Alig kezdtek el kampányolni, máris mindkét oldal a mohácsi időközi választás tisztaságát félti.
Igaz, már senkit sem lepnek meg a politikai feszültségek, mióta tavaly szeptemberben elhunyt a várost 21 éve vezető, fideszes Szekó József, aki hatodszor is polgármester szeretett volna lenni. Az akkor MSZP-s színekben induló Csorbai nem fogadta meg az ellenzéki pártok kérését, és nem lépett vissza, így októberben ő maradt az egyetlen jelölt. Természetesen meg is nyerte a választást, de sokkal többen szavaztak érvénytelenül, mint amennyien őt támogatták.
Az egyéni körzeteket egytől egyig fideszes jelöltek nyerték, akik jelezték is, hogy amint lehet, fel fogják oszlatni a testületet az új választás érdekében. Ez végül július 6-án történt meg, ezért lesznek választások szeptember 27-én.
Csorbai ezúttal nem MSZP-sként, hanem a Változást Akarók Nemzedéke (VAN) nevű egyesület jelöltjeként, az ellenzéki pártok támogatásával indul. Ezt egy helyi orvos, Szigeti József vezeti, akit Csorbai korábban alpolgármesternek szeretett volna, de a fideszes többség nem támogatta. Annak ellenére sem, hogy ő - halogatás után - alpolgármesterré terjesztette elő Pávkovics Gábort, a Fidesz helyi elnökét. A szeptemberi választáson ő lesz Csorbai ellenfele.
Pávkovics több mint fél évvel ezelőtt, januárban nyilatkozott nekünk a polgármester és a jegyző konfliktusáról. Azt mondta, Csorbai „úgy járkál a hivatalban, mint elefánt a porcelánboltban. A jegyző elbocsátásával fenyegetőzik, akivel annak ellenére tértivevényes levélben értekezik, hogy alig néhány méterre van egymástól az irodájuk. Tíz évre visszamenőleg bekérette az összes dokumentumot digitalizálva, erre öt napot adott, és ugyanezeket kérte a városi cégek vezetőitől is. Jelzem, több teherautónyi anyagról van szó”. A polgármester akkor csak annyit reagált erre: nem érti, miért lenne gond, hogy bekérette a korábbi vezetés által kötött szerződéseket.
Augusztus elején Csorbai azonnali hatállyal menesztette Kovács Mirellát „méltatlanság” miatt, de azóta sem derült ki, hogy ez pontosan mit jelent. Csorbai és Szigeti azt mondták, erről csak az elbocsátott jegyző beszélhetne nyilvánosan, nekik nincs hozzá joguk.
Kovács azt mondta nekünk, hogy munkaügyi bíróságon támadta meg a döntést, és amíg nem zárul le az eljárás, nem akarja elárulni a részleteket. „Statáriális volt a menesztés, a polgármester sosem beszélt azokról a tényezőkről, amiket felsorolt a felmentésben. Iratokba sem tekinthettem be, csak annyi volt a feladatom, hogy írjam alá a papírt, és menjek el. Ha valami, ez méltatlan.”
A helyi Fidesz döbbent közleményben reagált a kirúgásra, azt írták: „Kovács Mirella hosszú éveken át közmegelégedésre szolgálta Mohács városát, munkáját soha nem érte panasz. Csorbai Ferenc sem jelezte a megválasztása óta, hogy a jegyző munkájával ne volna elégedett”, és azért is érthetetlen a dolog, mert Csorbai az elmúlt 10 hónapban jutalmat is jóváhagyott a részére, ami „egyértelműen munkájának elismerését jelenti”.
Csorbai erre most annyit mondott nekünk, hogy „korábban nem volt olyan, ami most volt”, és megerősítette, hogy egy konkrét esemény miatt döntött így.
Kovács kirúgása azért fontos a választás szempontjából, mert jegyzőként automatikusan ő vezette a helyi választási irodát is. Vagyis a szervezetet, amely többek közt a választás előkészítéséért, megszervezéséért, a választópolgárok tájékoztatásáért, valamint a választási iratok kezeléséért és őrzéséért felel.
„Felmerül a kérdés: azzal, hogy Csorbai Ferenc a szeptember végi időközi választás előtt pár héttel lefejezi a hivatalt, vajon választási csalásra készül?”- pendítette meg a fideszes közlemény, amiben felkérték a fideszes megyei önkormányzat főjegyzőjét, Partos Jánost, hogy fokozott figyelemmel kövesse a választást. Három nappal később Partos - a területi választási iroda vezetőjeként - visszahelyezte Kovácsot a mohácsi választási iroda élére, amiről a Magyar Nemzet is beszámolt azzal, hogy Csorbainak „nem sikerült félreállítania a jegyzőt”.
A Csorbait jelölő egyesület szerint összeférhetetlen, ha a polgármester által frissen elbocsátott jegyző vezeti a választási irodát egy olyan választás idején, amin a polgármester is indul.
Megkérdeztük Szigeti Józsefet, szerinte milyen hátrány érheti őket emiatt a választáson. „Az első probléma már adott, az aláírásgyűjtő íveinket szombaton hibás fejléccel adták ki. Amikor jogorvoslatot kértünk, és ezt jegyzőkönyvben akartuk rögzíteni, megtagadták” - mondta. A fejléc annyiban volt hibás, hogy az egyesület nem Változást, hanem Választást Akarók Nemzedéke néven szerepelt rajta.
Egy megyei jobbikos képviselő lehetséges szándékosságról beszélt, ami az összegyűjtött aláírások érvénytelenítéséhez vezethet. Partos János másnap azt nyilatkozta a HírTV-nek, hogy az elírásnak nem lesznek következményei, könnyen kijavítják a dolgot, és „az eddig összegyűjtött aláírások is érvényesek lesznek”. Szigeti azt mondta nekünk, ő nem feltételezi rögtön, hogy szándékosság történt, de szeretné, ha írásba adnák a szóbeli ígéretet.
Az egyesület az elírás és az összeférhetetlenség miatt is kifogást nyújtott be a helyi választási bizottságnak. Ez nem azononos a Kovács vezette választási irodával, de van kapcsolat a kettő között. A választási irodák látják el a bizottságok titkári feladatat, és az ő dolguk döntésre előkészíteni a bizottsági ügyeket. Például a részben róla szóló bizottsági ülés meghívóját is Kovács írta alá.
A bizottság kedden érdemi vizsgálat nélkül elutasította az összeférhetetlenségi panaszt, mondván, nem tartozik a hatáskörébe. Az ívekről pedig azt írták a határozatban, hogy a választási iroda nem volt köteles jegyzőkönyvet felvenni, ráadásul már szombaton telefonon biztosították az egyesületet, hogy érvényesek lesznek az aláírások. Vagyis megállapították, hogy nem sérült a választás tisztasága.
Az egyesület fellebbezést nyújtott be. Állításuk szerint nem tudják, milyen telefonbeszélgetésekre utal a bizottság. Szerintük azon túl, hogy megtagadta a jegyzőkönyvezést, a bizottság nem sokat segített az ügyben, és arról sem kaptak értesítést, amikor a központi rendszerben javították a hibát.
Nem kaptak új aláírási íveket sem, így továbbra is a hibásat használják, és szerintük nem elég szóban megígérni, hogy valóban érvényesek lesznek az aláírások.Nehezményezik azt is, hogy nem mondták meg, miért ne tartozna a bizottság hatáskörébe az összeférhetetlenség kérdése. Kovács Mirella erről az ügyről azért nem akart beszélni, mert a fellebbezés miatt még folyamatban van az eljárás.