A talált borostyán nem túl nagy, az elemzéshez ugyanis a mintát kb. 1 milliméteres darabokra kellett aprítani, mielőtt a megkövesedett gyantát kinyerhették volna belőle.
Pedig a déli féltekén most tél van.
A közel ezermilliárd tonnás jéghegy észak felé sodródik, és súlyos környezeti katasztrófát okozhat.
Gyorsabb volt jégtörővel, mint repülővel.
A kutató 3400 kilométer messziről és -25 fokból lesz kimentve.
Az ok: globális felmelegedés.
A kutatóhajónak ezért több száz kilométert kell hajóznia egy másik kikötőbe, hogy az expedíció előtt megtankoljon.
Megdőlt a globális átlaghőmérséklet eddig rekordja, de az óceánok globális átlaghőmérséklete is rekordokat döntött, júliusban pedig rekordalacsony volt az Antarktiszon a jéggel borított terület.
Júniusban a nagy melegen kívül több szélsőséges éghajlati jelenség is történt, ezeket a kutatók szerint figyelmeztetésként is lehet, sőt, kell értelmezni.
A Föld hőháztartásában és az éghajlati folyamatok alakításában kulcsszerepet betöltő tengeráramlatok 2050-re 40 százalékkal lassulhatnak.
A 820 kilós hím 2011 márciusában olyan helyre ment, ahova nem szokott. A testére szerelt érzékelő drámai adatokat küldött arról, hogy milyen meleg áramlatok fenyegetik az antarktiszi gleccsereket.
A repedéseket már évek óta figyelemmel kísérik a kutatók.
Lubics Szilvia közel 200 kilométerrel első lett egy antarktiszi futóversenyen, semmihez sem hasonlító körülmények között. A hóviharban csak arra tudott gondolni, hogy éljük túl és csináljuk. A végére teljesen megváltozott a viszonya a télhez.
Majdnem 200 kilométert futott embertelen körülmények között, menet közben azt írta, hogy „már mindenki megbánta a bűnét, hogy benevezett erre az őrületre”.
A magyar ultrafutó az Antarktisz250 nevű versenyen vesz épp részt, itt borította fel és kezdte el ütni egy pingvin.