Rekordmagas a globális metánkibocsátás

A mérések kezdete óta a legmagasabb szintjét érte el a globális metánkibocsátás a Stanford Egyetem tanulmánya szerint.

Az Earth System Science Data és az Environmental Research Letters tudományos folyóiratokban közzétett tanulmány szerint a metánkibocsátás rekordszintjét elsősorban a szénbányászatból, a kőolaj- és földgázkitermelésből, a szarvasmarha- és juhtenyésztésből, a szemétlerakókból eredő növekedés idézte elő.

A kutatók azt írták, 2000 és 2017 között olyan pályára került ennek az üvegházhatású gáznak a kibocsátása, ami a klímamodellek szerint a század vége előtt 3-4 Celsius-fokos felmelegedéshez fog vezetni.

2017-ben – az utolsó évben, amiből adat van a teljes globális metánkibocsátásról – a Föld légköre kb. 600 millió tonnát nyelt el ebből a színtelen, szagtalan gázból, aminek az üvegházhatása 100 éves időtartamot tekintve a szén-dioxidnál 28-szor erősebb.

A metánkibocsátás több mint fele emberi tevékenységből származik. Az éves metánkibocsátás 9 százalékkal, évi 50 millió tonnával nőtt a 2000-es évek eleje óta, amikor a metánkoncentráció a légkörben viszonylag stabil volt – mutatták ki a kutatók.

Globálisan a fosszilis üzemanyagok és a tehenek a forrásai a metánkibocsátás növekedésének. „A marhák és más kérődzők kibocsátása majdnem olyan nagy, mint a fosszilis üzemanyagiparé” – mondta Rob Jackson, a Stanford Föld-, Energia- és Környezettudományi Iskolájának professzora.

A koronavírus-járvány idején a szén-dioxid-kibocsátás visszaesett az ipar és a közlekedés leállása miatt. „Nincs esély arra, hogy a metánkibocsátás ugyanolyan mértékben csökkenjen, mint a szén-dioxid-kibocsátás a koronavírus miatt. Házainkat, épületeinket fűtjük, a mezőgazdaság pedig egyre növekszik” – mondta a professzor. (MTI)