Aktív metánszivárgásra bukkantak az Antarktisz közelében, a Déli-óceán részét képező Ross-tenger mélyén, írja a Guardian. Az üvegházhatású gáz könnyen eljut a légkörbe, mivel egy időre teljesen eltűntek, és később is csak kisebb mennyiségben bukkantak fel újra a mikrobák, amelyek ezt normális esetben meggátolnák.
Nem világos, ebben az esetben mi okozza a szivárgást, de kutatók régóta figyelmeztetnek, hogy a klímaválság és az óceánok melegedése fokozhatja a jelenséget. A Ross-tenger hőmérséklete azonban egyelőre nem növekedett jelentősen, így itt valószínűleg másról van szó.
A szivárgást véletlenül fedezték fel búvárok 2011-ben, de öt évbe telt, míg a kutatók vissza tudtak térni, hogy részletesen tanulmányozzák a helyzetet, a laboratóriumi munkát pedig csak ezután kezdhették el.
Andrew Tharber, a kutatást vezető oregoni kutató szerint a legfontosabb eremdényük, hogy rámutattak a metánfogyasztásért felelős mikrobák számának csökkenésére. Egyelőre azonban nem tudni, hogy ez a csökkenés milyen sebességgel zajlik ahhoz képest, ahogy esetleg új helyeken indul meg a metánszivárgás.
A koronavírus-járvány sajnos lassítja a további kutatásokat ebben a térségben, számos expedíciót kellett elhalasztani emiatt.
Nemrég a Stanford Egyetem mutatta be, hogy rekordmagas szintre jutott a globális metánkibocsátás, amit elsősorban a szénbányászatból, a kőolaj- és földgázkitermelésből, a szarvasmarha- és juhtenyésztésből, a szemétlerakókból eredő növekedés idézett elő.