„Ezek a szereplők erőforrásokat nem kímélve évek óta építik a »jogállamiság« fedőnév alatt futó összehangolt és átfogó politikai kampányt ellenünk. Kizártnak tartom, hogy egy csatavesztés után feladnák a küzdelmet. Arra számítok, hogy ősszel egy új, minden eddiginél keményebb, gátlástalanabb támadássorozat veszi kezdetét” - jósolta Varga Judit igazságügyi miniszter a Magyar Nemzetben, miután kedden sikerült lezárni a következő hét év uniós költségvetéséről és a gazdasági mentőcsomagról szóló vitát.
Varga azt is elmondta, kik fognak „oroszlánrészt vállalni” a támadás-sorozatban: a magyar ellenzéki európai parlamenti képviselők. „Eddig sem a magyar érdekeket képviselték Brüsszelben, hanem Brüsszel érdekeit Magyarországon, ez aligha fog változni.”
Az öt napon át tartó EU-s tárgyalássorozatról azt írtuk, teljesült az EU-s alkuk egyik fő kritériuma, vagyis sikerült olyan szöveget gyártani, amit otthon mindenki sikerként kommunikálhat.
Ennek megfelelően Varga arról beszélt az interjúban, hogy Orbán Viktornak sikerült elérnie: ne kössék jogállamisági feltételhez, azaz a miniszter szerint „politikai és ideológiai feltételekhez” a források elosztását. „Az új költségvetési kondicionalitás leírásában a »jogállamiság« kifejezés nem is szerepel” - mondta. Varga szerint az ellenzéki EP-képviselők „biztosan elmondják majd, hogy ami le van írva a konklúziókban, az valójában nem is azt jelenti, hanem valami teljesen mást. De tudjuk, hogy a küzdelem java még hátravan, és ezt felkészülten várjuk”.
Mivel a magyar és a lengyel féllel ellentétben számos nyugati ország ragaszkodott a jogállamisági feltételhez, köztes megoldás született. A jogállamiság léte, illetve a pénzek csalásmentes szétosztása alapvető értékként bekerült a következtetésekbe, és van egy olyan pont is, ami alapján az alapvető értékeket ellenőrizhetik. De ehhez olyan bonyolult eljárást kapcsoltak, ami majdnem irreálissá teszi alkalmazhatóságát.