A gyorsan olvadó antarktiszi jég drámai lassulást okoz a mélytengeri áramlatokban, ami katasztrofális hatással lehet az éghajlatra, figyelmeztet a Nature folyóiratban megjelent új jelentés. Az ausztrál kutatócsoport azt állatja, hogy a Föld hőháztartásában és az éghajlati folyamatok alakításában is kulcsszerepet betöltő tengeráramlatok 2050-re 40 százalékkal lassulhatnak.
A Nature című folyóiratban megjelent tanulmány arra is figyelmeztet, hogy a lassulás csökkentheti az óceánok azon képességét, hogy elnyeljék a légkörből a szén-dioxidot.
A jelentés felvázolja, hogy a Föld mélytengeri áramlatainak hálózatát a hideg, sűrű sós víz lefelé irányuló mozgása hajtja az Antarktisz közelében lévő tengerfenék felé. Ahogy azonban a jégsapkából származó édesvíz elolvad, a tengervíz kevésbé sós és sűrű lesz, és a lefelé irányuló mozgás lelassul.
A tudósok szerint ez a mélytengeri áramlás évezredeken át viszonylag stabil volt, de most a felmelegedő éghajlat miatt megzavarodott. „Modellezésünk azt mutatja, hogy ha a globális szén-dioxid-kibocsátás a jelenlegi ütemben folytatódik, akkor az antarktiszi mélytengeri áramlás a következő 30 évben több mint 40 százalékkal lelassul és összeomlás szélére kerül” – mondta a tanulmányt vezető Matthew England professzor.
A tudósok két év alatt 35 millió számítógépes órát töltöttek a modellek elkészítésével, amik szerint az Antarktisz mélyvízi cirkulációja kétszer olyan gyorsan lassulhat, mint az Atlanti-óceán északi részén.
Egy 2018-as tanulmány megállapította, hogy az Atlanti-óceán cirkulációs rendszere gyengébb, mint ezer éve, és az elmúlt 150 évben jelentősen megváltozott.
A tanulmány szerint az Atlanti meridionális áramlási rendszer (AMOC) - ami a trópusokról meleg vizet szállít a hidegebb észak-atlanti térségbe - változásai lehűthetik az óceánt és Északnyugat-Európát, és hatással lehetnek a mélytengeri ökoszisztémákra is. A 4000 méter alatti vizek stagnálnak, és megakadályoznák, hogy a létfontosságú óceáni tápanyagok eljussanak a tengeri élővilághoz, mondta England. (BBC)