Tarra vágtak egy védett, száz éves erdőt Tiszaugnál

Egy közel százéves erdőrészlet esett illegális tarvágás áldozatául a védett, állami tulajdonu tiszaugi erdőben, jelentette a WWF Magyarország. A szervezet idén januárban már leleplezett egy hasonló illegális tarvágást ugyanebben az erdőben. A felháborodás nagy volt akkor, de a hatóság végül mindössze 187,5 ezer forint bírságot szabott ki az erdőt kivágó alvállalkozóra.

Ennek a jelek szerint semmiféle visszatartó ereje nem volt. Mondjuk miért is lenne, ha a WWF Magyarország szerint amúgy ennél egyetlen kivágott fekete nyárért többet adnak a piacon.

A WWF Magyarország szerint a januári vágás után augusztusban megint egy olyan területen történt fakitermelés, ahol a környezetvédelmi engedély szerint ez tilos. "Nem csupán az idős fák, de védett növények és állatok sokasága pusztulhatott el" - írták.

"Ártéri erdeink kiterjedése a folyószabályozások előtti korhoz képest egy százalékára csökkent. A most elpusztított erdőrészlet 80-90 éves fekete nyárfáival az ilyen élőhelyek között is ritkaságnak számított. Döbbenetes látványt nyújtanak az egymásra halmozott, esetenként egy méter átmérőjű, kivágott farönkök" - mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője. "Láthatóan sem a környezetvédelmi engedély előírásai, sem a minimális összegű bírság nem képes megakadályozni a természetkárosítást. Természeti kincseink elherdálása azonban olyan, mintha Munkácsy-képeket árusítanánk ki anyagárban, tüzelőnek" - mondta Kajner Péter, a WWF Magyarország Tisza programjának szakértője.

A WWF Magyarország szerint az ártéri erdők védelmében teljesen át kéne dolgozni a magyar árvízvédelmi gyakorlatot, amely most alapvetően ártéri erdők kivágásával az árvizek gyorsabb levonulását akarja elérni. Ehelyett szerintük olyan árvízi védekezésre van szükség, ami a vízparti élőhelyek megóvásával biztosít több teret a folyóknak a töltéseken belül és új, természetes élőhelyek kialakulását segíti a töltéseken kívül. "A természetközeli módszerekkel nem utolsó ártéri erdeinket sodornánk veszélybe, hanem új élőhelyeket hozhatnánk létre. Gazdálkodhatnánk végre a vízzel, ahelyett, hogy igyekszünk minél hamarabb kivezetni az országból, hiszen ennek kárát nemcsak a természet, de a kiszáradó mezőgazdasági területek is megszenvedik" - mondta Kajner Péter.