Trump odadobná az olajiparnak az utolsó sarkköri vadrezervátumot

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

Hétfőn véglegesítette a Trump-kormány azokat a terveket, melyek kőolaj és földgáz kitermelését engedélyeznék az alaszkai Arktisz Nemzeti Vadállat-rezervátumban (ANWR). A Reuters szerint így elképzelhető, hogy 

vállalatok hamarosan évtizedekre szóló olajtermelési jogot kapjanak a jelenleg még érintetlen vadonban. 

Az engedélyeztetést támogatja Alaszka republikánus kormányzója, Michael Dunleavy, illetve az energiaszektor szereplői is. Mindkét fél azzal érvel, hogy az olajfúrás új munkahelyeket hozna létre, és felpörgetné az állam gazdaságát. A projektnek ugyanakkor rengeteg ellenzője van, környezetvédő szervezetek mellett demokratapárti politikusok, többek között az elnökjelölt Joe Biden is felszólalt már a beruházás ellen, ami a kritikusok szerint súlyosan árthatna az északi sarkkör különleges ökoszisztémájának, illetve az ott élő őslakos embereknek is. 

A Yukon-folyó környéke a természetvédelmi terület közepénFotó: CORDIER Sylvain / hemis.fr/hemis.fr via AFP

A belügyminisztérium államtitkára, David Bernhardt mindenesetre hétfőn arról beszélt újságíróknak, hogy a tervek szerint még az év vége előtt elárverezhetik a lízingengedélyeket. Azaz elképzelhető egy olyan forgatókönyv is, hogy Donald Trump veszít a novemberi választáson, de mivel utódját csak jövő év elején iktatnák be, a kormánya amolyan búcsúajándékként még átadja a területet az olajiparnak. 

Hogy a többek között jegesmedvéknek és a Grant karibuknak is otthont adó vadrezervátum területén egyáltalán felmerülhessen az olajfúrás, azt egy 2017-es adótörvény-módosítás tette lehetővé az államban, amit a republikánus többség fogadott el. De mint a Reuters megjegyzi, ugyan Trump kormányának határozott célja volt, hogy támogassák a fosszilis energiahordozók kitermelésének növelését, Alaszkában 30 éve folyamatosan csökken a termelés, és a hasonló lízingajánlatok sem voltak túl népszerűek. Ráadásul a klímaváltozás egyre nyilvánvalóbb jelei miatt az amerikai társadalomban is egyre többen vannak, akik felháborodva fogadják a hasonló projekteket, ami miatt a közelmúltban több amerikai nagybank is közölte, hogy nem fognak finanszírozni olajprojekteket a sarkkör környékén. 

Mindenesetre a kormány egyelőre bizakodó: Bernhardt szerint ha az első fúrások alkalmával találnának olajat a 7,7 millió hektáros vadonban, akkor nyolc éven belül megkezdődhetne a kitermelés, ami aztán 50 éven át folyhatna. Mint fogalmazott, őt amúgy nem nagyon foglalkoztatják a november 3-ai elnökválasztás okozta politikai dinamikák, de Biden szóvivője, Matt Hill már közölte, hogy ha a demokraták jelöltje nyer, állandó védelmet fog biztosítani nyújtani az ANWR területének. De nyilván jóval nehezebb ilyesmit biztosítani, ha oda már óriás energetikai cégeknek lesz érvényes fúrási engedélyük, és velük kell majd hadakozni a tárgyalóasztalnál, illetve a bíróságon. 

KaribukFotó: Image Source via AFP

Ahogy az is borítékolható, hogy ha a Trump-kormány kiadja az engedélyeket, akkor is bíróság elé kerül az ügy: a környezetvédő Earthjustice szervezet már jelezte, hogy meg fogják támadni a döntést, és a környéken élő őslakos közösségeket összefogó szervezet, a Gwich’in Kormányzótanács is a harcok folytatását ígérte. 

Sokan leginkább attól tartanak, hogy az olajfúrások felbolygathatják a csak Alaszkában őshonos Grant karibuk életét, ezzel pedig ellehetetlenítve azokat az indiánokat is, akik létfenntartása a mai napig a karibuktól függ, és akik otthonaikat eleve az állatok vonulási útvonala mellé építik. Mint a kormányzótanács vezetője, Bernadette Demienti fogalmazott, a törzsükben a karibukkal az idők kezdete óta spirituális és kulturális kapcsolatuk van. Az egyik kinézett olajlelőhely pedig a karibuk ellési helyén van, ami az indiánok szemében annyira szent hely, hogy a törzs tagjai nem is mennek közelébe sem. 

A Gwich’in-ek eredetmítosza szerint ugyanis az idők kezdetén a törzs tagjai, illetve a karibuk fogadalmat tettek egymásnak, hogy gondoskodni fognak a másikról. Eddig főleg a karibuk gondoskodtak az emberekről, de a törzs tagjai most úgy látják, hogy eljött az ő idejük. 

Emellett pedig lassan ez marad az Egyesült Államok utolsó jelentős, teljesen érintetlen vadonja. Erről beszélt a Guardian újságírójának Adam Kolton, az Alaska Wilderness League igazgatója, aki szerint az északi sarkkör környékén a világon sehol máshol nem találni ennyire sokszínű és bőséges vadvilágot. 

Fotó: Image Source via AFP

És egyelőre az sem világos, lesznek-e olajtársaságok, melyek megpróbálják majd megszerezni a lízingengedélyeket: az olaj jelenleg elég olcsó és nagyon sok van belőle a világban, az alaszkai terület pedig legyen bármennyire is gazdag akár olajban, az itt zajló kitermelés egy PR-katasztrófával érhet fel, és a befektető energiavállalatok azt is kockáztathatják, hogy egy esetleges demokrata vezetés is nagyobb figyelmet fordítana az ügyleteikre. A témában készült közvélemény-kutatások is azt mutatták, hogy az amerikaiak többsége ellenzi, hogy olajat és földgázt termeljenek ki az ANWR-en. 

A helyi republikánus politikai elit viszont egyelőre elszántnak tűnik: az állam szenátora az a Lisa Murkowski, akinek az apja politikai karrierjének jelentős részét annak áldozta, hogy az olajcégek termelni kezdhessenek a természetvédelmi, és egy olyan kérdésről van szó, melybe korábban elnökként Ronald Reagan és George Bush bicskája is beletört. Erről maga Donald Trump beszélt még 2017-ben, amikor megváltoztatták azokat az adótörvényeket, melyek révén lehetővé vált az olajtermelés engedélyeztetése a sarkköri természetvédelmi területen is. Trump akkor büszkén jelentette be, hogy hamarosan rengeteg energiát fognak kinyerni a világ ezen részéről. 

Fotó: Sylvain Cordier/Biosphoto via AFP

Ebben egész biztosan nagy segítségükre volt egy kevéssé ismert közszolga, a belügyminisztérium alaszkai ügyekért felelős tanácsadója, Steve Wackowski, aki korábban Lisa Murkowski szenátor kampánytanácsadója volt, és akiről nemrég a Politico közölt egy nagyobb portrét, melyből kiderült, hogy az olajcégekkel is kapcsolatban lévő férfi pár év alatt hogyan taposta ki az utat az engedélyeztetéshez, akkor is, ha ehhez tudósokat kellett félreállítani, hatástanulmányokat kellett félresöpörni. 

Tavaly szeptemberben a belügyminisztérium saját környezetvédelmi hatástanulmánya is arra jutott, hogy ugyan szerintük lehetséges a feltárás és a kitermelés a kinézett, több mint 60 ezer hektáros partmenti természetvédelmi területen, de a beruházással járó tevékenységek, úgymint az útépítések és a nagy járműforgalom, a levegő- zaj, és vízszennyezések árthatnak az élővilágnak. A New York Times összefoglalója szerint a hatástanulmány arra jutott, hogy ezeket a hatásokat lehetséges tompítani, például azt javasolták, hogy évente egy hónapig, a karibuk ellési időszakában lehetőség szerint ne használják a vállalatok a nehézipari eszközeiket. 

A minisztériumi jelentés nagyon sok kritikát kapott környezetvédő szervezetektől, például teljesen hiányzott belőle bármiféle becslés azzal kapcsolatban, hogy hány jegesmedve halhat meg a partmenti beavatkozások következtében. Azon is sokan kiakadtak, hogy a minisztérium vizsgálata arra jutott, hogy ugyan az itteni kutakból évtizedek alatt akár tízmilliárd hordónyi olajat is kinyerhetnek, de ez nem járulna hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedéséhez, hiszen ezt az olajat más amerikai lelőhelyeket leváltva termelnék ki itt, azaz mennyiségileg a végén ugyanott lenne az ország. Ez egy sokak által vitatott elmélet, és nem véletlen, hogy összesen 15 állam belügyminisztériuma tiltakozott az érvelés ellen, mivel szerintük egyáltalán nem megalapozott. 

Nem ez az egyetlen front Alaszkában 

És nem csak az ANWR sorsa az egyetlen jelentősebb alaszkai környezetvédelmi kérdés, ami jelenleg foglalkoztatja az amerikai közvéleményt. Pár hete Donald Trump fia, Donald Trump Jr. állt ki sokak meglepetésére egy alaszkai bánya megépítése ellen. A bányát szintén a Trump-kormány szeretné minél előbb befejezni, de környezetvédők szerint megépülte komoly veszélyt jelentene a világ legnagyobb szabadon élő lazacpopulációjának ívási helyeire. 

A Pebble-bányát az alaszkai Bristol-öböl forrásvidékén építené meg egy kanadai cég, és Trump Jr. az apja és az apja által amúgy jelentősen meggyengített környezetvédelmi hatóság közbenjárását kérte, hogy a terület megmaradhasson olyannak, amilyennek ő is megismerte. 

2018-ban tüntetés az olajfúrások ellenFotó: SAUL LOEB/AFP

Az ide tervezett arany- és rézbánya ellen 2000 óta, két évtizede zajlik a harc, ez ugyanis a világ egyik legjelentősebb lazacélőhelye, ami gazdaságilag és horgászatilag-turisztikailag is jelentős bevételt hoz az államnak. Az Obama-kormány végül 2014-ben  környezetvédelmi törvényekre hivatkozva leállíttatta a bánya építését, de a Trump-kormány 2019 nyarán ezt a tilalmat eltörölte, összhangban a kormány álláspontjával, hogy az energiaszektor érdekei mindig előnyt élveznek a természetvédelmi területek sorsával szemben. 

Ezután újraindult a Pebble-bányával kapcsolatos összes vita, majd idén júliusban elkészült az utolsó hatósági hatástanulmány is, ami gyakorlatilag zöld utat jelenthet Észak-Amerika legnagyobb bányájának megépítéséhez. A bánya ellen nemcsak a horgászok, a halipar szereplő, de Alaszka lakosságának nagy része is tiltakozik. 

Amikor az ország járványellenes intézkedésekre vár, a kormány saját hatalmának bebetonozását tartja a legfontosabbnak. Ezermilliárdos közvagyon ellopásának legalizálása, ideológiai hadviselés a szexuális kisebbségekkel szemben, a választási törvény sokadik megváltoztatása, az ellenzéki együttműködést megakadályozandó... és lesz itt még ötlet. Tavasszal a rendkívüli intézkedések bevezetésének napján megszállták az Indexet. Most mi következik? Addig támogasd a szabad sajtót, amíg lehet! Lépj be a Körbe, vagy támogasd bármekkora összeggel a 444 szerkesztőségét!