhez a szuverenitásunkat esetleg csorbító felhatalmazást adjunk."

Mintha csak a 11 évvel ezelőtti Fideszt visszhangozta volna a Sargentini-jelentés.

Hétfőn várhatóan egy fideszes választási programot szavaznak majd le a fideszes képviselők a magyar parlamentben, hogy az akkori elveikkel homlokegyenesen szembe menő határozati javaslatot fogadjanak el helyette.