A kolumbiai legfelsőbb bíróság házi őrizetbe helyezte az ország egykori keményvonalas jobboldali elnökét, Álvaro Uribét. A politikust csalással és tanúk befolyásolásával vádolják az 52 éven át tartó, 2016-ban lezárt polgárháborúval összefüggésben, írja a Guardian.
Korábban Iván Cepeda baloldali szenátor indított vizsgálatot az Uribe és az országban működő félkatonai szervezetek közti kapcsolatok feltárására. Uribe 2012-ben hazugsággal vádolta Cepedát, de 2018-ban a bíróság szabályosnak találta a vizsgálatot. Ekkor mondták ki azt is, hogy Uribe szövetségesei befolyásolni próbálták az ügyben érintett tanúkat. Ezek után azt kell eldönteni, van-e elegendő bizonyíték ahhoz, hogy Uribét bíróság elé állítsák. A volt elnök minden vádat tagad.
Uribe 2002 és 2010 közt irányította Kolumbiát, de azóta is az egyik legbefolyásossabb és egyben legmegosztóbb figurának számít. Elnökségét a baloldali FARC-al vívott végtelen fegyveres konfliktus határozta meg. Rengeteg híve szerint sikerült semlegesítenie egy erőszakos marxista csoportot, amely a 60-as évek óta terrorizálta a kolumbiaiakat, a másik oldalról viszont az emberi jogok tiprása miatt bírálják.
Utóbbi konkrétan azt jelentette, hogy jobboldali, félkatonai szervezetek terrorizáltak civileket, akikről azt feltételezték, hogy együttműködtek a lázadókkal. De a hivatásos hadsereg katonái is ezreket raboltak és öltek meg ugyanezzel az indokkal, alaptalanul.
„A szabadságom elvesztése mély szomorúságot ébreszt bennem a feleségem, a családom és azon kolumbiaiak iránt, akik még mindig hisznek benne, hogy valami jót tettem az országért” - posztolta Uribe a bírósági döntés után.
Hívei válaszul felvonulást hirdettek Uribe védelmére, miközben Bogotában, a hagyományosan progresszívabb fővárosban himnuszt hallgatva és az erkélyen táncolva ünnepeltek az emberek.