„Reggel hallottuk, hogy a Lacika. El se hittük”

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem
  • Bogdán László 46 évesen halt meg, a hírek szerint öngyilkos lett, senki sem érti, miért. Cserdiben kevesen mernek most beszélni, néhányan magukba roskadva ülnek a kertkapu előtt, sokan a házaikba húzódtak. 
  • Cserdi polgármestere ellentmondásos figura volt. Sokan a cigányság felemelőjét látták benne, mások azért bírálták, mert akcióval erősítette a cigányokkal szembeni előítéleteket. 
  • Az viszont kétségtelen, hogy nagy hatással volt a falujára, és nemcsak azért, mert holokauszt-emlékművet állított a közepére.

„Nem tudott meglenni egy percig se, hogy valamit ne babráljon” – mondta halkan egy rózsaszín inges, kalapos, bajszos férfi a kisbolt előtti padkán ülve, két üdítőspalackkal a jobbján és egy 4-5 éves forma kisfiúval a balján. 

CserdiFotó: Fődi Kitti

Nemsokára kiderült, még rokona is volt Bogdán Lászlónak, a Baranya megyei Cserdi országosan ismert polgármesterének, akit kedden reggel találtak holtan az önkormányzat egyik épületében. Hivatalosan nem erősítették meg, de a hírek szerint öngyilkosságot követett el, felakasztotta magát. „Tegnap is kint tett-vett a gyárnál, ott lapátolta a földet” – mutatott a falu határában, uniós támogatásból épülő üzem felé. „Állandóan égett a telefonja.”

Cserdi üzem, ahol egy nappal halála előtt még a polgármester is dolgozott.Fotó: Fődi Kitti

„Értékes ember volt nagyon” – fűzte hozzá egy nő, aki a szomszéd településről ugrott át Cserdibe a hír hallatán. Sosem találkozott vele személyesen, de követte a szerepléseit a médiában, nagyra becsülte, hogy „a HírTV-ben is megállta a helyét”. Szerinte Bogdán még miniszterelnöknek is jó lett volna, más úgy hallotta, nagykövetnek akarták, de nem ment, mert akkor nem lett volna ennyi ideje a falura. 

„Reggel hallottuk, hogy a Lacika. El se hittük” - csóválta a fejét egy idősebb, helybéli nő. „Tündér ember volt.”

Halála mindenkit váratlanul ért, akivel beszéltünk, találgatni sem mertek, mi történt. Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester Facebook-posztja alapján lehetséges, hogy betegsége állt a háttérben. Negyvenhat éves volt. 

Rajongták és gyűlölték

Bogdán László egyszerre volt egyesítő és megosztó figura: rajongtak érte cigányok és nem cigányok, jobboldaliak és baloldaliak, miközben legalább ennyi ellenséget szerzett magának minden csoportból. 

Azt viszont bírálói sem tagadták hogy óriási hatással volt erre a néhány száz fős, valaha svábok, mostanra szinte teljesen cigányok lakta településre. Ez akkor is kiderült, amikor 2017-ben bejelentette: szívesen látna menekülteket Cserdiben. Bár az ország nagy része, különösen a hasonló méretű falvak migránsellenes lázban égtek, a helyiek többsége támogatta az ötletet. Beszédes, hogy a környékbeli falvakban már sokkal elutasítóbbak voltak, és médiacirkusznak vélték Bogdán felvetését, aki szerintük ezzel akarta újból magára irányítani a figyelmet.

Bogdán László holokausztemlékművet építetett a faluba.Fotó: Fődi Kitti

Figyelemből pedig azóta nem volt hiány, hogy Cserdi 2013-ban felkerült a térképre. Bogdán ekkor szervezett bűnmegelőzési programot a helyi fiataloknak „Köcsögmentesítő napok” néven. Börtönlátogatásra vitte őket abból a megfontolásból, hogy az majd elijeszti őket a bűnözéstől.

„Köcsögmentesítési nap fedőnevű PR akciója szándékával ellentétben egyáltalán nem polgárpukkasztó. Csak buta, homofób és rasszista” – írta akkoriban az Amnesty International, azzal kritizálva Bogdánt, hogy csak élteti a „cigánybűnözéssel” kapcsolatos előítéleteket, és úgy tesz, mintha azért lenne sok roma börtönben, mert hajlamosabbak a bűnelkövetésre.

 „Nem műbalhét szerveztem. Bementünk a börtönbe, látod, milyen szép fehér gyerek vagyok, nem? Esküszöm neked, amikor kijöttünk, mindenki olyan fehér volt, mint a gatyagumi. Basszus, bementünk feketén, kijöttünk fehéren” – mondta egy öt évvel ezelőtti interjúban. 

Miközben Bogdán sokat beszélt a romák által elszenvedett elnyomásról, ostorozta a szélsőjobboldalt, és kiállt az esélyegyenlőség mellett, felfogásával és szóhasználatával rendszeresen kiverte a biztosítékot a városi liberális közegben.Nem állt távol tőle a cigány emberek hibáztatása sem: „Nem költői túlzás, de már 8-10 évesen rájöttem, hogy a cigányság nagy problémája nem a bőrszínünkben rejlik, hanem abban, ahogy viselkedünk” – nyilatkozta három éve a hvg.hu-nak

„Bátran beszélek a rázós dolgokról is, mert meg vagyok győződve arról, hogy a cigánykérdés nem szenzitív probléma. Itt nagyon nyíltnak kell lenni. Kiborít ez a »pol. korrekt« romázás. Le kell szállni a földre, és megmondani, hogy kivel mi a probléma! Én is szégyellem, hogy csak ennyi iskolám van, de legalább próbálok megváltozni! Az igényességet kell az emberekbe belenevelni, az hozza magával a többit. De ha korrektségből nem merek szólni, hogy »te, öreg, lóg a fika az orrodból«, sosem tanulja meg, hogy figyeljen magára.”

Bogdán halálhírének napján egész nap két rendőr állt a polgármesteri hivatal előtt.Fotó: Fődi Kitti

„A vírus alatt minden nap felhívott minket, rendben van-e minden, kell-e valami. Amikor az asszonynak orvoshoz kellett mennie, az önkormányzati autót is felajánlotta” – hallottuk egy idősebb férfitól, akinek másokhoz, cigányokhoz és nem cigányokhoz hasonlóan a segítőkészség jutott eszébe először a polgármesterről. Van, aki megkapta az építkezésből kimaradt földet, másnak festéket vitt a háza falára, a lényeg, hogy a leghétköznapibb dolgokban is lehetett számítani rá. 

„A cigányok féltek tőle. Én magyarként megmondom, nem féltem” – folytatta az előbbi férfi. Bogdán saját bevallása szerint is szigorúan lépett fel a beosztottjaival.  „(…) a cigányokkal kemény vagyok a munkában. A munkát meg kell becsülni” – mondta egy interjúban. Közben szívesen tett alázatos gesztusokat: néhány éve, amikor Cserdiben összetalálkoztunk vele az utcán, néhány perc után már arról beszélt, hogy akár egy közmunkásnak is szívesen megpucolja a cipőjét.

Bogdán sokáig pártolta a közmunkarendszert. Cserdiben fóliás gazdálkodásba vonta be a helyi munkanélkülieket, később kitalálta, hogy a maguk termelte zöldségekből és gyümölcsökből konzerveket forgalmazzanak Lasipe márkanév alatt. Azt mondta, így változtatná meg a cigányokról kialakult képet. 

Ez volt a célja azzal is, hogy a megtermelt felesleget városi szegényeknek, kórházaknak, vagy egyszerűen a Cserdin áthaladó autósoknak adományozta. „Én kimondottan szeretem a közmunkát és a hozadékát is. Az embereknek is folyamatosan azt próbálom átadni, hogy örüljünk, hogy van, és becsüljük meg magunkat” – mondta öt éve, még azelőtt, hogy az elsődleges munkaerőpiac elszívta volna a közmunkások jelentős részét. Tavaly már lesújtóan beszélt a rendszerről a Magyar Hangnak: „Azért jó ez a csökkenés, mert a közmunka az embert konzerválja, vagy ha úgy tetszik, savanyú uborkát csinál belőle. Nem lesz igénye semmire, csak ha kikerül belőle.”

Farkas Flóriánnak és a roma önkormányzatoknak viszont éveken át következetes kritikusa volt, amiért szerinte lopják a pénzt, és szavazatvásárlásra használják a befolyásukat. „A nagy integrációs zsugából ugyanis olyan kicsi pénz jut el a településekhez, hogy az semmi másra nem jó, csak a többségi társadalomban élő sztereotípiák erősítésére. Gondolok itt a hangos romanapokra: hát azt fogják mondani, hogy na, erre jut pénz. Pedig sokkal szomorúbb, hogy igazából csak erre jut pénz” – mondta. 

Lelki nyomás

Bogdán 2002-ben lett önkormányzati képviselő, majd 2006-ban választották polgármesterré, azóta minden alkalommal nyert. 

Halálának napján szinte kiürültek Cserdi utcái, azzal a néhány emberrel is akkor tudtunk beszélni, amikor a polgármester legközelebbi hívei éppen nem jöttek oda, és kértek minket, hogy hagyjuk el a falut. „Még korai beszélni!” – ripakodtak a többiekre, aztán visszahúzódtak a kertkapujuk elé, és némán gyászoltak tovább. Valószínűleg még napokig így tesznek majd, a temetés napjáig virrasztani fognak. 

Szemben, az önkormányzati hivatal mellett holokauszt-emlékmű áll. Ez is Bogdán műve: méretes, súlyos darab, akárcsak az irodája falát borító, marhavagont ábrázoló kép. Szívesen nyúlt ezekhez a feltűnő, akár nyomasztó szimbólumokhoz, elmondása szerint azért, hogy lelki nyomást gyakoroljon saját magára is. 

Cserdi önkormányzatának falaFotó: Fődi Kitti

Az általunk megkérdezett helyiek szerint Bogdán karizmája, fellépése nagy hatással volt a helyi fiatalokra. Van, aki ennek tudja be, hogy sokan 4-5 osztály birtokában is merték folytatni a tanulást, képzéseken vettek részt. Más ehhez hozzátette, hogy „időnként úgy beszélt emberekkel, ahogy nem lett volna szabad”.

Csak még ellentmondásosabbá tette a karakterét, hogy az utolsó éveiben két furcsa botrány is kialakult körülötte. Egy – akkor éppen nem kormánypárti – HírTV-s műsorban arról beszélt, hogy leköpték és megrúgták egy rendezvényen, majd megpróbálták elgázolni. Ezt azonban egyetlen szemtanú sem erősítette meg, a roma aktivista Horváth Aladár is tagadta az Indexnek

Ugyanabban az évben az is kiderült, hogy jogerősen két év szabadságvesztésre és 200 ezer forint pénzbüntetésre ítélték, a büntetést négy év próbaidőre felfüggesztették, amiért korábbi munkahelyéről nagy tételben hozott ki mobiltelefonokat és alkatrészeket. Elmondása szerint nem is tudott az ítéletről, mert nem követte az ügyet. Mindezek mellett Bogdán idén januárban Raoul Wallenberg-díjat kapott, amiért sokat tett a kisebbségi és többségi társadalom békés együttéléséért. 

„Mi lesz most a faluval?” – kérdeztük egy nyugdíjas, nem cigány asszonytól. Nem szólt semmit, csak a kezével mutatta: „Vége.”

Cserdi.Fotó: Fődi Kitti

Amikor az ország járványellenes intézkedésekre vár, a kormány saját hatalmának bebetonozását tartja a legfontosabbnak. Ezermilliárdos közvagyon ellopásának legalizálása, ideológiai hadviselés a szexuális kisebbségekkel szemben, a választási törvény sokadik megváltoztatása, az ellenzéki együttműködést megakadályozandó... és lesz itt még ötlet. Tavasszal a rendkívüli intézkedések bevezetésének napján megszállták az Indexet. Most mi következik? Addig támogasd a szabad sajtót, amíg lehet! Lépj be a Körbe, vagy támogasd bármekkora összeggel a 444 szerkesztőségét!

Kapcsolódó