Öt nap tárgyalás után még szép, hogy mindenki győztesnek mondja magát

Reggel 4 hírlevél
Amit tudni kell, minden reggel.

Nem fukarkodtak a "történelmi", "óriási", "nagyszerű" és ehhez hasonló jelzőkkel Európa vezetői kedd reggel. Péntek kora délután kezdtek tárgyalni a következő hét év EU-s költségvetéséről, és a beleszuszakolt óriási mentőcsomagról, ami a koronavírus-járvány nyomán bontakozó gazdasági válságot hivatott kezelni. Lett költségvetés, és elfogadták a csomag méretét, és elosztásának módját is, valóban jelentős eredmény. 

Sok tekintetben távol álltak egymástól az elképzelések, országcsoportok alakítottak szövetségeket, hogy hatékonyabban képviseljék elvárásaikat. Kedd reggelre mindenki győztesnek mondta magát, az egymással ellentétes megoldásokat követelők is. 

Azaz teljesült az EU-s alkuk egyik fő kritériuma: olyan szöveget kell gyártani, amit otthon mindenki sikerként kommunikálhat. 

Ezért lehetséges, hogy alig néhány perccel azután, hogy a tagállami vezetők megállapodtak a végső változatban - ezt tanácsi következtetéseknek nevezik - rögtön látszólag egymásnak ellentmondó részeket emeltek ki belőle. Az ördög a részletekben van, és a 68 oldalas bonyolult nyelvezetű dokumentum részletes elemzése pedig nem elvárható a választóktól. Így mindenki megnyugodhat abban, amit a saját vezetője állít. 

És részben tényleg mindenkinek igaza van, mert minden tagállam elkerülhette azt a változatot, amit a tárgyalás elején teljesen vállalhatatlannak nevezett. Ehhez persze az is kellett, hogy előzetesen mindenki helyesen mérje fel, mit nevez vállalhatatlannak.

A mentőcsomag

A legfőbb eredmény, és egyben a legnagyobb újítás az a gazdaságélénkítő csomag, ami összesen 750 milliárd eurót tesz ki. Ez nem sokkal kevesebb, mint a 2021-28 közöttre elfogadott, 1,074 ezer milliárd eurós EU-s költségvetés, vagyis óriási pénzesőt jelent Európa gazdaságának. 

Orbán Viktor július 20-án, az EU-csúcs negyedik napján.Fotó: Dursun Aydemir/Anadolu Agency via AFP

A mentőcsomaghoz felhasználható 750 milliárdot hitelként veszi fel az Európai Bizottság, a törlesztését 2028-ban kezdik meg, mégpedig úgy, hogy a törlesztőrészleteket beépítik majd a következő hétéves költségvetésbe. Azaz a tagállamoknak kell összeadniuk majd rá a pénzt, de szigorúan csak olyan sokára, amikor a legtöbb országban már másik kormány lesz hatalmon várhatóan. 

A Bizottság a lehető legjobb besorolású adós, ezért nagyon alacsony kamatra tud hitelt felvenni. Ez elsősorban azért fontos, mert a mentőcsomagra szorult, eladósodott tagállamok ennél drágábban juthatnának hitelhez, ha egyedül lennének kénytelenek felvenni azt.

A mentőcsomagból a tagállamok igényelhetnek pénzt, részben vissza nem térítendő támogatás, részben hitel formájában. Az egyik legnagyobb vita a csúcson arról szólt, hogy milyen arányban osszák fel a két lehetőséget. Ez azért fontos, mert a vissza nem térítendő részt a tagállamoknak együtt kell majd 2028-tól törleszteniük, a hitelként továbbadott részt viszont elvben annak az országnak kell visszafizetnie, amelyik a Bizottságtól lehívta - a többi állam csak kezesként vesz részt ebben az esetben a folyamatban. 

Amikor leültek tárgyalni pénteken, akkor az volt a terv, hogy 500 milliárd lesz a támogatás és 250 a hitel. Ezt alkudták le a gazdag országok (a fukaraknak is nevezettek) 390 milliárd támogatás és 360 milliárd hitel arányúra. Olyan országok tolták a hitel irányába a felosztást, amelyeknek olyan kicsi az adósságuk, hogy bizottsági közvetítés nélkül is simán fel tudnának venni olcsó hitelt ha akarnának, azaz akik nem szorulnának rá a mentőcsomagra. 

A fukar csoport szószólója a holland miniszterelnök volt, és vele tartott az osztrák, a dán, a svéd, és a csúcs közepétől a finn kormány is. Magyarország egyébként ebben a kérdésben inkább a fukarakkal volt, mert látszódott, hogy a mentőcsomag nagy része a déli államoknak megy majd, így a magyar kormány nem volt különösebben érdekelt a közös törlesztésben.

A csomag mintegy felét Olaszország, Spanyolország, Portugália és Görögország hívhatja majd le, mert ők a leginkább eladósodottak, náluk a legnagyobb a munkanélküliség, és ott üt várhatóan a legnagyobbat a gazdaságon a járvány. Az egész mentőcsomag azért volt fontos, hogy ezek a tagállamok ne menjenek csődbe, és ne veszélyeztessék az euró értékállóságát. Olaszország egyedül 129 milliárd hitelre és 82 milliárd támogatásra lesz jogosult.

A fukarok azt is követelték, hogy szigorúan ellenőrizni lehessen, hogyan költik el ezt a rengeteg pénzt a csomagból részesülő kedvezményezettek. Ezt az olaszok vezetésével a rászorulók kezdetben mereven elutasították, mert attól tartottak, hogy úgy járnak, mint a tízes évek első felében Görögország: elképesztő megszorító intézkedéseket kell foganatosítaniuk minden részlet felvétele előtt. 

A kompromisszum az lett, hogy a tagállamoknak be kell majd mutatniuk egy tervet, hogyan költenék el a pénzt, és ezt két hónapig vizsgálhatja a pénzügyminiszterek tanácsa, és ha jóváhagyják, akkor mehet a támogatás vagy a kedvezményes hitel. Tehát első körben nem az EU diktálja a feltételeket, legalább formailag. 

Belekerült azonban egy olyan megszorítás is, hogy ha akár egyetlen ország jelzi, hogy szerinte eltékozolják a pénzt valahol, akkor össze kell hívni egy csúcstalálkozót, ahol a tagállamok vezetői megtárgyalják az ügyet, és akár a további pénzek elvonásáról is dönthetnek.

A költségvetés

A fukarok azt is elérték, hogy a költségvetésben megmaradjon a visszatérítések rendszere. Ezt eredetileg a britek alkudták még ki a nyolcvanas években, mondván rengeteget fizetnek be, de alig vesznek fel agrártámogatást, tehát kapjanak vissza a közösből valamennyit. A gazdagabb tagállamok továbbra is élhetnek e lehetőséggel, bár a britek kilépése után a rendszert sokan - így Magyarország is - meg akarták szüntetni. 

Ursula Von Der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a kedd reggeli sajtótájékoztató után.Fotó: STEPHANIE LECOCQ/AFP

Magának a hétéves költségvetésnek a részleteit már évek óta tárgyalják a tagállamok, úgyhogy erről most kevesebb vita volt, de néhány milliárd eurót azért tologattak rajta most is. Magyarország valamivel jobban járt, mint ami a pénteki javaslatban szerepelt, de így is jóval kevesebb pénz jön majd, mint a mostani, 2014 óta tartó ciklusban érkezett. Ennek fő oka, hogy Nagy-Britannia kilépett az EU-ból, és ők nagy befizetők voltak, és a pénzüket a többi gazdag ország nem akarta kipótolni. 

Jogállamisági feltétel

A magyar és a lengyel miniszterelnök azt is akarta, hogy a költségvetésből érkező támogatások felhasználását ne kössék úgynevezett jogállamisági feltételekhez - azaz ne lehessen megvonni a pénzt attól a kormánytól, amely leépíti otthon a demokráciát. Orbán még egy magyar parlamenti nyilatkozatot is elfogadtatott a múlt hét elején, ami alapján meg kellett volna vétóznia a költségvetést, ha ez a feltétel belekerül. Ugyanakkor számos nyugati kormány nagyon akarta ezt a feltételt, és a költségvetésben vétójoggal bíró Európai Parlament is megszavazta már, hogy ez a feltétel mindenképpen szerepeljen.

A megoldás az lett, hogy a jogállamiság léte, illetve a pénzek csalásmentes szétosztása alapvető értékként bekerült a következtetésekbe, és van egy olyan pont is, ami alapján az alapvető értékeket ellenőrizhetik. 

Ez úgy nézne ki, hogy az Európai Bizottság szólhat, ha problémát lát, és utána a tagállamok vezetőinek minősített többsége szankciókat vethet ki a tagállamra. A szöveg szerint a csalások elkerülése lesz a fő szempont, a jogállamiság inkább egy általános irányelvként szerepel benne. 

Ezek így együtt annyi korlátot jelentenek, hogy megvalósításuk kínkeserves lesz - ha egyáltalán elkezdődik egy ilyen folyamat majd. A szöveg szintjén a kecske is jól lakott és a káposzta is megmaradt: a szövegben ott van a jogállamisági feltétel, de olyan bonyolult eljárással körülbástyázva, ami majdnem irreálissá teszi alkalmazhatóságát. Ez még így is erősebb szöveg, mint amit a magyar delegáció akart átvinni a tanácson, de jóval gyengébb, mint az Európai Bizottság eredeti javaslata volt.

Orbánnak - a magyar parlamenti nyilatkozat alapján - volt még egy erős feltétele: zárják le a hetes cikkely szerinti eljárást Magyarországgal szemben. A magyar kormányhoz közel álló lapok értesülései szerint Angela Merkel német kancellár megígérte neki, hogy ez még a német tanácsi elnökség alatt, azaz december végéig megtörténhet. Német források ezt még nem erősítették meg.

Végső soron mindenki engedett valamennyit, de a lényeg megvan: lesz költségvetése az EU-nak, és lesz óriási összeg is, a bontakozó válság kezelésére.